A fagyasztott zöldségeket is magában foglaló zöldségfélék kivitele 2014-ben alig haladta meg a teljes, időarányos magyar agrárkivitel 3,3 százalékát, a gyümölcsexport pedig csak 1,7 százalékot képviselt. A tavalyi adatok némi javulást mutatnak. Összességében 5,2 százalékra nőtt a két ágazat kiviteli részaránya, mégpedig úgy, hogy a zöldség- és gyümölcskivitel egyaránt egytized százalékot erő-södött, miközben a teljes agrárkivitel is bővült. Ha a feldolgozott termékeket is ideszámítjuk, feltételezve, hogy a tartósítóipar alapvetően hazai nyersanyagokat használ, akkor lényegesen jobb a zöldség-gyümölcs ágazat hozzájárulása a kivitelhez.
Az exportmennyiség a 2014-2015. 1-10. havi statisztikai adatok szerint 219,7-ről 222,6 ezer tonnára, az export árbevétel pedig 211 997 ezer euróról, 5,9 százalékkal 224 485 ezer euróra bővült. Az előzetes 1-11. havi adatok a zöldségfélék exportjának további erősödését mutatják. A novemberi kivitel a 20 millió eurót is meghaladja, ami az előző évi idő-arányos exportot mintegy 30 százalékkal fölülmúlja.
87 országba
Az elmúlt két évben valamennyi földrészre eljutottak zöldségtermékeink. Kaphatók magyar zöldségek Európa öszszes országában, kiváltképp az EU régi tagállamaiban keresett exportcikkek. Kínálatunk fizetőképes keresletre talált a Közel-Keleten és a tengerentúlon éppúgy, mint Ázsiában vagy Ausztráliában. A távoli vidékeken fagyasztott zöldségtermékeink, főként a mélyhűtött zöldborsó vagy a csemegekukorica a legkeresettebb. A friss zöldségek értelemszerűen közelebb találnak vevőre.
A 2014. 1-10. havi zöldségexportunk 86 százalékát a 27 tagállam „szívta föl”, ebből 68-70 százalék a régi tagállamokban kelt el. Németország piaci szerepe kiemelkedő, 37-ről 40 millió euróra (42 ezer tonnára) bővítette vásárlását Magyarországról. Ausztriában 24-ről 27 millió euróra (19 ezer tonnára) nőtt a magyar zöldségimport, Nagy Britannia szinten tartotta a 20 millió, Olaszország és Belgium pedig a 10-10 millió eurós vásárlásait. Az EU-13-as csoporton belül Romániában 18,6-ról 20,5 millióra, Csehországban 8,3-ról 10,6 millióra, Lengyelországban pedig 11,1-ről 11,3 millió euróra emelkedett a magyar zölségek bevitele. Svájc 4,8 millióról 5 millió euróra bővítette a magyar zöldségek vásárlását, az USA 3-ról 3,8 millió euróra emelte beszerzéseit, Törökország pedig bőven megkétszerezte a korábbi 3,1 milliót (6,7 millió euró).
Figyelemre méltó, hogy világszerte 87 ország piacaira került magyar zöldség 2014-2015-ben, ennek fényében pedig elgondolkodtató, hogy az agrárpolitika a verbális kommunikáció szintjén túl, a legújabb időkig miért nem szorgalmazta a kertészet megkülönböztetett fejlesztését. A széles külpiaci keresletnek örvendő termékcsalád termelése járulékos haszonnal is jár, hiszen nagy a munkaerő-igénye.
Alapvető érdekünk tehát a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által már hosszú évek óta hangoztatott stratégia tevőleges támogatása, adottságaink ugyanis lehetővé tennék a termelési nagyságrend megkétszerezését is. Nincs még egy ilyen termék családunk, ami a világ min den valamirevaló piacán fizetőképes keresletre talál. A kertészetkorszerűsítési, termelés bővítő pályázatok remélhető leg jó alapot adnak majd az ágazat érdemi fejlesztésére.
Hűtött, fagyasztott
A január és október közötti kiviteli szinthez képest a zöldségfélék exportja 2014 novemberében 15,9, egy évvel később pedig mintegy 20,5 millió euróval bővült, ami mintegy 30 százalékkal nagyobb exportot jelent.
Zöldségexportunk fő termékcsoportja, a fagyasztott zöldségek adják a szakági ki vitel 32 százalékát. Az elmúlt két évben ötvennél is több piacon mutatkozott kereslet a mélyfagyasztott zöldségtermékek iránt. Jelzésértékű, hogy valamennyi uniós tagállam vett belőle, sőt az EUn kívüli európai piacokon is keresték, kiváltképp Svájc, Oroszország, Törökország vásárolt említés re érdemes mennyiségeket. Az Öböl menti országok túlnyomó hányadába is szállítottunk fagyasztott zöldséget. Ázsia leg fontosabb piaca Jordánia, de Szaúd-Arábia, Szingapúr, Taj van, sőt az USA és Kanada is vásárolt tőlünk mélyfagyasztott termékeket.
fagyasztott termékek mellett a hűtött zöldségek export ja adta a szakági kivitel 25 százalékát, így a zöldségfélék kivitelének közel 60 százaléka ebbe a két termékcsoportba tartozik. Úgy is mondhat juk, hogy zöldségexportunknak legalább a fele nagyobb hozzáadott értékű a mező gazdasági termékeknél, jóllehet ömlesztett formában ez utóbbiból is kevés hagyja el az országot. Az osztályozás, csomagolás minden export termékünknek kijár.
Minőségi csere
Bár más a lépték, mint a kivi telnél, a zöldségek importja is szerteágazó. A behozatal szerkezeti elemeit nézve feltűnik, hogy a legtöbbet éppen a leg sikeresebb exporttermék családból, a fagyasztott zöldségekből vásárolunk. Ez arra a következtetésre csábít, hogy a hazai termelésű fagyasztott zöldségtermékek tetemes mi nőségi lecserélése zajlik. Ez nem egyedi eset, és azt jelzi, hogy a jó minőségnek a külpiacokon megfizetik az árát, a hazai fogyasztó pedig abban a tévhitben ringatja magát, hogy hazai földben termett zöldséget fogyaszt.
Nem önellátóak
A behozatal és a kivitel érté kének, mennyiségének össze hasonlításához érdemes a 2015ös adatokat párba állítani. A zöldségfélék kivitelét és behozatalát összesítő táblázat adataiból látszik, hogy paradicsomból, hagymafélékből, káposztafélékből, ideiglenesen tartósított és szárított zöldségekből többet vásárolunk, mint amennyit külföldre szállítunk, azaz nettó importőrök vagyunk. Némi vigasz, hogy fajlagos exportáraink, a hüvelyeseket leszámítva, messze meghaladják az importátlag árakat. A 2015. 111. havi helyzet szerinti 244,9 millió eurós zöldségexportunkkal szemben 172,3 millió eurós import áll. A mennyiségeket illetően pedig a 243,1 ezer tonnás exporttal szemben 232,6 ezer tonna a zöldségbehozatal. Az exportátlagár 1007,6 euró, az importátlagár pedig 740,8 euró tonnánként, ami 36 százalékkal jobb export értékesítést takar. A fagyasztott zöldségek és a friss, hűtött zöldségek esetében többszörös az exporttöbbletünk. De nagyobb a behozatal, mint a kivitel szárított hüvelyesekből, salátafélékből, sárga és fehérrépából, valamint uborkából is. A fagyasztott zöldségek 20 millió eurós, több mint 30 ezer tonnás importját kiragadva, érdemes megemlíteni, hogy annak a 90 százaléka az Európai Unió tagállamaiból származik, leginkább azokból az országokból, ahova mi is tetemes mennyiséget szállítunk, főleg Ausztriából, Belgiumból, Németországból, Olasz országból, Spanyolországból, illetve Lengyelországból, Szlovákiából, valamint a nem EU tagország Szerbiából.
