Az idén már a sokadik program bizonyítja, hogy az egyetem jó úton jár, javul és tovább erősödik az oktatás minősége, hangsúlyozta az átadó ünnepségen Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora. A Gépészmérnöki Kar életében sem ez az első ilyen az idén, s ez a tény azt mutatja, hogy a kar vezetése és munkatársai nyitottak az újdonságokra, az innovációra, a változtatásra, ami példa lehet az egyetem más karai számára is. – Jó nevű magyar és külföldi cégekkel, mint az AGCO és az AXIÁL, ápolnak kapcsolatokat, amelyek nélkül nem kerülhetne sor ezekre a fejlesztésekre, hangsúlyozta a rektor.
– A kar vezetésének célja, hogy a legkorszerűbb ismereteket nyújtsuk a hallgatóknak, s ha ehhez partnereket találunk, kinyitjuk az ajtót, tette hozzá Szabó István rektorhelyettes, a kar dékánja. Mint mondta, az AGCO és az AXIÁL esetében partnerekre leltek, utóbbi ráadásul nem csak az oktatási-kutatási projektekben segít, a most átadott laboratórium létrehozását anyagilag is támogatta.
|
A „krétakorból” a jövőbe Nem is olyan régen a legkomolyabb műszaki eszköz a kerékpár és a cséplőgép volt a falvakban, mára azonban gyerekeink távol kerültek a mezőgazdaságtól. Míg az iskolák udvarán a digitális világban élnek, visszamenve az osztályterembe a szó igazi és átvitt értelmében a „krétakorban” találják magukat. Mindannyiunk szerencséjére azonban alkalmazkodnak, hangsúlyozta az átadó ünnepségen Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Mint mondta, a világ népességének növekedése azt vetíti előre, hogy a mezőgazdasági termelés további gépesítésére, különösen pedig a munkafolyamatok automatizálására és a precíziós gazdálkodásra még inkább szükség lesz. Jó hír: mindehhez a technika adott és továbbfejlődik! Összehasonlításul elmondta, hogy az Ipar 4.0, amely a folyamatok egészben történő vizsgálatát és optimalizálását jelenti, a mezőgazdaságban „ősidőkre” nyúlik vissza. – Lényeges különbség az ipar és a mezőgazdaság között, hogy utóbbi sokkal kevésbé szabványosítható, hisz a betegségek, a kártevők, a felhőszakadások vagy éppen a szárazság azonnali választ, „rögtönzést” kívánnak. A hatások közötti összefüggések felismerése és előrejelzése azonban a digitális világban (számtalan érzékelővel a háttérben) új lehetőségeket teremt és új módszerek bevezetésével jár majd a termelésben, hangsúlyozta Harsányi Zsolt. Mint hozzátette, a mezőgazdaságban ma az a kihívás, hogy a sok keletkező és rögzített adatból a megfelelő algoritmusok segítségével értékelhető információt kapjon a gazda, amely alapján meghozhatja döntéseit. Ebben az összefüggésben a „Mezőgazdaság 4.0” az ipar előtt – és semmiképpen sem mögötte – járva már napi valóság. Harsányi Zsolt minden minőségében, úgy is mint az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, mint a MEGFOSZ elnöke és mint a magyar mezőgazdasági technikáért felelősséget érző egykori gödöllői mezőgépész egyetemista annak a véleményének adott hangot, hogy a felsőoktatási képzésnek lépést kell tartania a rohamléptekben fejlődő technikával, és folyamatosan meg kell újulnia. A képzésben egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon a gyakorlat, mert olyan szakemberekre van szükség, akik a jelen és a jövő technikájának alapjait megismerték, azt képesek kezelni, felhasználni és adaptálni az új technológiákhoz. – Ezt a tudást virtuálisan megismerni, továbbadni szinte lehetetlen. Az AGCO/ Fendt, illetve az Axiál Kft. által támogatott AGCO-Axiál FUSE-labor tehát a Szent István Egyetemen folyó magas szintű szakmai képzéshez járul hozzá azért, hogy a hallgatók számára a gyakorlati ismeretek elsajátítását testközelbe hozza, hangsúlyozta végül Harsányi Zsolt. |
Martin Richenhagen 1995- ben járt először Magyarországon, s mint mondta, a szakemberekkel való találkozás már akkor jó benyomást tett rá, ahogy a későbbi gödöllői látogatása is. Később kapcsolatba került Harsányi Zsolttal és családjával, s mint mondta, az ő segítségükkel ismerte meg jobban hazánkat. – Az elmúlt 20 évben Magyarország sokat változott, ezért döntöttünk úgy, hogy az európai központunkat Budapestre telepítjük, hangsúlyozta. (Mint ismert, az AGCO budapesti IT Szolgáltató Központja 2012 márciusában nyitotta meg kapuit, bár formailag már 2011 júniusában megkezdte működését. Az iroda folyamatos kapcsolatban áll a környező országok AGCO képviseleteivel, innen koordinálják az ügyfelek kéréseit és a zavartalan szolgáltatások lebonyolítását. A szerk.)
A mezőgazdaság jövőjéről szólva Martin Richenhagen beszédes számokkal vázolta az előttünk álló kihívásokat. Mint mondta, sokszor halljuk, hogy a világ népessége növekszik, az azonban kevéssé ismert, hogy 2020-ra egy gazdának 200, 2050-ben viszont már 250 embert kell élelemmel ellátnia. Ez, ahogy fogalmazott, az AGCO számára, amely olyan márkákat tulajdonol, mint a Fendt, a Massey Ferguson, a Valtra és a Challenger, azt is jelenti, hogy az egész világon jelen kell lenniük. Ma 140 országban 3000 kereskedő képviseli őket, s évente 350 millió dollárt költenek kutatásfejlesztésre. – Célunk, hogy segítsünk vevőinknek a hatékonyság javításában. A precíziós gazdálkodás továbbfejlesztésén dolgozunk, hogy a gazdák pontosan mérni tudják az eredményeiket, és nem csak a hozamot, hanem a betakarított termény minőségét is. Tudom, hogy a precíziós gazdálkodás a 60 év fölötti gazdák számára már nehezen megtanulható, a fiataloknak azonban sok érdekes kihívást, újdonságot jelent. Ezért kell az olyan vállalatoknak, mint az AGCO, együttműködni az egyetemekkel, hangsúlyozta.
Míg azonban Magyarországon a hatékonyság növelése a cél, vannak a világnak olyan részei, amelyek úgy néznek ki, mint a puszta. Ez pedig Afrika. Itt egymilliárd ember él (2020- ra kétmilliárdan lesznek), s itt található a világ megműveletlen területeinek 60 százaléka. Korunk népvándorlásával kapcsolatban arra világított rá, hogy ha Afrika lakosságát nem tudjuk megtanítani önmaguk ellátására, elindulnak Európába. Afrikában jelenleg 60 millió gazdaság található, ezek 77 százaléka éppen csak annyit termel, ami egy család fenntartásához szükséges. – Mit tehetünk azért, hogy Afrika mezőgazdasága fejlődjön? – tette föl a kérdést az előadó. A válasz szerinte az, hogy a világ fejlett országainak ott kell beruházniuk, ott kell befektetniük az oktatásba, hogy javuló helyzetüknek köszönhetően pénzhez juthassanak. Ők ezt tették: oktató központot létesítettek, gazdálkodókat látnak el tanáccsal, hogyan gépesítsék farmjaikat.
Az afrikai kis gazdaságok számára azonban új termékeket kellett gyártaniuk. Kis méretű, hatékony, könnyen használható traktort fejlesztettek ki, majd rájöttek, hogy egy traktorral egyedül nem lehet gazdálkodni, kellenek talajművelő gépek is. Mindezt egy úgynevezett farm boxban árulják, mindössze 20 ezer dollárért. Ezzel a számukra „kis beruházással” az afrikai gazdálkodók a hozamok 300 százalékos növekedését érték el.
Előadása végén Martin Richenhagen a jelen lévő hallgatókhoz szólt. – Mindannyian, akik úgy döntöttetek, hogy itt tanultok, és a mezőgazdaságot választjátok, jó döntést hoztatok. Mezőgazdászként hozzájárulhattok a világ növekvő népességének élelmezéséhez, és ti vagytok az a „szürkeállomány- tartály”, amire én a további fejlődést alapozom. Örülök, hogy együtt dolgozhatunk, és hogy konkretizáljam az ajánlatomat, szeretném az első ösztöndíjas gyakornokot meghívni Amerikába. Az angol nyelv ismerete kötelező, sokat kell dolgozni, de azt megígérhetem, hogy sokat is tanultok majd!
|
A laboratóriumban található, táblára szerelt Fendt 900-as traktor teljes Variocenterét (terminál, kezelőszervek), valamint vezetőfülkéjének elektronikáját Ébellai Géza, az Axiál Kft. szervizmérnöke, a traktorhoz csatlakoztatható, Horsch Maestro-t modellező 6 soros, szemenkénti vetőgép elektromos egységét pedig az Axiál-nál kooperatív gyakorlatát töltő Telek Dávid mutatta be. |
MerkenMerken
