0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gasztro klaszter segíti az agrár és élelmiszervállalkozások növekedését

Dinamikusan bővül a fontosabb hazai tanúsító védjegy rendszerben résztvevők köre: a Kiváló Magyar Sertéshús Védjegyet már több mint 130 vállalkozás használja, a hazai sertésállomány kétharmadát ennek előírásai szerint tartják. Magyar Termék védjegyet 153 vállalkozás alkalmazhat mintegy 3800 termékre, vagy szolgáltatásra - derült ki a Magyar Gasztro Térkép Klaszter évindíó konferenciáján az AGROmashEXPO első napján.

Az AGROmashEXPO nyitó napján, január 25.-én, az Agrár Marketing Centrum (AMC) sátrában rendezték meg a Magyar Gasztro Térkép Klaszter évindító konferenciáját. A házigazda, Orsolyák Zoltán, a Klaszter ügyvezető elnöke szólította az előadókat.Orsolyák Zoltán a klaszter létrehozásával, és működtetésével kapcsolatban elmondta, hogy a csoport elő kívánja segíteni az alapító és a későbbi csatlakozó vállalkozások beszállítói készségének, képességének és lehetőségének a fejlesztését. Ezen belül cél megvalósítani és fenntartani a tagok között a partnerségen alapuló együttműködést az eltérő termékgyártók és piaci szereplők között. A klaszter a hozzá csatlakozó magyarországi bejegyzett vállalkozások, egyesületek számára olyan közösen menedzselt szolgáltatásokat és fórumokat működtet, melyek eredményeként a klaszter tagok tovább erősíthetik szerepüket a regionális gazdasági teljesítmény növelése területén. 

A klaszter elsődlegesen a mezőgazdasági, élelmiszergyártó, és -forgalmazó, vendéglátó ipari vállalkozások körében működik, de nyitott a hozzá csatlakozni kívánó más, hasonló szakterületen működő vállalkozásokkal, intézményekkel történő együttműködésre, amennyiben azok az általa kitűzött és felvállalt célokat elfogadják, illetve magukévá teszik. A klaszter elősegíti a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások hálózati együttműködésének fejlesztését, új beszállítói kapcsolatok kialakulását, a környezettudatos szemlélet terjedését a régióban, valamint ajánlásokat fogalmaz meg intézményeknek, illetve döntéshozóknak a környezet állapotának javulása érdekében.

Az első előadó Sántha Zsófia, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervet és Terméktanács (VHT) irodavezetője a Kiváló Minőségű Sertéshús Védjegyről (KMS) tartott előadást. A KMS-t a sertésstratégia részeként hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, azzal a céllal, hogy növelje a hazai sertésállomány jelenlegi alacsony létszámát, hogy az állandó jó minőséget garantálják, és elősegítsék a hazai termelést. Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon született és felnevelt, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó vágott állat húsa minősíthető. Az etetett takarmány legyen gabona alapú. A késztakarmányon belül a GMO-mentes kukorica részaránya legalább 30 százalék legyen, a nem növényi eredetű melléktermékek aránya nem haladhatja meg az 5 százalékot. Élelmiszeripari és állati eredetű melléktermék felhasználása nem megengedett.

A minisztérium a VHT-t bízta meg a védjegy működtetésével. Elsődleges feladatuk az volt, hogy kialakítsák a vertikális felépítést, és az ágazati szereplőkkel megismertessék a védjegyben rejlő lehetőségekkel. Számos rendezvényen, kiállításon vettek részt, kisfilmeket készítettek a tájékoztatás érdekében. A rendszer működéséhez pénzügyi támogatást is biztosít a Földművelésügyi Minisztérium. A KMS Védjegyre pályázókat a Földművelésügyi Minisztérium azzal segíti, hogy a pályázat, és a védjegy használata jelenleg ingyenes. A VHT Védjegytanúsító Irodájának a működését a nemzeti akkreditáló hatóság tavaly januárban elismerte. Az iroda komoly szakmai háttérrel működik, és vizsgálja a pályázó termékeket. Jelenleg 130 cég használja a KMS Védjegyet. A termelésbe vont sertések száma elérte a kétmilliót, míg a vágókapacitás több mint hárommillió, van tehát fejlődési lehetőség. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a KMS Védjeggyel forgalmazott hús mennyisége kétezer tonnát tesz ki.

Ami a jövőt illeti, az irodavezető elmondta, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az éves felülvizsgálatokra, a minőségi elvárások megtartására, ugyanis a védjegyet csak úgy lehet megtartani, ha a minőségben nem következik be romlás. Az idei évben az oktatásra és a kutatásra fókuszálnak leginkább, mert ezen a téren tapasztaltak nagy hiányosságokat. Az oktatás nem megoldott, ezért az iroda létrehoz egy sertésspecialista képzést, amit a védjegy használatához kötnek. Az öt napos tanfolyam ingyenes, átfogó ismereteket adnak a sertéstartóknak, a vágó, daraboló, húskészítményt gyártó szakemberek részére. A tanfolyam végén a sikeres szóbeli vizsga után kapják meg a bizonyítványt.

A kutatás területén a húsminőséget befolyásoló tényezőkre koncentrálnak, s a védjegyes készítménygyártást népszerűsítik. Történt már próbagyártás, E-szám mentes termékekkel, de ez nem a végleges irány. Sántha Zsófia végül elmondta, hogy továbbra is megjelennek a kiállításokon, s a honlapjukat megújítják.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke arról számolt be, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt a belföldi értékesítés, s a baromfi fogyasztása szintén nőtt. Míg 2005-ben 21,9 kilogramm volt az egy főre jutó baromfifogyasztás az országban, addig 2015-ben 26,5 kilogramm volt ez az adat. A fogyasztást tovább növelte az import termék, amelynek következtében a baromfifogyasztás megközelíti a 40 kilogrammot. Az ágazat exportorientált, a csirke, kacsa, liba export mennyisége növekszik. A tojás fogyasztásáról azonban nem mondható el ugyanez, mivel a hazai fogyasztás csökken. Ennek következtében a tyúkállomány is jelentősen kisebb.

A madárinfluenza jelentős károkat okozott az ágazatnak. A betegség megjelenése óta 3 millió állatot kellett leölni, ezek 85-90 százaléka víziszárnyas volt, mivel az extenzív terelésbe vont állatok jobban kitettek a járványnak. A közvetlen gazdasági károk mértékét az elnök 6-7 milliárd forintra taksálta, de károk keletkeztek a kereskedelem, a vágóüzemi tevékenység, az alapanyag termelés kényszerű leállítása terén is. A járvány hírére 15 ország tiltotta ki Magyarország baromfi termékeit a piacáról, s mintegy egymilliárd forint értékű, azonnali korlátozó intézkedések születtek.

A vágóhidaknál is komoly károkat kell elszenvedni azért, mert alapanyag híján le kellett állítani a gyártósorokat. Az alapanyag termelés esetében ugyan az állam kifizeti a leölt állatok értékét (3 milliárd forint), de miután az adott telepen legalább két hónapig nem termelhetnek, így itt is komoly károk keletkeznek. Minden területen gondot okoz a kieső időszakra vonatkozó bérek, közterhek kifizetése, ezért a BTT 3 milliárd forint kárenyhítési támogatást kér a minisztériumtól.

Benedek Eszter, a „MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be a tevékenységüket. A társaság 2006-ban alakult nonprofit civil szervezetként, amely politika- és szektor semleges. A 2008-ban kirobbanó válság miatt megváltoztak a külső gazdasági körülmények, így felértékelődött a termék magyarsága. 2010-ben a logó átalakult tanúsító védjeggyé, ezzel magasabb szintű jogi védelem valósult meg. A védjegyhasználatának a díjait mérsékelték, így a kisvállalkozások számára is megnyílt a lehetőség. A „Magyar Termék” tanúsító védjegy kategóriájának legelismertebb jelölésévé vált egy 2012-ben elvégzett független kutatás alapján (Kaposvári Egyetem, 2012). Fontos lépés volt a 74/2012. (VII.25.) ún. „magyar-termék” VM rendelet megalkotása, mert stratégiai megállapodások születtek a FM-el, a NÉBIH-el, és az NFH-val. Az üzletláncok felismerik az egységes és ellenőrzött védjegyek nyújtotta garanciát. Tavaly új arculatot vezettek be, s az új szlogen: „Kezedben a jövő”. A kft. küldetése a fogyasztói tudatosság növelése, a hazai termékek könnyű és egyértelmű felismerhetőségének elősegítése, a magyar termékek iránti kereslet növelése.

 

Miért érdemes a védjegyet használni? Előnyt jelent a rendelettel harmonikus, a megjelenésében is tartalmat hordozó védjegyrendszer. A tanúsító védjegy nemzeti hatáskörben működik (a jól működő külföldi példák alapja is a tanúsító védjegy). A védjegyet csak ellenőrzött termékek viselhetik, amelyet szigorú terméktanúsítás alapján nyernek el, így a fogyasztói bizalom könnyebben elnyerhető. Kézzelfogható közösségi előnyök származnak a védjegyhasználóknak: közös beszerzések, kereskedelmi megjelenések, marketing promóciók, lobbi tevékenység, kapcsolatépítés. Fontos, hogy a védjegy biztonságot jelent az üzletláncoknak.

A szolgáltató szféra egyre növekvő érdeklődése miatt a „MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft. új tanúsító védjegyet jegyeztetett be a Magyar Szabadalmi Hivatalnál 2010. októberében. Az intézkedés eredményeként a csatlakozni kívánó szolgáltató cégek – amennyiben megfelelnek a feltételeknek és jelentkezésüket a tanúsítási döntő bizottság jóváhagyja – a magyar szolgáltatás tanúsító védjegyet használhatják a kommunikációjukban.

Céljaik elérése érdekében a Kft. közösségi marketingtevékenységet, különféle ATL és BTL kampányokat szervez. A 2010 óta rendszeresen, évente megszervezésre kerülő promóciós kampánnyal összefüggő nyereményjátékok során a résztvevő felek célja saját értékesítési pozícióik javítása mellett ismertté, és elismertté tenni a magyar termék tanúsító védjegyet viselő garantáltan megbízható magyar termékeket, s velük közvetve támogatásban részesíteni a hazai munkaerőpiacot és gazdaságot. A védjegyhasználók 2013-ig nagyságrendileg 600 millió forintot fordítottak közösségi kommunikációra.

A kft számos kampányfilmet készített, és számos együttműködést kötött (AKI, FBN-H, Földművelésügyi Minisztérium, Magyarok a Piacon Klub, Magyar Turizmus Zrt., NAK, NÉBIH, NFH, önkormányzatok, üzletláncok). Az ügyvezető végül elmondta, hogy a kft aktív munkájának, és az aktuális gazdasági körülményeknek köszönhetően az érdeklődés a védjegy iránt folyamatos. A legfrissebb adataik szerint a szerződött védjegyhasználók száma 153, elbírálás alatti pályázatok száma: 5, míg a védjegyeiket viselő termék és szolgáltatásszám: kb. 3800. A csatlakozott cégek éves árbevétele 1,5 billiárd forint, és 30 ezernél több munkavállalót foglalkoztatnak.

 

Forrás: