„Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, ennél a mérföldkőnél szeretnénk megállni és visszatekintetni az 1996-os alapítás óta eltelt időszakra”- hallhattuk Brazsil Dávidot, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárát. A szakember hozzátette, immár szakmaközi szervezetként együtt szeretnének ünnepelni mindazokkal, akik az elmúlt két évtizedben részesei voltak az eddig végzett közös munkának.
„A szőlő-bor ágazat a mezőgazdaság legösszetettebb szabályozásával rendelkezik, amely kiterjed a telepítéstől a borkészítésen át a forgalmazás szabályaira és az eredetvédelem kérdéseire” – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megalakulásának huszadik évfordulójára rendezett szakmai fórumon. Az államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a hegyközségi rendszerben rejlő lehetőségek kibontása érdekében 2012-ben aktívan részt vett az új hegyközségi törvény kidolgozásában, a hegyközségi rendszer megújításában. Az új hegyközségi törvénnyel együtt a hegyközségek finanszírozásában is jelentős az előrelépés, mivel a kormány a 2010 előtt jelentősen alulfinanszírozott rendszeren változtatott. Ezzel párhuzamosan az FM komoly eredményeket ért el az ágazati bürokráciacsökkentésben, amelyben a hegyközségi képviselők jelentős részben segítségünkre voltak.
Húsz éve végez köztestületi munkát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
Az agrártárcának továbbra is az a célja, hogy a 2012-ben megkezdett megújítást a hegyközségi rendszer végigvigye egy versenyképesebb borágazat kialakításának érdekében. Ma egyetlen mezőgazdasági ágazat sem rendelkezik olyan erős jogszabályi, szervezeti és pénzügyi háttérrel, mint a szőlő-bor ágazat. „Ez a háttér stabil alapot adhat ahhoz, hogy a bürokráciacsökkentést folytathassuk, az ágazati stratégia végrehajtása elinduljon, az eredetvédelmi rendszerünk és a bormarketing az ágazat piaci céljait ki tudja szolgálni” – fogalmazott Czerván György.
Az államtitkár hangsúlyozta: a Földművelésügyi Minisztérium ebben az évben együttműködési megállapodást írt alá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. Ebben a megállapodásban az együttműködést nem általános kijelentések, hanem konkrét, határidővel ellátott vállalások rögzítik. Czerván György megjegyezte: a rendszerváltozást követően a kilencvenes években a hegyközségi rendszert az egész ágazattal együtt újra kellett építeni. Ez a munka még be sem fejeződhetett, amikor az Európai Unióhoz való csatlakozással az ágazat – és benne a hegyközségek – új kihívásokkal szembesült.
Az európai uniós szabályozás egyre nagyobb szerepet kíván az önkormányzati alapokon szerveződő szakmaközi szervezeteknek szánni. A HNT ezért 2014-ben megkapta a szakmaközi szervezeti elismerést.
Az államtitkár kiemelte, hogy az ágazat eddigi sikerei is hozzájárulnak a mezőgazdaság évről-évre növekvő teljesítményéhez. Idén is kedvező évet zár az agrárium, hiszen a legfrissebb adatok szerint a GDP növekedés az első három negyedévben 2,1 százalék volt, amelyből a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal vette ki a részét, míg a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene ebben az időszakban 17,9 százalékkal növekedett.
A jubileumi tanácsülésen Légli Ottó, a HNT elnöke a jelen feladatai között a megújult kommunikációt, ezen belül az ágazat szakmai lapját, a Borászati Füzeteket emelte ki. Mint elmondta, a Hegyír rendszer sem ráncfelvarráson esett keresztül, hanem jelemntős pénzösszegek felhasználásával újul meg.
A szakember beszélt az ágazati stratégiáról, mely több körben és széles társadalmi, szakmai fórumon formálódott. Az első után a második változatot pontosították, mely véglegesítésre vár. A tíz évre készült ágazati stratégia három célt és 12 pontot határozott meg, melynek bvíziója a piacképes és fenntartható szőlő- és bortzermelés. Mint elhangzott, önmagábvan a szőlőterületek növelése nem vezet előre, sokkal fontosabb a célok és az ahhoz rendelt optimális nagyság meghatározása.
A helyszínt adó gödöllői Grassalkovich kastély is újranyitásának huszadik évfordulóját ünnepelte
A szőlőterület a magyar kultúrtáj fontos eleme, amit meg kell védeni, ehhez pedig felelős telepítési politikára van szükség. Nem elég a szerkezetátalakítási vagy éppen a telepítési támogatás. Szükség van a biológiai alapok biztosítására, ehhez elengedhetetlen a törzsültetvények átvizsgálása, és hosszab távú koncepciója, hiszen a 2008-ban telepítendő ültetvény nagyságához már most kellene tudniuk az igényt az oltványtermesztőknek.
A fenntartható szőlőtermesztés alapja – és neuralgikus pontja – a szőlőár, ami megfelelő megélhetést kell hogy biztosítson a termesztőnek. Emellet a szakemberképzést emelte ki a hegyközségek elnöke mondván, a mai felsőfokú képzést a bölcsészekre „varrták”, s nem vették figyelmbe az ágazat sajátosságait. Fontos lenne nemzetközi kutatási programokba való bekapcsolódás, de talán ennél is lényegesebb ezek eredményeinek gyakorlatba való gyors átültetése.
A rendevényen több szakmai előadás elemezte az ágazat helyzetét, s elismerő oklevéllel köszönték meg az ágazat szolgálatában legalább húsz évet letöltött hegybírók munkáját.
