0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az élelmiszeriparban is járulékcsökkentést kezdeményezett a NAK

A mezőgazdasági termelés megerősítéséhez a hazai alapanyagokat feldolgozó élelmiszeripar versenyképességét is növelni kell, aminek napjainkban a munkaerőhiány az egyik gátja. A munkaerő megtartásában, az elvándorlás mérséklésében sokat segítene a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezése, miszerint a főtevékenységként hazai mezőgazdasági termelésből származó alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások is részesülhessenek járulékfizetési kedvezményben a fizikai munkát végző foglalkoztatottjaik után.

Ahogyan erre tavaly július 1-jétől lehetőség nyílt a növénytermesztésben, állattenyésztésben, mezőgazdasági gépjavításban és –kezelésben, mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke az élelmiszeripar időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A néhány hónapja benyújtott javaslatot első körben nem támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium, a járulékkedvezmények költségvetési hatására hivatkozva. Időközben azonban bekerült a tárca tervei közé a járulékcsökkentés, és remélhetően sikerül minél hamarabb enyhíteni az élelmiszeripari vállalkozások terheit is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója a sajtótájékozatón

A hazai élelmiszeripari ágazatnak a támogatásokra is szüksége van, főként, hogy az uniós csatlakozásunk óta viszonylag kevés fejlesztési forrásban részesült, és ezzel lemaradt a versenytársaitól. A NAK-nak is szerepe volt abban, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből a közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások az előzetesen tervezett 50 milliárd helyett 100 milliárd forintos forrásban részesülhetnek, a vissza nem térítendő támogatás pedig a tervezett 22 milliárdról 50 milliárd forintra nőtt. A munkának tehát meglett az eredménye, és a kormány a megvalósításban is számít a kamarára, mondta az elnök. A támogatási feltételek véglegesítése után remélhetően még ősszel megjelennek a pályázati felhívások. A Vidékfejlesztési Programban és a GINOP-ban összesen az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forint remélhetően lendít az ágazaton. A két keretből nem támogatható nagyvállalatok helyzetének javításához ugyanakkor a NAK tavasszal a nagyvállalati besorolási rendszer fölülvizsgálatát kezdeményezte az Európai Bizottságnál a Visegrádi Négyek agrárkamaráival közösen. A döntésig pedig a kormány segítségét várják az élelmiszeripari nagyvállalatok fejlesztéseihez.
A pillanatnyilag hozzáférhető támogatások feltételein is változtatna a NAK, az előírt munkahely-megőrzés, illetve – teremtés ugyanis ebben az ágazatban nehezen tartható, hiszen a hatékonyságot javító korszerűsítés, beruházás általában csökkenti az élőmunka-igényt.
A köztestület az élelmiszeripari tagjainak nyújtott szolgáltatásokat olyan listával bővíti, amelyen az élelmiszeripari beruházásokhoz innovatív termékeket, szolgáltatásokat kínáló szakmai partnerek szerepelnek. Ezek között találunk a napjainkban mind fontosabb élelmiszerhigiéniai, -biztonsági előírásokkal foglalkozókat, valamint a környezetbarát fejlesztésekben segédkezőket is. A listát folyamatosan bővítik, és a kapcsolatok építéséhez szakmai tematikus rendezvényeket is szerveznek. Emellett pedig útnak indították a kamara élelmiszeripari hírlevelét a pályázati lehetőségekről, jogszabály-változásokról, időszerű statisztikai adatokról, kutatás-fejlesztési eredményekről. Ősszel pedig élelmiszeripari konferenciasorozat keretében vitatják meg az ágazat helyzetét, kilátásait.

Forrás: