Az agrártársadalom nem ért az informatikához, s az informatikusok nem értenek a mezőgazdasághoz, a siker záloga csakis az együttműködés lehet – mondta bevezető előadásában Bolyki Bence a PREGA konferencia-sorozat alapítója és főszervezője. Az idei PREGA középpontjában ezért az adat, az információ és a haszon állt. Ebben az új, adatalapú rendszerben kell lépést tartanunk a világ mezőgazdaságával. A biológiai, termőhelyi és a vízgazdálkodási lehetőséget is ki kell használnunk. Azonban felelősségünk az is, hogy a környezeti terhelést csökkentsük, akár azzal is, hogy a hatékony termelésre nem alkalmas területeket visszaadjuk a természetnek. Az így keletkezett eredmények pedig nemcsak pénzbeli, hanem környezeti és társadalmi hasznot is hoznak.
A budapesti Hotel Aquaworld nagyterme a zsúfolásig megtelt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Agroinform.hu által szervezett szakmai eseményen. Ez a konferencia az idén is teret biztosított a precíziós gazdálkodás iránt elkötelezett termelők számára, a legújabb technológiai és agrárinformatikai lehetőségek és eszközök megismerésére, valamint olyan, a gyakorlatban alkalmazható tudást közvetített a látogatói számára, amit saját hatékonyságuk növelésére beépíthetnek a gazdálkodási folyamataikba.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a konferencián elmondta, hogy jelenleg 7 milliárd ember élelmiszer-szükségletét ma a Földön 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterület elégíti ki. A 2011-2050 közötti 30 százalékos népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet értékében 60 százalékkal növekszik, ezzel szemben a szántóterület legfeljebb 5 százalékkal növelhető. Ezért a precíziós gazdálkodás rendkívül fontos szerephez jut az elkövetkezendő években, hiszen a jövő mezőgazdaságának alapja az új erőforrások hatékony alkalmazása, a tudásintenzív mezőgazdasági technológiák használata, az energiatakarékos termelés, valamint a folyamatos oktatás és képzés.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladata, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a legújabb innovatív technológiákat, módszereket, illetve ezeket az új információkat eljuttassa az agrárágazat szereplőihez, s felhívja a figyelmüket az alkalmazásukkal járó előnyökre, vagy éppen azon hátrányokra, amiket azzal szenvednek el, ha kimaradnak a használatukból. Ezen törekvésük egyik kiemelt állomása lesz a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével közösen, hagyományteremtő szándékkal július első két napján Mezőfalvára szervezett szántóföldi szakmai napok.
Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke mondandóját egy rövid visszaemlékezéssel kezdte: amint az ismert, a szántóföldi növénytermesztés gépesítésének korai szakaszában az előrelépés elsősorban a területteljesítmény növeléséről szólt, megoldásként egyre nagyobb, egyre erősebb gépekre váltottak a gyártók és a termelők. Az utóbbi években már a szigorú környezetvédelmi előírások állítják kihívások elé a fejlesztőket. Ahogy folyamatosan nőttek az elvárások, úgy jelent meg és kapott egyre nagyobb szerepet az elektronika a mezőgazdasági gépekben.
Csakhogy ezekhez a korszerű és precíz gépek üzemeltetéséhez szakképzett kezelőkre és jól felkészült karbantartó szakemberekre van szükség, akiknek a képzése ezidáig nem kapott megfelelő hangsúlyt.
„Sokkoló adat, hogy a mezőgazdaságban jelenleg tízből kilenc gazda szakemberhiánnyal küzd „- mondta Harsányi Zsolt.
Ennek oka, hogy évente kevesebb, mint 500 diák végez mezőgazdasági gépész területen, noha ennek tízszeresére lenne szüksége az ágazatnak – hangsúlyozta Harsányi Zsolt. Előadásában azt is nehezményezte, hogy ebben az ágazatban hiányzik a digitalizáció, az adatok folyamatos rögzítése. A szakemberhiányról az előadó elmondta, hogy az egyelőre csökkenthető, de nem szűntethető meg.
A MEGFOSZ évek óta munkálkodik azon, hogy minél több fiatalt tudjon bevonni a szakmába, ezért is hívták életre a „Legyél te is mezőgépész” kampányt, melynek célja a mezőgépész szakma munkaerőpiaci láthatóságának és presztízsének növelése, végső soron a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és további növelése a szakemberállomány hosszú távú biztosításával.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján elmondta, hogy a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, az adatok gyűjtése, az adatbázisok építése, az automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése és mindezen eszközök integrálása, a digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre, a piaci alkalmazkodásra az agrárágazatban.
Hozzátette: Magyarországon az agrárinformatikai, a digitális megoldásokat még csak szigetszerűen és szinte csak a termelésben alkalmazzák, mivel sokszor nincs megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező munkaerő ezeknek az eszközöknek és technológiáknak a használatára. Éppen ezért a változáshoz be kell mutatni az előnyöket és a lehetőségeket a gazdálkodóknak és a vállalkozásoknak. Így például annak ismertetése, hogy a precíziós mezőgazdasági eszközök használatának milyen költségcsökkentő hatása van, illetve milyen hatékonysági előnyökkel jár a termeléshez, üzemirányításhoz kapcsolódó adatok összegyűjtése és feldolgozása. Ehhez hasonlóan előnyös az is, ha a termékpálya szereplői együttműködnek.
A plenáris ülésen több külföldi előadó is részt vett, előadásukból a résztvevők egyebek között megtudhatták, hogy a precíziós gazdálkodással milyen nagy mennyiségű adat és információ képződik, s azokat hogyan tudják eredményesen felhasználni a gazdák.
A plenáris előadásokat követően három szekcióban: szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési témákban folytatódott a PREGA konferencia, amelyen 30 szakmai kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait és újdonságait.