0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Minőség és marketing

Az évenként megtermelt mintegy 2,5 millió tonna magyar zöldség-gyümölcsnek körülbelül a fele értékesül itthon, és a határokon túlra 60 százalékban feldolgozott termékeket viszünk. A világtrendek azt sugallják, hogy a friss áruk piaca bővíthető, bár a hazai adatok ellentmondóak abban a kérdésben, hogy nőtt vagy csökkent itthon a zöldség-gyümölcs fogyasztás az utóbbi években, indította a Zsendülés III. Kertészeti Konferencia második, a piacról szervezett kerekasztal-beszélgetését Mártonffy Béla, a NAK Kertészeti Osztályának vezetője.

Hol a helyünk a piacon? Hogyan kellene átalakítani az értékesítést, a kertészek és a kereskedők viszonyát, hogy még eredményesebbek legyünk? E kérdésekről a hazai zöldség-gyümölcs forgalmazás meghatározó szereplői nyilatkoztak. Racskó Anna, az Apimex Budapest Kft. ügyvezetője szerint a kereskedők sincsenek könnyű helyzetben. Már régen nem csupán az a feladatuk, hogy eladják a termelők áruit. Nagyon fontos a közvetítőszerepük, amennyiben a vevői igények alapján javaslatokat tesznek a kertészeknek, hogy milyen típust, fajtákat, milyen időszakban érdemes termeszteniük, milyen csomagolásban kell azokat kínálni, és persze a betartandó növény-egészségügyi előírásokról is tájékoztatniuk kell a termelőket. A kiváló minőség alapvető elvárás. Nem hanyagolható el a marketing sem, annak eredménye azonban többnyire nem azonnal mérhető.

Minőség és marketingÉrtékes visszacsatolás

Szabó István, az új szegedi nagybani piacot üzemeltető Hansa Kontakt Kft. értékesítési igazgatója is megerősítette, hogy a hazai kertészek piaci helyzetének javításához a kereskedőknek is segíteniük kell a termesztés tervezését, és szerinte kötelességük előnyben részesíteni az itthon termesztett, csomagolt termékeket. A 10 hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy az új piac betölti küldetését, két régiós központot szolgál ki minden nap. Versenyképességük megőrzéséhez azonban még viszonylag nagy arányú a piac importtevékenysége a nagy- és kiskereskedelemben. A szakember szerint nő a marketing jelentősége, a zöldség-gyümölcs értékesítési lánc minden szereplőjének napi szinten kell foglalkozni vele.

Házi Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. (BNP) vezérigazgatója 34 év kereskedői múlt birtokában jól érti a termelők és a kereskedők közti feszültséget. Már abban eltérnek a vélemények, hogy mit nevezzünk kereskedelemnek. Szerinte a termelő is kereskedik, amikor az áruját eladja, de ennél fontosabb szempont, hogy ki kereskedik hatékonyabban. Ki tudja az árut csomagolni és azonnal fogyaszthatóvá előkészíteni? A marketing a termelő és a kereskedő közös érdeke, a leghatékonyabb módszerek megtalálásához pedig nem odázható el az összefogás. Házi Zoltán szerint azonban legföljebb érdekharmonizációról lehet szó a kereskedők és termelők között, arra viszont mind nagyobb a szükség, a kiskereskedelmi koncentráció ugyanis várhatóan folytatódik.

A Budapesti Nagybani Piac területi adottságai, tulajdonosi összetétele, partnerköre teljesen más, mint a szegedié, hívta föl a figyelmet a vezérigazgató. A versenytárs megjelenésére azonban a fővárosban is azonnal bővítésbe fogtak, újabb rakodóhelyeket és parkolókat építettek és a fedett értékesítőrészek bővítésének fontosságáról is igyekeznek mihamarabb meggyőzni a tulajdonosokat. Fő feladatuknak a piac működésének szabályozását és a kellő infrastruktúra kialakítását tartják. Házi Zoltán szerint a kistermelők áruinak értékesítésében még mindig fontos a nagybani piac szerepe, hiszen csomagolás, címkézés hiányában szűkülnek az eladási lehetőségeik. Az ezt felvállaló nagykereskedők ráadásul azonnal készpénzzel fizetnek. A zöldség-gyümölcs értékesítés fehérítését azonban folytatni kell.

A beléptetésnél üzemelő rendszámfelismerő rendszer adatai alapján arra lettek figyelmesek, hogy mind több külföldi (főként szlovák, lengyel) rendszámú jármű fordul meg a piacon, a becslések szerint tavaly 7-9 ezer tonna árut vásároltak. További külföldi vevők vonzásához ezért a nyitvatartás módosításán is gondolkodnak.

Kicsik vagyunk

Nemzetközi viszonylatban kicsik vagyunk, még a belföldön legnagyobb forgalmú hazai termelői értékesítő szervezet is csak az alsó határát súrolja a versenyképes európai szervezetek méretének. Még nagyobb összefogás és még több árualap kell ahhoz, hogy ellátói lehessünk például egy német szupermarketláncnak, világított rá Kálmán András, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének kereskedelmi vezetője. Szerinte a termelői beszállítás legnagyobb előnye a közvetlen kölcsönös információátadás.

Kálmán András azt is kiemelte, hogy klimatikus adottságaink miatt a legtöbb termékkel a délebbi országok után érkezünk a piacra, ami jól érződik például a görögdinnye árán. Azokból a termékekből jobb a helyzetünk (pl. paprika), amiből nincs, vagy kevesebb a versenytársunk. A termelők boldogulásához fontos, hogy olyan csoporthoz kapcsolódjanak, ahol megbecsülik a munkájukat és segítik a termelésük tervezését.

A főként exportra értékesítő Fresh-Fruit Tész elnöke, Juhos Csaba szerint a nagybani piaci értékesítés a jelenlegi helyzetben valamelyest nehezíti a munkájukat. Óriási hátrány, hogy a mindinkább koncentrált kiskereskedelemnek néhány ezer nagykereskedő kínálja több millió kertész áruját. A versenyképesség javításához tisztulás kell, melynek során csökken a beszállítók száma. Juhos Csaba megjegyezte, hogy az idei Fruit Logisticán való megjelenésünk szerény volt, pedig az exportot nagyban segíti a kiállításon való részvétel. Az agrármarketingnek azonban a belföldi terméknépszerűsítésben is van szerepe, a meggyvásárlást ösztönző kezdeményezésük sikere bizonyítja, hogy jó ötlettel óriási befektetés nélkül is sok ember elérhető. Állami segítséggel pedig még hatékonyabb lehet a fogyasztásbővítő kampány.

Minőség és marketingTudatosabban

A zöldség-gyümölcs fogyasztás változását csak az utóbbi években mérik a piackutatók, a Nielsen tapasztalatait Kocsis Eszter ügyfélkapcsolati vezető ismertette. A vásárlói szokásokat e termékekből is meghatározzák az ország gazdasági mutatói. Hazánkban az utóbbi évben a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete közel 8 százalékkal nőtt, javult a foglalkoztatottság, és főként a piaci szolgáltatások, a mezőgazdaság növekedésének köszönhetően a GDP is növekedett, és ettől a fogyasztók bizakodóbbak lettek. Ezt mutatja, hogy a munkahelyi kilátásaikról, anyagi helyzetükről és a vásárlási hajlandóságukról is kedvezőbben nyilatkoztak, mint egy évvel korábban, és többet is költöttek a felmérésben szereplő gyorsan forgó csomagolt fogyasztási cikkekre (FMCG termékek). Vannak megtakarításaik, hitelállományuk csökken, így mindinkább a minőségi termékeket keresik, és mind tudatosabban döntik el, hogy hol, mit, milyen gyakran vásárolnak.

A kereskedőknek kedvez, hogy 10 magyar vásárlóból már csak 7 indul el listával az üzletekbe az eddigi 9 helyett, azaz nyitottabbak az impulzív vásárlásokra és új termékeket is szívesebben kipróbálnak. A fogyasztói tudatosságnak az is része, hogy mind nagyobb arányban ragaszkodnak az általuk kedvelt üzletláncokhoz. A fogyasztók 30 százaléka követi az árváltozásokat, egy másik harmad csak észreveszi azokat. Tízből heten nyitottak a promóciókra, és 30 százalékuk mondta, hogy kedvező reklám hatására üzletet is vált. A vásárlók harmada csak a reklámozott termékeket keresi, és a fogyasztók 10 százaléka még a megszokott márkától is hajlandó elszakadni a jó árajánlat miatt.

A saját márkák aránya évről évre fokozatosan nő, már a napi élelmiszerekből, háztartási, drogériai termékekből is eléri a 22 százalékot, és a fogyasztók 42 százaléka szerint minőségük nem rosszabb a gyártói márkásakénál.

Frissesség, ár-érték

Amíg a fogyasztók évekig az eladósodás, a hitelek visszafizetése miatt aggódtak, az utolsó évben főként az egészségükkel törődnek. Sok a túlsúlyos, ezért a testmozgás mellett az étkezési szokásokon is változtatnak, kevesebbet esznek, lemondanak az édességről, tudatos diétát követnek, és tízből öten több friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak. A vevők 90 százalékának nagyon fontos a zöldségek-gyümölcsök minősége, ezért ott vásárolnak, ahol a legjobban bíznak a minőségben, és persze ott mást is vesznek. Zöldség-gyümölcs szempontjából a boltválasztás elsődleges szempontja a frissesség, második az ár-érték arány. Az élményvásárlás jelentősége is nő, a fogyasztó szereti kiválasztani a termékeket a széles kínálatból. Fontos vásárlási szempont a kényelmes megközelíthetőség, és hogy az üzletben gyorsan meg lehessen találni a keresett terméket. Az is vonzó, ha a kereskedő, vagy a gyártó ötleteket ad a főzéshez, étkezéshez, megkönnyítve a vásárlók dolgát.

A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt hazánkban még mindig a piacokon, szaküzletekben szerzik be a fogyasztók. A lakóhelyközeli boltok, diszkontok és hipermarketek esetében a vásárlásnál az ár-érték arány a döntő, a piacoknál és zöldség-gyümölcs szaküzleteknél a frissesség áll az első helyen, és az, hogy ott mindig találnak magyar terméket. Hazánkban tízből öt vásárló hetenként többször vesz zöldséget, gyümölcsöt.

Arra a kérdésre, hogy a következő hat hónapban tervezik-e, hogy több zöldség-gyümölcsöt vásárolnak, a Nielsen által megkérdezettek harmada válaszolt igennel. Az is kiderült, hogy zöldség-gyümölcs esetében a fogyasztók 80 százaléka részesíti előnyben a hazait, ugyanolyan arányban, mint a friss hústermékekből.

Kiemelt területek

A tavaly nyártól újra a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működő Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. munkáját még hatékonyabbá teheti a szoros szakmai együttműködés. Fő céljuk a hazai agrárcégek exportképességének javítása, piacra lépésük támogatása, a hazai termékek fogyasztásának ösztönzése, a védjegyek ismertségének erősítése. Ennek érdekében törekednek a kül- és belpiaci lehetőségek feltárására, kihasználására, közösségi marketinggel céloznak meg egy-egy termékpályát, támogatják a külföldi szakmai kiállításokon való részvételt és a szakember-találkozókat. A véglegesítés alatt álló agrármarketing-program 9 fő célterülete között a zöldség-gyümölcs és a dísznövény is szerepel, sorolta Végváriné Henter Lilla szakmai titkár.

 

Választékbővítés

A hazánkban működő kiskereskedelmi láncok közül a Reál Hungária, a CBA, a Spar, az Auchan, valamint a Lidl képviselője ült egymás mellett a vásárlói szokásokat boncolgató kerekasztal-beszélgetésen. Stratégiai üzleti titkokat nem osztottak meg a hallgatósággal, de a zöldség-gyümölcs forgalom növekedéséről számoltak be. Azt is hangsúlyozták, hogy mindig a vevők döntenek, az ő igényeikhez kell igazodni. A növényházi fejlesztéseket üdvözölték, az abból adódó nagyobb árumennyiségnek (többségben paradicsomnak) azonban piacot kell teremteni. Jó lenne elérni, hogy tízből kilenc vásárló válassza a hazait, az export bővítéséhez pedig további termelői összefogásra, valamint a versenytársak piaci jelenlétét is figyelembe vevő időzítésre van szükség. A választék bővítése, színesítése, a nagyobb hozzáadott érték is növelheti a forgalmat.

 

Forrás: