0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Átadták a Magyar Termék Nagydíjakat

Hatvan cég 66 terméke vehette át a 19. Magyar Termék Nagydíj Pályázat kitüntetéseit, a tanúsított minőség „útlevelét” a Magyar Gazdaság Ünnepén, a Parlament Felsőházi Termében szeptember 6-án. Az ünnepségen beszédet mondott és a kitüntetéseket átadta: Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Potápi Árpád János a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, valamint Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Az idén 19. alkalommal hirdették ki a Magyar Termék Nagydíj Pályázat győzteseit, amely hazánk legrangosabb minősítő rendszerévé vált, bizonyítva, hogy a minőség hagyományt teremtett.  A Magyar Termék Nagydíj Pályázat kitüntetettjei azon vállalkozások és személyek, akik tevékenysége vagy megvalósított produktuma magas hozzáadott értéket képvisel kereskedelmi és társadalmi tartalmában egyaránt, hozzájárulva egy erősebb gazdaság megvalósulásához. Ez az egyetlen nem szakma specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről, önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni. A hagyományokhoz híven, valamennyi határon túli és az anyaországi díjazott a Parlament Felsőházi Termében ünnepélyes keretek között vehette át a tanúsított minőség „útlevelét” szeptember 6-án.
Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke beszédében kiemelte: „a korábbi legsikeresebb pályázati főcsoportok mellett előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások is, melyek némelyike ugyancsak képes lehet a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét, elismertségét. A határok átlépése a szó átvitt és hétköznapi jelentésében idén szintén megtörtént, mert a határon túli magyar vállalkozások is bekapcsolódhattak a megmérettetésbe, aminek eredményeként az idei évtől már néhány erdélyi vállalkozás termékén is látható lesz a védjegy.” Az Országgyűlés alelnöke rendkívül fontosnak tartja a környezettudatosság, a megújuló energiaforrások irányába történő elmozdulást, az alternatív hatékony és innovatív megoldások kifejlesztését is. Hangsúlyozta: „a hazai gazdaság növekedése mellett különösen figyelemreméltó a kiskereskedelmi forgalom immár több mint három éve tartó folyamatos bővülése, s a kedvező adatok további javulásához mi magunk is könnyen hozzájárulhatunk, ha az idén elismerésben részesített termékek, és szolgáltatások kiválóságáról személyesen is meggyőződünk.”
Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati iroda ügyvivő igazgatója, a Kiírók Tanácsa nevében, a Parlamentben elmondott értékelő beszédében úgy fogalmazott: „ez az esztendő a pályázati rendszer életében a változások éve volt. A mai gazdasági szemlélethez igazodva új pályázati lehetőségek megnyitásával korszerűsítettük a pályázati rendszert, megőrizve és tovább erősítve annak értékeit. A másik fontos mérföldkő, hogy idén a külhoni vállalkozások első ízben mérettették meg magukat, nem kevesebb sikerrel, mint hazai vetélytársaik. 2016-tól olyan új témákban is indulhattak a cégek, ahol kiemelt fontossággal bírnak az energiahatékonyság, a helyi értékek megőrzését és fenntartását szolgáló tevékenységek, a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek, a szabadidő kulturált eltöltését segítő szolgáltatások, vagy a kulturális rendezvények. A Kiírók Tanácsának – a kormány programjával azonosulva –, fontos törekvése volt a Kárpát-medencei térségek együttműködésének ösztönzése, a gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése, melyben a közös kreativitás és kvalitás jelenti a siker zálogát.”

Átadásra várva… (Fotó: Michalko Melinda)

A meghirdetett 38 pályázati főcsoport 58 százalékában hirdettek győzteseket. A díjazottak között megtalálható nemzetközi nagyvállalat, és mikro-vállalkozás egyaránt. A Magyar Termék Nagydíj 19 éves működése során megítélt nagydíjak száma 609-re emelkedett. A Kiírók Tanácsa a bírált pályázatok 92 százalékát ítélte méltónak a Tanúsító Védjegy viselésére. A nyertesek 33 százaléka budapesti, 63 százaléka vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Az idei esztendőben díjazottjaink között 4 százalék érkezett határainkon túlról. Az idei kitüntetettek 30 százalékának más termékein, szolgáltatásain jelenleg is látható a Magyar Termék Nagydíj embléma. Tizenkilenc esztendő védjegyhasználóinak 96,5 százaléka döntött úgy, hogy tovább kívánja használni a védjegyet. A legfrissebb statisztika azt mutatja, hogy, az étkezéshez kötődő pályázatok továbbra is a légnépesebb csoportot képviselik, hiszen 21 terméket díjaztak. Örömteli pozitív elmozdulás tapasztalható az építőipart képviselők táborában, hiszen új potenciálokat mutatták meg. A kozmetikai termékek témakörben benyújtott pályázatok száma és színvonala továbbra is stabil pályázói kört jelent. De további kiemelkedő pályázatok érkeztek az informatika, a járműgyártás, az orvosi eszközök, kulturális rendezvények, és az elektromos alkatrészek területéről is.

Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg az átadó ünnepséget (Fotó: Michalko Melinda)

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében úgy nyilatkozott: fő feladatuknak tekintik, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását konkrét programok kidolgozásával és működtetésével elősegítsék.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy „a gazdaság fejlesztése mellett kiemelt jelentősége van a fogyasztói bizalom növelésének is, mely nem valósulhat meg jogkövető, fogyasztóközpontú vállalkozások nélkül. Mind a Magyar Termék Nagydíj Pályázat egyik szakmai támogatója, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind a Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelten fontosnak tartja a vállalkozások, a gazdaság szereplőinek fogyasztóbarát, magas minőségű, jogkövető tevékenységének támogatását. Bátran jelenthetjük ki, hogy a Magyar Termék Nagydíj évről-évre eléri célját, és a gazdaság fejlesztése mellett segít a fogyasztói bizalom, így a fogyasztóvédelem hatékonyságának növelésében is”.
 

Forrás: