Magyarország álláspontja az, hogy az EU-ban állapítsanak meg határértéket a kadmium és a króm jelenlétére a termésnövelő anyagokban. Létezik egy új kategória is az EU-ban, amiben az élelmiszerként vagy gyógyszerként már engedélyezett, úgynevezett egyszerű anyagok vannak, például az ecet, a cukor, a zsurló, a lecitin, amelyeket ne kell ismét értékelni.
Növénykondicionáló készítménynek a növény fejlődésére, életfolyamataira, terméshozamára fejtenek ki kedvező hatást. Az egységes meghatározásra tett javaslat szerint pedig a biostimulátorok olyan anyagok, amelyek a tápanyagforgalmat a trágyaféleségektől eltérő, a növények biotikus stressztűrő képességét (a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességét) a növényvédő szerektől eltérő módon befolyásolják.
A biostimulátorok engedélyezése sokkal olcsóbb, mint a növényvédő szereké, maga a termék kifejlesztése a szükséges vizsgálatokkal 2-20 millió forint, a 10 évre szóló engedélyezés díja pedig 100 ezer forint. A készítményeknek hatszor kell bizonyíthatóan javítani a növények hozamát vagy ellenálló képességét, tehát a Magyarországon kapható biostimulátorok biztosan rendelkeznek kedvező hatással, hangsúlyozta Tőkés Gábor. Vizsgálják ezen kívül a mikrobiológiai biztonságot is, azaz hogy nem tartalmaznak-e káros mikrobákat. Hazánkban az idén 134 növénykondicionáló készítmény rendelkezik engedéllyel. A tagállamok közt el kell fogadni az engedélyezett termékeket, de mindenki kérhet további vizsgálatokat azért, hogy ne veszélyeztessék a már elért védelmi szintet.
A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok különböző uniós hatóságokhoz tartoznak, így az utóbbiaknál a szabványosítást és az engedélyezés eltörlését szorgalmazza a közösség, amivel még a gyártók sem értenek egyet. Félő ugyanis, hogy nehézfémekkel, állati melléktermékekkel szennyezett, kevéssé hatékony készítmények áramlanak be a tagországokba.
Termésnövelő anyagok engedéllyel
Hazánkban csak engedéllyel szabad használni a termésnövelő anyagokat, kivéve az EK műtrágyákat és a kezeletlen istállótrágyát - tudtuk meg Tőkés Gábortól, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettesétől. A kémiai úton vagy keveréssel előállított, állati vagy növényi szerves anyag hozzáadása nélküli EK műtrágyáknál így nem vizsgálják a toxikus elemek, például a nehézfémek jelenlétét, használatuk kockázatosabb, mint az engedélyezett anyagoké.
Forrás:
