Az 1990-es években alakult ki és érte el mai méretét a Bátaszéki Erdészet. Jól jellemzi a működési terület nagyságát, hogy a két legtávolabbi pontja 100 kilométerre van egymástól. Tolna és Baranya megyében több mint 9 ezer hektáron gazdálkodik. A déli vége a magyar-horvát államhatár, amelynek a túloldalán nem is olyan régen még aknazár volt.
Csodálatos növény- és állatvilág
Változatos termőhelyi adottság és ezzel összefüggésben sokféle erdőtársulás jellemzi az erdészetet, a Szekszárdi-dombság ezüsthársas bükköseitől a Duna menti füzesekig, a csertölgytől a szlavón tölgyig, de még a szúrós csodabogyó is fölfedezhető a dombok között, az ártéren pedig a fekete galagonya. A dombvidéki erdőtársulások a cseres-tölgyes klímába, az ártér teljes egésze az erdős sztyepp klímába tartozik. Az ártéri rész különösen értékes erdőtársulásai az öreg szlavón tölgyesek, melyeket az 1870-es évektől telepítettek Habsburg Albrecht főherceg erdészei.
A méltán híres gemenci gímszarvas és az őz, a vaddisznó, valamint a hód, vidra, vadmacska mellett sokszínű madárvilággal is büszkélkedhet a terület. A többi között fokozottan védett fekete gólya, réti sas, békászó sas, kormorán, kócsag és jégmadár is él a vidéken. Már Alfred Brehm is elragadtatással írt az itteni ártéri erdő egyedien különös állatvilágáról az 1878. évi ornitológiai gyűjtőútja során. Útitársa Rudolf főherceg az ornitológia európai hírű tudósa volt. Éppen a trónörökös jegyezte meg az ártéri erdőben tett bolyongásaik során, hogy itt „paradicsomi állapotok” uralkodnak. Valóban az volt, az ember csak jótékonyan avatkozott bele a természeti környezetbe, aminek különösen kedvező következményei lettek.
Élő történelem
Az erdészet központja Bátaszék település egyik műemlék jellegű épületében működik. A ház 1900 körül eklektikus stílusban leányiskolának épült, majd a II. világháborúig a Bátaszéki Erdőgondnokság vezetőjének szolgálati lakása volt. Azt követően az egyik fele a Bátaszéki Erdészet irodája lett, a másik fele szolgálati lakás maradt, amelyben ma az erdészetvezető lakik családjával.
Az erdészet területéhez tartozik az egykori Habsburg-birtok, a Bellyei Uradalom egy része is, amelynek fontos épített öröksége a Bédai Vadászház. Habsburg Frigyes főherceg a 20. század első felében építtette Kölked-Erdőfű
határában, Mohácstól mintegy 10 kilométerre a Duna közelében, gyönyörű erdei környezetben. Az itt megszálló turisták március közepétől nyár végéig túrakenuval is bejárhatják a Duna holtágait, a folyó déli szakaszát. A házban kölcsönözhető kerékpárokkal pedig akár a határ túloldalára, a Kopácsi-rétre, vagy az egykori uradalmi központba, Bellyére is eljuthatnak a vállalkozó kedvű vendégek.
A közelmúltban fontos turisztikai beruházások valósultak meg a területen. A nagyközönségnek 2015-ben adták át a Bati-kereszt kilátót a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közelében. A kilátóból Kalocsa és Baja is látható, nyugati irányban pedig a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő bontakozik ki a horizonton. A Szekszárdi borvidék fölé magasodó torony tövében kialakított pihenőhely kedvelt célpontja a túrázóknak, akik a Bati-hegyről a híres kereszt melletti Szarvas-szurdokon leereszkedve érkezhetnek Sötétvölgybe.
A Bátaszéki Erdészethez tartozik a völgy bejáratánál megbúvó horgásztó is, és az ottani erdészek gondozzák a parkerdő pihenőhelyeit, a Nagytisztás játszóterét, amelyen streetball- és focipálya, valamint pingpongasztalok várják a kirándulókat. Az Erzsébet-tisztásról indulva a fákra festett „futó emberke” piktogramot követve a Fekete-hídon át a Fekete-forrást érintve, bárki végigkocoghat az 5 kilométeres erdei futópályán. A tisztást körülölelő domboldalakon áll Tolna megye legöregebb erdeje, amelyben közel 180 éves fák is megbújnak a fiatalabbak között.
Minden szekszárdi természetjáró első túraélményei között szerepel a Haramia-forrás, amelynek a felújítása szintén az erdészet feladata volt néhány éve. Kakasdtól délkeletre a kék sáv jelzés mellett található, a forrás régi neve Haramiják-kútja volt, ami arra utal, hogy betyárok telepedtek meg a forrás környékén.
Szakmai kihívások
A Bátaszéki Erdészet erdészei fontosnak tartják, hogy ők nemcsak a faállományért, hanem az egész erdei életközösségért felelnek, ezért az erdőgazdálkodás során a fenntarthatóságra és a természetvédelmi szempontok megvalósulására is nagy hangsúlyt fektetnek. A dombvidéken főleg a védett növények, például a gyakori szúrós csodabogyó igényelnek különleges bánásmódot.
A hullámtéri területen a fészkelő védett madarak Mekkájának nevezett, alig 10 hektárnyi területen 3 feketególya-, 2 rétisas-, 2 barnakánya- és 1 hollófészek is található, amelyekben szinte minden évben költenek e madarak. Az erdészet egyik dombvidéki erdejében pedig vörös kánya is lakik. Az erdészetnél kiemelt figyelmet fordítanak a kiemelkedő természeti értékek megóvására és fenntartására, az év során elvégzendő munkáikat a fészkelő madarak életritmusához, a védett állatok és növények biológiai ciklusához igazítják.
A dombvidéki részeken komoly szakmai kihívás az erdészek számára a régi meredek szőlőültetvények erodálódott talajaira telepített pusztuló erdei- és feketefenyvesek, bálványfásodó gyenge akácosok felújítása. Az ártér ármentett oldali erdőiben nehezíti az erdőművelést a talajvízszint csökkenése, amelynek következményei a jelentős aszálykárok, a növedékveszteség, a bálványfák térnyerése, valamint a fehér fagyöngy elszaporodása.
Vadgazdálkodási tevékenységet az erdészet az ártéri részen folytat, mely a Béda-Karapancsa vadászterület része. Mivel az ott élő gímszarvas-állomány genetikailag kiemelkedő értéket képvisel, a területet különleges rendeltetésű vadászterületté nyilvánították.
