A levelező mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni. A 25 államilag támogatott és tíz költségtérítéses helyre olyan jelentkezőket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek.
A kezdeményezők azért tartják szükségesnek a vadgazda mérnöki mesterképzés meghonosítását a Székelyföldön, mert mindennapos problémává vált a nagyvadak – elsősorban az elszaporodott, ám szűkülő életterű medve – megjelenése a településeken, ez folyamatos konfliktust eredményez.
„A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni” – idézte Magyar Ferencet, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatóját a Székelyhon.ro.
Az MTI telefonos megkeresésére, hogy miképpen fogják a székelyföldi mesterizők honosítani a magyarországi oklevelet, ha ez a Romániában nem létezik, Magyar Ferenc kifejtette: vadgazda mérnöki alapképzés létezik románul, csak mesteri nem, és két EU tagállam viszonylatában ma már formalitásnak számít, hogy a bukaresti ekvivalencia-bizottság honosítsa a gödöllői egyetem által kibocsátandó oklevelet. A főigazgató szerint erdőbirtokosságok, közbirtokosságok, vadgazdálkodással, vadászattal, turizmussal foglalkozó szervezetek tarthatnak igényt azokra a szakemberekre, akik elvégzik a vadgazda mérnöki szakon fognak a Székelyföldön mesterizni.
Hozzátette: a gödöllői agártudományi egyetem volt az első a magyarországi felsőoktatási intézetek közül, amely 1991-től kezdődően Erdélyben is indított képzéseket. Az eltelt negyed évszázad során csaknem 1500 erdélyi hallgató szerzett oklevelet a Szent István Egyetemen, amelyeknek a honosításával semmiféle probléma nem volt – hangsúlyozta a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója.
MerkenMerken
