Hazánkban törvény rendelkezik arról, nem csökkenhet az erdőterület. S hogy az erdész „szakma” eleget tesz az előírásnak, híven bizonyítja, a trianoni időszakban az ország területének alig több mint tizenegy százalékát borították erdők. Napjainkra ez a szám szinte megduplázódott. Annak ellenére, hogy a laikusok közül sokan a téli favágási dömping esetében erdőirtásról beszélnek. Igaz ugyan, még nem zöldellnek az erdők fái, így sok tarvágott területet lehet látni.
– Maga az irtás azt jelenti, hogy kivágják a fákat és utána más művelési ágba viszik át az ominózus területrészt – magyarázta Kreiner Roland erdészetigazgató. – Például szántóföld lesz belőle, vagy építkeznek rá. Azonban ez csak indokolt, közérdekű beruházás esetén lehetséges. Az országban az erdőirtás pillanatnyilag nem jellemző tevékenység, ám abban az esetben, ha ez megtörténik, csereerdősítést kell létrehozni – tette hozzá a szakember, aki megjegyezte: amit jómagunk is láthatunk a zöldben, nem más, mint fakitermelés, amely több ok miatt történik. Természetesen gazdasági szempontok is indokolják a fakivágást.
– Mind az állami, mind a magánerdőkben tervszerű erdőgazdálkodás folyik – folytatta. – A körzeti erdőterv meghatározza, mit lehet végrehajtani. A különböző nevelővágások, így a gyérítések is szabályozottak. A törvény arról is rendelkezik, milyen fafajokkal lehet s kell felújítani az adott területet, ahonnét korábban eltávolítottak fákat. Az erdőfelújítás fogalma tehát azt jelenti, hogy új erdőt hozunk létre a véghasználat után – összegezte.
Kreiner Roland elmondta: az erdőfelújítás egyrészt történhet természetes úton, melynek szintén több típusa van. Miután levágják az erdőt, a jól sarjadó fafajok gyökérsarjaiból alakul ki a következő állomány. Ez az egyik legköltséghatékonyabb megoldások közé tartozik. Sarjaztatást Zala megyében zömmel akácosokban végeznek.
– A természetes felújítás másik változata esetén önmagától újul meg az erdő, a lehulló makktermésnek köszönhetően. E módszer lényegesen olcsóbb a mesterséges erdősítésnél, ráadásul az anyaállományéval megegyező genetikai értékű szaporítóanyag kerül a földbe. Szakmai szempontból elvárás, ahol lehet, természetes úton újítsuk fel erdeinket.
Ez nem mindenütt lehetséges. A nagykanizsai erdészet kezelésében lévő erdők döntő hányada rendkívül sovány homoktalajokon áll, ahol a cserebogár és annak erdőtalajban fejlődő lárvája, a pajor, nagy károkat tud okozni.
– Ezek együttvéve pedig gátolják a természetes erdőfelújítást – közölte az erdészetigazgató. Ahogy azt is: emiatt speciális technológiát kell alkalmazniuk a homokterületeken, melyeken kizárólag mesterséges úton történhet az erdő felújítása. Ez lehet például csemeteültetés révén.
– Az erdőfelújítást fafajtától függően jogszabály határozza meg. Azt, mennyi csemetét kell ültetni hektáronként a korábban kivágott területre. Ez tölgyek esetében nyolcezer darabot jelent egy hektáron. A csemetét meg kell termelni. Mondhatni, szerencsések vagyunk, mivel az utolsó állami tulajdonban lévő, nagyüzemi erdészeti csemetekert a nagykanizsai erdészet kezelésében van. A több mint ötven éves múlttal rendelkező bajcsai kertben évente tíz millió darabnál is több erdészeti csemetét állítunk elő. Ezzel nem csak a Zalaerdő Zrt. erdészeteinek éves szaporítóanyag szükségletét elégítjük ki: magánerdőkbe és külföldre is kerül belőlük. A megyében a kocsányos és a kocsánytalan tölgy, a bükk és az erdei fenyő a legfontosabb állományalkotó fafajok, így mesterséges erdősítés esetén ezekből ültetünk legtöbbet. Ezeken túl úgynevezett pótlás is szükséges lehet, azon csemeték miatt, amik nem erednek meg.
Kreiner Roland a mesterséges erdősítési módszer másik változatát is bemutatta, amely makkvetéssel történik. Ehhez a nagykanizsai erdészet az őszi időszakban sokmázsányi mennyiségben gyűjti és vásárolja fel a lehullott makkot, amit ősszel vagy tavasszal el is vetnek. Egyik előnye, hogy ezáltal gyorsan el lehet végezni az erdősítést, azonban a vaddisznó és a pocok is szereti a makkot, ez ellen pedig védekezni kell.
– Az erdőfelújítást tehát véghasználat esetében mindenképp el kell végezni, az említett módszerek valamelyike szerint – hangsúlyozta az erdészetigazgató. – Mivel az erdőfelügyelőség minden esetben ellenőrzi, hogy a jogszabályban előírt határidőig megtörténik-e a szakszerű újraerdősítés. Amennyiben nem, bírságot szabnak ki a gazdálkodóra.
Az eredeti cikket a zaol.hu oldalon érheti el.
