Az elmúlt hónapban több pályázati felhívás is megjelent. Ezek közül a legfontosabbakat külön kiemelte az államtitkár: például a termelői csoportok és szervezetek létrehozására meghirdetett 11,29 milliárd forint keretösszegű kiírást. A korábbi időszakokban is volt ilyen típusú támogatás, és sok esetben azt tapasztalták, hogy olyan termelői csoportok jutottak forráshoz, amelyek szinte csak azért jöttek létre, hogy ezt az uniós pénzt lehívhassák, majd az ötéves kötelezettségvállalás után vagy megszűntek, vagy újraszervezték önmagukat, hogy indulhassanak a következő öt éves támogatásért. Ezt a gyakorlatot most szeretnék kizárni, és elérni, hogy a pályázat segítségével olyan szervezetek jöjjenek létre, amelyek hosszútávon is a gazdák összefogását, integrációját segítik.
Szintén nagyon fontos kiírásként említette Kis Miklós Zsolt a szaktanácsadási hálózat finanszírozására és működtetésére meghirdetett felhívást. Az erre a célra szánt közel 14 milliárdos keret 2023-ig lesz felhasználható. Fontos cél a termelők munkájának könnyítése, segítése. Eddig a szaktanácsadók finanszírozás nélkül végezték a tanácsadást, ami egy picit meg is tisztította a piacot. Azok maradtak talpon, akik valóban érdemi tanácsot tudtak nyújtani a pályázók számára.
Nagyobb összegű és fontos pályázati felhívás még az innovációs operatív csoportok létrehozása és az ezáltal létrejött beruházások támogatása. Ez egy teljesen új elem a támogatásokban, az Európai Bizottság ennek segítségével szeretné elősegíteni, hogy a gazdálkodók problémáira, kihívásaira megoldást nyújtó, korszerű, innovatív beruházások valósuljanak meg a jövőben.
A VP keretében 68 pályázati felhívás jelent meg, ebből 28 pályázatot már lezártak, ami összességében több mint 814 milliárd forintot jelent. Ezekből valamivel több mint 460 milliárd forint kifizetésére már megszületett a döntés. Vannak még nyitott pályázatok, 23 pályázat esetében, mintegy 300 milliárd forintra még most is lehet támogatást igényelni, és van még 17 pályázat, amit már meghirdettek ugyan, de még nem lehet rá kérelmet benyújtani. Ennek kerete mintegy 174 milliárd forintot tesz ki.
Eddig szinte kivétel nélkül minden pályázati kiírásra két-háromszoros volt a túligénylés, ezért legtöbbjüket, főként a nagy érdeklődést kiváltó beruházási – élelmiszeripari, állattenyésztési, kertészeti – pályázatokat már fel kellett függeszteni. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján világosan látszik, hogy minden egyes pályázat elsősorban a kapacitásbővítést szeretné finanszíroztatni, és ehhez támogatásokat igényelni, és viszonylag csekély azoknak a pályázatoknak az aránya, amelyek az energiahatékonyságot vagy akár a környezetkímélő technológiák bevezetését szolgálnák.
A helyzet javításának érdekében a Miniszterelnökség az Európai Bizottságnak jelezte, hogy a forrásokban szeretnének átcsoportosítást kezdeményezni, és az energiahatékonyságot segítő forrásokból a kapacitásbővítésbe áthelyezni több tíz milliárd forintot. Egyeztetések már voltak a Bizottsággal ebben az ügyben, és részben elfogadva az érveket, most úgy tűnik, hogy sikerülhet a forrásátcsoportosítás. Hogy ennek a mértéke elégséges lesz-e, esetleg új pályázatot tudnak majd megjelentetni, az majd az év második részében tisztábban fog látszani – tette hozzá az államtitkár.
