A tünetek megjelenése viszonylag rövid időszakra, a begyökeresedés 3 hetére korlátozódik, amikor a növények sűrű térállásban helyezkednek el, és a környezeti tényezők sem a legkedvezőbbek. Különös veszélyt jelent az erős besugárzás miatti túlzott nappali fölmelegedés és az alacsony éjszakai hőmérséklet közti nagy különbség.
A betegség tünetei a növények föld fölötti és alatti részein egyaránt megjelenhetnek. A „pajzs” alakban lefelé görbülő levelek mellett gyakori a dugványok alapi részeinek nekrózisa, a gyenge gyökérnövekedés, és a gyökérbarnulás.A Pelargonium zonale és peltatum fajokon, valamint az interspecifikus anyagokon megjelenő tüneteket németországi dísznövénytermesztő üzemekben észlelték, majd vizsgálatnak vetették alá. A hervadásos tünetek láttán a muskátlik elterjedt baktériumos megbetegedésére, a Xanthomonas hortorum pv. pelargonii vagy a Ralstonia solanacearum fertőzésére gyanakodtak, hiszen mindkettő kiválthat levélfoltosodásos és hervadásos tüneteket.
Az első vizsgálatok mégis arra utaltak, hogy a kórkép eltér az ismert betegségekétől, a dugványok edénynyaláb-barnulása nem jellegzetes tünet. A további kutatások a Pseudomonas corrugata felé irányultak, és a baktériumot a károsított dugványok gyökereiből és a szárból is kimutatták. Több esetben igazolták a növények tömeges megbetegedéséért részben felelős kórokozó jelenlétét.
A Pseudomonas corrugata a talajból származó baktérium. 1970-ben mutatták ki és a paradicsomok szárnekrózisát okozó kórokozóként vált ismertté. 1995-ben Kaliforniában írták le először a muskátlik lehetséges károsítójaként. A paradicsomtermesztésben a közegben, az öntözővízben és a vetőmagon is kimutatták, növényről növényre való elterjesztését a vágóeszközöknek tulajdonítják.
A muskátlikból kinyert baktériummal egészséges dugványokat fertőztek meg, hogy megállapítsák a virulenciáját, és a megbetegítőképesség egyéb jellemzőit a növényben. A beteg és a kontroll, egészséges muskátlikat azonos körülmények között nevelték (cserepezés után 8 héten át növényházban 28 °C-on; 6 héten át 18 és 20 °C-os klímakamrában; 4 héten át klímakabinokban nappal 28, éjjel pedig 15 °C-on, 90 %-os relatív páratartalom mellett).
A fellépő tünetek értékelésekor megállapították, hogy a megfertőzött növények földlabdáit kevésbé szőtték át a gyökerek, emellett enyhe barnulásukat és a gyökerek pusztulását is megfigyelték. A szártöveken foltosodás, míg a szárak felső részein baktériumos váladék jelent meg. Az edénynyalábok barnulása ellenére jelentős hervadás nem lépett föl. A levelek jellegzetes pajzs görbületű hervadása nem érintette a vizsgálatba vont teljes állományt. A kísérlet végén a növények többé-kevésbé egészségesnek látszottak, bár elszórtan sárgult levelek mutatkoztak, egyes esetekben a növények kisebbek maradtak, és a fertőzés helyén nekrotikus foltok jelentek meg.
Az eddigi ismeretek felvetik, hogy a Pseudomonas corrugata a muskátlin egy eddig nem ismert gazda-parazita kapcsolatban van jelen, amelynek a dísznövénytermesztő üzemekben jelentősége lesz. Okai egyelőre nem tisztázottak. Kerülendők a gyökeresedési időszakban stresszt okozó tényezők, mint például a nagy hőmérséklet-ingadozás, továbbá azok az intézkedések, amelyek a növényi szövetek fellazulását okozzák (pl. magas páratartalom, túlzott nitrogénadagolás). Javasolt a baktériumok elleni védekezés higiéniai eljárásainak betartása és ellenőrzése a termesztés valamennyi szakaszában.
Xanthomonas-fertőzés a szaporítóanyag-nevelő üzemben Növény-egészségügyi gond lépett föl a Geranien Endisch szaporítóanyag-nevelő üzemében. A Xanthomonas-fertőzésről az IPM kiállításon tájékoztatták a szakmát, adta hírül a Taspo online hírportálja. A gond még 2016 október–novemberében lépett föl, amikor egy szúrópróbaszerű vizsgálat alkalmával kimutatták a Xanthomonas pelargonii jelenlétét. A fertőzés az Endisch déli üzemeit is érintette, ahonnan nem tudnak egészséges szaporítóanyagot szállítani. Az anyanövény-állományt megsemmisítették, így a 2016/2017-es muskátliidényt nem tudják dugvánnyal ellátni. Vásárlóikat, akiknek korai termesztésre sima dugványt szállítottak, írásban figyelmeztették, hogy vizsgálják át, kísérjék figyelemmel állományaikat. A fertőzéssel érintett déli üzemeiket röviddel a vásárlók tájékoztatása előtt bezárták, a további exportot leállították. Ügyfeleik rendeléseit igyekeznek úgy teljesíteni, hogy más nemesítőházak színben és növekedési erélyben hasonló fajtáival helyettesítik a saját árujukat. |