Kávé, napraforgó, kakaóbab, alma, körte, hagyma, sárgarépa, repce, uborka – csak pár olyan élelmiszer és haszonnövény, amelyek számára elengedhetetlenek a beporzó rovarok. Az amerikai gazdaságnak például 15 milliárd dollár értékű haszonnövényt poroznak be. A méhpopuláció viszont a klímaváltozás, a növényvédő szerek és különböző betegségek miatt egyre csökken világszerte, ezen segíthet a japánok találmánya.
A mini-drón 4×4 centiméteres, állati szőr van az alján, illetve speciális, ragadós gél, ami lehetővé teszi a pollenek összegyűjtését és lerakását. Viszont egyelőre még csak kézzel irányítható és nem tesztelték a szabadban, de legalább a laborban jól vizsgázott. A cél az, hogy idővel mesterséges intelligencia, GPS és nagy-felbontású kamerák segítségével teljesen önműködők legyenek.
Nem ez volt egyébként az első robotméh, amit létrehoztak. 2013-ban a Harvard egyetem kutató készítették el a RoboBee-t, ami képes volt repülni és statikus elektromosság segítségével leszállni bármilyen sima felületre.
