Van esély rá, hogy elkerüljük

✦ Mikor és hol jelent meg először Európában a bőrcsomó­sodáskór és hogyan terjed?

– A betegség tavaly augusztusban, Törökország felől ke­­rült Görögországba, és idén már nagy terjedést mutat Dél-Európában. Áprilisban megjelent Bulgáriában is, ez a görögországi és a törökországi járvány következménye. Bulgáriában egyre több helyen észlelték, és ez év második ne­gyed­évében Szerbiában, Montenegróban, Albániában, Macedóniában is felütötte a fejét. Július közepén már a Romániához közeli bulgáriai és szerbiai területeken is jelentettek megbetegedést. Ez az a hely, ami jelenleg Magyarországhoz legközelebb van, a hivatalos jelentések szerint a vírus 230–250 kilométerre van a magyar határtól. Ahogy a kéknyelv-betegséget a törpeszúnyogok, ezt is vektorok, így például vérszívó legyek és szúnyogok, esetleg kullancsok is terjesztik.

✦ Mit tehetünk ellenük? Állatról állatra terjed-e a betegség?

– A védekezési stratégia többféle lehet. Az egyik a fertőzött állományok felszámolása, ezáltal a kórokozó eliminálása, a másik a vakcinázás. A védekezést e két fő irányvonal mentén kell és lehet felépíteni. Az állatról állatra való terjedésnek nagyon kicsi az esélye, egy állományon belül is, illetve kisebb, 20–30 kilométeres körzetekben általában az említett mechanikai vektorok, tehát a szúró, vérszívó legyek és a szúnyogok viszik át egyik állatról a másikra a betegséget.

✦ Ha megjelenik a betegség, az egész állományt le kell ölni?

– Igen! A fertőzött állományokban ugyanis az állatok több mint fele beteg, klinikai tüneteket azonban csak 5–10 százalékuk mutat. Tehát na­­gyon sok olyan egyed lehet, amelyiken nem látható, hogy beteg, viszont vélelmezhető, hogy fertőzött, és mint ilyen, ürítheti a vírust, ezáltal fertőzve a környezetében lévő állatokat. Itt fontos megjegyezni, hogy a betegségnek nincs közegészségügyi vonatkozása, az emberre teljesen veszélytelen, akkor sem történne baj, ha fertőzött állatból készült terméket, ételt fogyasztanánk. A veszély abban áll, hogy egy fertőzött állattal vagy a belőle származó termékkel – tejjel, hússal, szaporítóanyaggal – a vírus nagyobb távolságokra el­­hurcolható.

✦ Megelőzhető-e a terjedése a vektorok irtásával?

– Ez kényes, a környezetvédelem és a biológiai sokszínűség szempontjából fontos kérdés, és úgy merül fel, hogy az állatok védelme érdekében kiirthatunk-e minden ilyen rovart a környezetükben. Mi vi­­szont nem be­­szélünk vektorirtásról, elvégre egy állattartó te­­lepről nem lehet eltüntetni az összes legyet, szúnyogot, legfeljebb gyéríthetjük őket. Ezzel együtt a védekezésnek természetesen ez is része, mert a fertőződés esélyét csökkentjük. Így van ez a kéknyelv-betegség esetében is: azokban az állományokban, ahol előfordul a megbetegedés, elrendeljük az állatok olyan szerekkel történő kezelését, amelyek távol tartják a vérszívókat, és amelyekkel jelentősen csökkenthető a számuk. A vektoroknak egyébként is csak egy szűk, 20–30 kilométeres körzeten belül van szerepe. Ugyanis a vírus csak körülbelül 4–6 óráig marad életképes, tehát ezen belül is viszonylag rövid ideig képesek terjeszteni a betegséget a vektorok. A nagyobb veszélyt az illegális állatszállítások jelentik. A járvány bulgáriai és szerbiai menetét megfigyelve egyaránt az látható, hogy amikor a vírus nagy távolságokra terjed egyik helyről a másikra, abban nem a vektorok játsszák a főszerepet, hanem az illegális állatszállítások. Viszont ahol már fertőzött állat van, ott egy 20–30 kilométeres körben nagyon gyorsan terjed a betegség a vérszívó vektorok által.

✦ A megelőzés másik lehetősége a vakcinázás. Ezt mi­­lyen esetekben engedélyezi Brüsszel?

– Jelenleg az Európai Unióban tilos a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázás, aminek az az oka, hogy a vakcina tulajdonképpen egy gyengített kórokozó, tehát élő vírus található benne, és így nem ad 100 százalékos biztonságot. A vakcina vírusai ugyanis virulenssé válhatnak és megbetegíthetik az állatokat. Épp a bőrcsomóso­dáskór esetében fordulhat elő, hogy az oltás után klinikai tüneteket mutatnak az állatok. Általánosságban is igaz, hogy a laboratóriumi módszerekkel ma még nem képesek megkülönböztetni a járványt okozó vad vírusokat a vakcina vírusaitól. Általában ezért nem engedélyezett a vakcinázás, és a konkrét esetben is ez a helyzet. Európában eddig nem volt jelen ez a betegség, ezért a jelenlegi szabályok szerint csak akkor és ott lehet vakcinázni ellene, amikor és ahol megjelenik. Ebben az esetben a felbukkanása 20, illetve 50 kilométeres sugarú körzetében olthatók az állatok a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Ez a stratégia azonban láthatóan nem hoz komoly eredményeket, úgyhogy már az Európai Unió több országának főállatorvosa és agrárminisztere kérte Brüsszelt, hogy változtasson ezen az állásponton. Ennek a kezdeményezésnek Fazekas Sándor miniszter és Bognár Lajos országos főállatorvos álltak az élére, és hozzájuk csatlakoztak a többiek. A kérésünk meghallgatásra talált, vagyis az Európai Unió várhatóan engedélyezi a megelőző vakcinázást. Még au­­gusztus hónapban hivatalosan is benyújtjuk a vakcinázási tervünket az Európai Uniónak, és amennyiben azt elfogadják, akkor az országos főállatorvos a járványveszélyre figyelemmel bármikor elrendelheti a vakcinázást.

✦ Kapott-e már engedélyt erre valamelyik tagország?

– Horvátországnak már engedélyezte az Európai Unió. Éppen a napokban kaptuk meg a horvát főállatorvos értesítését arról, hogy augusztus 8-án elkezdték Horvátország déli területeinek preventív vakcinázását. Az a céljuk, hogy Montenegró és Bosznia-Hercegovina felől ne fertőződhessenek az állományaik, sőt Bulgáriában augusztusban már be is fejezik az oltási programot. Igaz, még nem uniós tagország, de Szerbia egész területén is folyamatban van a vakcinázás. Mindez reményt jelent arra nézve, hogy Magyarországon nem jelenik meg a betegség.

✦ Melyek a betegség tünetei és jelen helyzetben mit tehetnek ellene az állattartók?

– A bőrcsomósodáskór lappangási ideje viszonylag rövid, a szakirodalom szerint 1–9 nap, ami azt jelenti, hogy a fertőződést követően egy héten belül megjelennek az első tünetek. Ezek a tünetek azonban vi­­szonylag általánosak: 41 fokos láz, ami akár egy hétig is elhúzódhat, emellett orrfolyás és lábgyengeség figyelhető meg, és a tejtermelés is csökkenhet. A csomók, amikről a betegség a nevét kapta, a 9–10. naptól jelennek meg. Az állattartóknak jelenleg az a legfontosabb feladatuk, hogy figyeljék az állatai­kat, és ha a bőrcsomó­so­dás­kórral kapcsolatban a legkisebb gyanú is felmerül, azt azonnal jelezzék a szolgáltató vagy a hatósági állatorvosoknak. A NÉBIH szóróanyagokat, plakátokat, tájékoztató anyagokat készít, amiket a napokban kezdünk terjeszteni. Egyelőre úgy ítéljük meg, hogy Magyarországon nem kell számolnunk a betegség megjelenésével, amennyiben a dél-európai országok vakcinázási stratégiája sikeres lesz, de mindenképpen figyelemmel kell kísérni a terjedését.

✦ Ezért rendelt Magyarország is vakcinát?

– Az országos főállatorvos Európa déli területének járványügyi helyzetére figyelemmel még júniusban elrendelte az állami vakcinakészlet be­­szerzését. Egy gyorsított közbeszerzési eljárásnak köszönhetően szeptember 2-ára több, mint 200 ezer adag vakcina áll majd az állat-egészségügyi szolgálat rendelkezésére. Így ha a dél-európai járvány sú­­lyosbodik, az országos fő­­állatorvos akár már szeptemberben elrendelheti Magyarország déli határszakaszán az állatok vakcinázását egy 50 kilométeres sávban.

✦ Ragályfogó tárgyakkal terjed-e a betegség? Tehát lábon bevihető-e egy telepre?

– Elvileg igen, a csomók ugyanis 4–5 nappal a megjelenésüket követően elszáradnak és leesnek az állatról. Ezekben a pörkökben akár hónapokig fertőzőképes maradhat a vírus. Megvan rá az esély, hogy ezeket átvigyük egyik telepről a másikra. Ezért kell nagy figyelmet fordítani a telepek járványügyi zártságára.

✦ Reménykedve abban, hogy elkerüli Magyarországot a járvány, arról is beszélnünk kell, hogy ha megjelenne, az milyen hatással lenne a kereskedelemre.

– Amennyiben a betegség megjelenik valahol Magyarországon, ott korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. Az adott régióból az Európai Unióba nem szállíthatunk sem élő állatot, sem állati terméket. Ugyanilyen korlátozást rendelnek el a harmadik országok is. Ez önmagában is nagy gazdasági kárt jelent, ráadásul annak érdekében, hogy a vírus terjedése minimalizálható legyen, a fertőzött állományokat fel kell számolni. Ahogy korábban említettem, a vakcinázott állatokat nem lehet elkülöníteni a vad vírust hordozóktól, ezért a jelenlegi szabályok szerint vakcinázott állatokat sem lehet szállítani az Európai Unióban. A bevakcinázott állatokat helyben kell tartani, és csak ott helyben lehet később vágóhídon értékesíteni. Ezért arra kell törekednünk, hogy lehetőleg a legkevesebb állatot kelljen vakcinázni.