0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Digitalizáció a mezőgazdaságban

A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet számára a technikai háttér ma már elérhető a hazai piacon, hiány egyre inkább az eszközöket biztosan kezelni képes, a szükséges informatikai alapokat értő gazdálkodókból van – egyebek között ez is szóba került február 22-én Budapesten, a III. Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Tudományos Konferencián. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Agroinform.hu által szervezett szakmai esemény ezúttal is teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan, a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba.

Az idei PREGA középpontjában az adat, az információ és a haszon állt. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a konferencián elmondta, hogy jelenleg 7 milliárd ember élelmiszer-szükségletét 1,6 mil­­liárd hektár szántó- és ültetvényterület elégíti ki. A 2011–2050 közötti 30 százalékos népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet értékben 60 százalékkal növekszik, ezzel szemben a szántóterület legfeljebb 5 százalékkal növelhető.

Ezért a precíziós gazdálkodás rendkívül fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hi­­szen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tu­­dásintenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, mód­­sze­reket, illetve ezeket az új információkat eljuttassa az agrár­ágazat szereplőihez, s felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból. Ezen tö­­rekvésük egyik ki­­emelt állomása lesz a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével közösen létrehozandó első szántóföldi szakmai napok rendezvénysorozat, amelyet június első két napján, hagyományteremtő szándékkal rendeznek meg Me­­ző­falván.

 

 

Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője rövid visszaemlékezéssel kezdte előadását. Mint is­mert, a szántóföldi növénytermesztés gépesítésének ko­­rai szakaszában az előrelépés elsősorban a területteljesítmény növeléséről szólt, megoldásként egyre nagyobb, egy­re erősebb gépekre váltottak a gyártók és a termelők. Az utóbbi években már a szigorú környezetvédelmi előírások állítják kihívások elé a fejlesztőket. Ahogy folyamatosan nőttek az elvárások, úgy jelent meg és kapott egyre nagyobb szerepet az elektronika a me­­zőgazdasági gépekben.

Csakhogy ezekhez a korszerű és precíz gépek üzemeltetéséhez szakképzett kezelőkre és jól felkészült karbantartó szakemberekre van szükség, akiknek a képzése ez idáig nem kapott megfelelő hangsúlyt. Sokkoló adat, hogy a mezőgazdaságban jelenleg tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd. Ennek oka, hogy évente kevesebb, mint 500 diák végez mezőgazdasági gépész területen, noha ennek tízszeresére lenne szüksége az ágazatnak – hangsúlyozta Harsányi Zsolt.

A szakemberhiányról az előadó elmondta, hogy az egyelőre csökkenthető, de nem szüntethető meg. A MEGFOSZ évek óta munkálkodik azon, hogy minél több fiatalt tudjon bevonni a szakmába, ezért is hívták életre a „Legyél te is mezőgépész!” kampányt, mely­­nek célja a mezőgépész szakma munkaerő-piaci láthatóságának és presztízsének növelése, végső soron a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és további növelése.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján elmondta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése, mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban.

A különböző technológiák erőteljes változásokon mennek keresztül, melyek sebessége nehezen mérhető, azonban a termelési folyamatokat, így az egyes ágazatokat az elkövetkezendőkben már középtávon is teljes mértékben átalakítja az információs technológia térhódítása, a digitalizáció, az ipari technológiák automatizáltsága, amivel nekünk is lépést kell tartanunk. Amikor arról beszélünk, hogy kevés a munkaerő, illetve arról, hogy demográfiai szempontból nem vagyunk optimális helyzetben, akkor azt gondoljuk, hogy a precíziós gazdálkodás egy olyan előre menekülési út lehet, amely a magyar mezőgazdaság jövőjét is megalapozhatja, sőt meghatározhatja.

Ha körbenézünk a munkaerőpiacon, és a reális demográfiai helyzetet felmérve, versenytársainkat látva nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy ezek a folyamatok a gyorsvonat sebességével száguldjanak el mellettünk. Ezeket az új dolgokat feltétlenül használnunk kell, ha versenyképességünket szeretnénk megtartani. Hozzátette: hazánkban az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő ké­­pességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára. Éppen ezért a változáshoz be kell mutatni az előnyöket és a lehetőségeket a gazdálkodóknak és a vállalkozásoknak. Így például annak ismertetése, hogy a precíziós mezőgazdasági eszközök használatának milyen költségcsökkentő hatása van, illetve milyen hatékonysági előnyökkel jár a termeléshez, üzemirányításhoz kapcsolódó adatok összegyűjtése és feldolgozása. Ahhoz, hogy ezeket a korszerű eszközöket használni tudjuk, az oktatás a kulcsszó.

A plenáris ülésen több külföldi előadó is részt vett, előadásukból a jelenlévő szakemberek egyebek között megtudhatták, hogy a precíziós gazdálkodással milyen nagy mennyiségű adat és információ képződik, s azokat hogyan tudják eredményesen felhasználni a gazdák. Dr. Rajiv Khosla, a precíziós gazdálkodás szakértője, a Coloradói Állami Egyetem professzora, aki egyben a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke, „A precíziós gazdálkodás és az adatok forradalma a nagy- és kisméretű mezőgazdasági rendszerekben” címmel tartott interaktív előadást. Ezután dr. John Staf­ford, az angliai Silsoe Kutatóintézet munkatársa következett, akinek hosszú évek óta a helymeghatározás, a gyomfoltok elhelyezkedésének vizsgálata, a helyspecifikus herbi­cid­kijuttatás, valamint a hozamtérképező rendszerek kutatása és fejlesztése szerepel a vizsgálati témái között.

 

A külföldi előadókat követően mások mellett a legnagyobb hazai mezőgép-forgalmazó, valamint a legnagyobb agrárintegrátor képviselője számolt be a precíziós gazdálkodás terén náluk folytatott fejlesztési munka gyakorlati eredményeiről. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője szerint az intelligens szántóföldi növénytermesztés tekinthető a jövő útjának, amelyhez az Axiál biztosítani tudja a műszaki-technológiai eszközrendszert és ennek folyamatos fejlesztését. Fontosnak tartják a felhasználók felkészítését erre a gazdálkodási formára, me­­lyet a saját precíziós rendszerük az adatgyűjtés, az adatelemzés, a döntéshozatal és a beavatkozás, illetve a végrehajtás szintjén támogat.

A KITE Zrt. képviseletében Hadászi László fejlesztési- és szaktanácsadási igazgató előadásában hangsúlyozta: a szántóföldi precíziós gazdálkodásban a növények igényeire fókuszálva az agrotechnológiát, az informatikai hátteret és a műszaki megoldások komplex rendszerét tekintik alapvető fontosságúnak. Erre irányul a GINOP keretében folyó, üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási- és szolgáltatási rendszerük kidolgozása is. A KITE értelmezésében a precíziós gazdálkodási rendszert (PGR) a nagy területre kiterjeszthető, a gyakorlat számára könnyen elérhető és elvégezhető, a gazdaságosan üzemeltethető, a folyamatosan fejleszthető és érdemi többletjövedelmet biztosító termelési mód jelenti.

 

Ahogy a T-Systems Magyarország Zrt. képviseletében Lu­kács László agrárszakértő fogalmazott: az információtechnológia és a digitalizáció az élet minden területére hatással van, egyre nagyobb szerepet kapott az agráriumban is: rengeteg alkalmazás, megoldás született az utóbbi években, amelyek hatékonyabbá teszik a gazdálkodást, miközben ontják magukból az adatokat.

A kiszámíthatóság agrárfinanszírozási oldalról is nagy jelentőségű, mondta Hollósi Dávid. Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője előadásában úgy fogalmazott: ne csak a földön, hanem a fejekben is „gazdálkodjunk precízen”! A precíziós gazdálkodásnak költség kontroll mellett kockázatcsökkentő hatása is van, hiszen például egy jól feltöltött talajban fejlődő növény jobban ellenáll a szélsőséges hatásoknak, így a vállalkozás képes lesz arra, hogy legalább részben kiküszöbölje az eltérő évek időjárását. Ez a banki finanszírozás szempontjából akkor jelent sokat, ha a termelő vállalkozás meg tudja mutatni, hogy ez neki mennyi eredményt hozott vagy hoz majd egy hosszabb időtávban. Aki ezt a gazdálkodási módot alkalmazza, illetve transzparens módon is bemutatja az eredményeit, kisebb ügyfélkockázati profilt és egyben jobb minősítést érhet el a bankoknál. „A precíziós gazdálkodást nem kötelező alkalmazni, de úgy látjuk, hogy ezen az úton mindenkinek el kell indulni. Biztosnak látszik, hogy a következő évtizedekben ez a változás végbe megy, ha akarjuk, ha nem”.

Lengyel Zsolt, a Pannonia Ethanol kereskedelmi igazgatója előadásában rávilágított arra, hogy a precíziós gazdálkodás nemcsak egy divat vagy egy lehetőség, hanem szükségszerű lépés, amit három oldalról is alá lehet támasztani. Egyrészt a Föld túlnépesedik, azaz a mezőgazdaságnak 2030-ra 8,5, 2050-re 9,7 milliárd embert kell élelmiszerrel ellátnia. Másrészt a bolygó erőforrásai végesek, ezért nem lehet megállás nélkül intenzív módon bővíteni a mezőgazdasági termelést. A harmadik pedig, ami a magyar mezőgazdaság számára különösen fontos, hogy az Európai Unióban a Közös Agrárpolitika költségvetése várhatóan jelentősen csökken, ami kényszert is jelent a hatékonyabb termelésre. Mindhárom kérdésre a precíziós gazdálkodás kínál megoldást.

 

Forrás: