A stratégia a szövetség, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) közreműködésével, az agrárinformatikai fejlesztések elterjedéséért készült.
A szervezetek hat fejlesztési programot dolgoztak ki a digitális kompetencia, valamint a digitális állam fejlesztése területén. A szövetség szerint szükség van egyebek között az ágazat humánerőforrásának képzésére, – a digitális agrárgazdaság hatékonyságát szem előtt tartva – a szabályozási környezet módosítására, illetve a meglévő eszközök és korábbi fejlesztések optimálisabb kihasználtságára.
Az IVSZ közleményében kifejtette: hiába állnak rendelkezésre informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások és szolgáltatások, az agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok.
A közleményben Varga Péter, a szövetség agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője kifejtette: az agrárgazdaság valódi hatékonyságnövelése az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéstámogatás és a döntésekre épülő beavatkozás által érhető el. Példaként említette, a munkagépek „okosítását”, nyomon követesét, automatikus kormányzását, amellyel hektáronként mintegy 2 euró megtakarítás érhető el. Hektáronként további 40-50 eurót spórolhatnak a gazdák, amennyiben adatbázisba gyűjtik a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől. Az adatok üzemszinten történő gyűjtése esetén pedig a megtakarítás hektáronként elérheti a 80 eurót – tette hozzá.
Varga Péter ugyancsak a problémákhoz sorolta az agrárszektorban lévő munkaerőhiányt, úgy vélte, mintegy 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakemberre lenne szükség.
