0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Mikotoxinok előfordulása és kockázata a 2015-ben elvégzett analízisek alapján

2015-ben Európában a tavasz és a nyár során a nagy forróság és a hirtelen esőzések befolyásolták az egyes gabonák terméshozamait, elősegítve bizonyos penészgombák szaporodását. Míg az őszi vetésű gabonáink hozama 2015-ben átlagosnak mondható hazánkban, a magas hőmérséklet és az ezzel párosuló vízhiány hátrányosan érintette a kukorica virágzás- megtermékenyítés-szemképződés fázisát, elősegítve egyes Fusarium és Aspergillus gombafajok elterjedését. Ezt követően heves esőzések nehezítették és késleltették a betakarítást, kedvezve a penészgombák kialakulásának, tovább növelve a tároláskori mikotoxin képződést.

Mikotoxinok

A mikotoxinok penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, melyek bizonyos stressz-hatások következtében alakulnak ki, mint az oxigénhiány, hirtelen hőmérséklet és/vagy nedvességtartalom változás. Kialakulásuk alapján megkülönböztethetünk szántóföldi és raktári penészgombákat (Jouany 2007). Az alábbiakban az Alltech 37+TM analízise alapján, 2015-ben betakarított és megvizsgált gabonákban előforduló mikotoxinokat és azok hatását mutatjuk be.

A mikotoxinok hatása a sertések egészségére és teljesítményére

A négy legjelentősebb mikotoxin termelő fonalas gomba a Fusarium, Aspergillus, Penicillium és Claviceps nemzetséghez tartozik (Kanora & Maes 2009).
A fumonizinek sertésekben tüdőödémát, máj- és immunrendszer károsodást okozhatnak (Smith & Diaz-Llano). Csökkentik a vakcinák hatékonyságát, ezáltal növelve a fertőző betegségek iránti fogékonyságot, mely eredményeként romlik a takarmányfelvétel, a testtömeg-gyarapodás, továbbá közvetve képesek rontani a kocák reprodukciós képességét is (Mello et al. 1999). A „B” trichotecének fő képviselője a DON (Diekman & Green 1992), melynek leginkább takarmányfelvételt csökkentő és hánytató hatása ismert, de nagymértékben károsítja a vékonybél hámsejtjeit is, ami a táplálóanyagok felszívódásának csökkenését és az immunrendszer elégtelen működését okozza (Ghareeb et al. 2014). A fuzáriumsav hasonló tüneteket produkál, továbbá a DON toxinnal való együttes előfordulása felerősíti (szinergizmus) a két mikotoxin hatását (D’Mello et al., 1997). Az „A” típusú trichotecének (T-2, HT-2, DAS, NEO) száj- és nyelőcső felmaródást, gyomorfekélyt, bélgyulladást, továbbá immunrendszer károsodást okoznak (Kubena et al. 1997). A hiperösztrogén hatású zearalenon legjellemzőbb tünete kocákban anösztrusz, vetélés, embrióelhalásos esetek és halva születések számának növekedése, továbbá malacok lábszétcsúszása. Tenyészkanoknál a tesztoszteron szint, libidó és a spermaminőség csökkenése figyelhető meg (Kanora & Maes 2009). Az ochratoxinok képesek felhalmozódni a vesében, májban- és az izmokban egyaránt (Martins et al. 2008). Hatásukra megnövekedett vízfelvétel, csökkent testtömeg-gyarapodás és takarmányértékesítés tapasztalható (Milicevic et al. 2008). Aflatoxikózis jeleként máj- és vesekárosodással, továbbá véralvadási problémákkal találkozhatunk. A sejtes és a humorális immunválaszt gátolják, így csökkentve a baktériumok, gombák, vírusok és paraziták iránti ellenálló képességet (Diekman 1992), míg az ergot alkaloidok hatására visszaivarzás, vetélés, korai fialás, metritis, mastitis és mumifikálódott malacok tapasztalhatók. Hatásukra gyakrabban előfordulhat sántaság, továbbá a farok és a fülek nekrózisa (Kanora & Maes 2009).

A toxinokkal járó kockázatok Magyarországon

Az Alltech 25 db takarmánymintát (teljes értékű takarmánykeverékek, gabonamagvak) vizsgált meg Magyarországon 2013 és 2015 között. A minták 96%-a legalább egy féle mikotoxint tartalmazott, míg 88%-a egyszerre több toxinnal is szennyezett volt. Az átlagos toxinszám mintánként 7db volt. Leginkább a fumonizinek, fuzáriumsav, „B” trichotecének, ochratoxinok és az egyéb Penicilliumok csoportjába tartozó mikotoxinok fordultak elő jelentős mennyiségben és rendelkeznek teljesítménycsökkentő hatással gazdasági állatainkra nézve.
A 2015-ben vizsgált kukoricák mindegyike tartalmaz legalább egy mikotoxint, míg átlagos számuk mintánként 4 db. A virágzás körüli hosszú és száraz periódus a fumonizin- és fuzáriumsav termelődést-, míg a betakarítás környékén jelentkező hirtelen nagy mennyiségű csapadék az ochratoxinok termelődését segítette elő (1. ábra). A jelenlévő toxincsoportok és azok szintjei a betárolás előtti időszakot tükrözik, tehát szem előtt tartandó, hogy a gabonák betárolása után a meleg és nedves környezet elősegíti az egyes raktári penészgombák képződését is.

Az REQ értéket tekintve legnagyobb kockázatnak a kocák és a malacok vannak kitéve, ami a magas fumonizin szennyezettséggel magyarázható (2. ábra). Számításba kell venni azonban az egyéb toxinok hatását is, melyek ugyan alacsonyabb szinteken fordulnak elő, de együttes jelenlétükkel erősíthetik egymás hatását. Ezen kockázatok jelen esetben leginkább a vesék és a máj károsodásában, bakteriális fertőzések és az emésztőrendszeri megbetegedések növekedésében nyilvánulnak meg. A mérsékelt immunműködés növeli a betegségek iránti fogékonyságot, ami a kocák esetében korai selejtezéshez, hízóknál vágási idő növekedéséhez vezethet.

Az Alltech Mikotoxin Menedzsment Programja

A mikotoxin kockázat felismerésének, kezelésének és csökkentésének érdekében az Alltech létrehozta a Mikotoxin Menedzsment programot, mely 3 fő pilléren alapszik.
Az Alltech 37+TM program keretein belül alkalmazott LC-MS/MS jelenleg a legfejlettebb technológia, mely egy futtatás alkalmával képes nagyfokú precizitással több, mint 38 mikotoxin meghatározására, akár egy komplex mintából (pl. TMR) is. A program a multikontaminációra fókuszál, továbbá a maszkos mikotoxinokkal és a velük járó kockázattal is kalkulál. Ennek pontos meghatározására a súlyozott mikotoxin kockázati érték (REQ-Risk Equivalent Quantity) szolgál, mely egy számmal/ábrával fejezhető ki. Ez a toxinok általi teljes, összesített kockázatot egy értékkel fejezi ki, mely a teljesítménycsökkenést, mint meghatározó paramétert veszi tekintetbe. Ezen érték faj, korosztály és hasznosítási típus alapján határozza meg a mikotoxinok által felmerülő veszélyt.
Az Alltech ® MIKO programja a HACCP alapelveire épül, mely az állatok egészségére és teljesítményére fókuszál. Ennek segítségével a gyakorlatban, telepen vagy takarmánykeverőben világítunk rá azon kritikus pontokra, melyek az esetleges mikotoxin kialakulásért, szennyezettségért lehetnek felelősek. A mikotoxinok által okozott problémák eliminálása érdekében nagy hatékonyságú toxinkötő ajánlott. A szénhidrátok és a nutrigenomika tudományában eltöltött 20 éves kutatási tapasztalat, továbbá a korszerű UPLC-MS/MS használata segít a multikontamináció elleni precízebb védekezésben és kármentesítésben a Mycosorb A+® használatával. Ennek hatékonysága az élesztőből és az algából származó, egyes funkcionális szénhidrátok felhasználásán alapszik, amellyel sokkal szélesebb spektrumú hatékonyságot nyújt a mikotoxinkötés terén.

Következtetés

A mikotoxinok általi multikontamináció valós problémát jelent a takarmány és az állati termék előállításban Magyarországon és Európában egyaránt. Ezen kockázatok felismerése és a toxinszintek meghatározása azért fontos, hogy preventív módon redukálhassuk azok későbbi egészség és teljesítménycsökkentő hatását.
Az Alltech Mikotoxin Menedzsment programja a piac legfejlettebb analitikai eszközét (LC-MS/MS) használja a mikotoxinok kimutatása és az azzal járó kockázatok felmérése érdekében. Az Alltech MIKO program a bizonyos területeken felmerülő kritikus pontokra világít rá, míg a széles hatásspektrumú mikotoxinkötő készítmény (Mycosorb A+) mentesítési stratégiát nyújt a toxinprobléma kezelésére.

 

 

Forrás: