– Ha szimbolikusan is, de helyet kaphatott a növény egy energetikai kiállításon.
– A Kazahsztánban megrendezett esemény fő témája a jövő energiája, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint az energiahatékonyság volt. A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó témákat a megszokottól eltérően kicsit izgalmasabban akartuk bemutatni. Elképzelésünket arra alapoztuk, hogy a napenergiát hasznosító növény a fotoszintézisen keresztül maga is energiatermelővé válik. Az Élet Fája és a hozzárendelt „Life Energy” mottó az egyik legfontosabb zöld energiaforrást, a napenergiát helyezte a magyar pavilon koncepciójának és mondanivalójának középpontjába.
– Mit üzent az Élet Fa?
– Már a tavalyi antalyai botanikai világkiállítás magyar megjelenésének tervezésekor is felmerült, hogy az ősmagyar jelképrendszerből merítsünk tartalmi és látványelemeket. Ez alkalommal is latolgattuk, mik lennének azok a pusztai népek életében közös pontok – hisz Kazahsztán is több törzsből álló pusztai nép –, ami méginkább elősegítené a helybéli látogatók megszólítását. Így esett a választás a fára, amely mindkét nép mondavilágában hasonló jelképrendszerrel van jelen. A hármasság elvét hordozó fa gyökerével, törzsével, koronájával a múltat a jelent és a jövőt jelképezi.
– Miként tudták mejeleníteni a fák energetikai hasznát?
– Nyolc téma köré csoportosítottuk a mondanivalóinkat. Tudományos posztereken „szóltunk” a fotoszintézisről, a mesterséges fotoszintézisről, amellyel már több kutatás is foglalkozik, a növényről mint erőműről (hogyan termel energiát), az energianövényekről (hogy lehet az energiát kinyerni), a növényről, mint emberi energiáról (táplálék), az energiatermelés feltételeiről, a környezettisztításról (remediáció), és végül a növényekből meríthető spirituális energiáról. A kiállítói térben elhelyezett leírásokat angol és orosz nyelven olvashatták a látogatók. Igyekeztünk a gyermekek nyelvére is lefordítani az említett nyolc történetet. Az egyik legnehezebb munka volt az érdeklődésüket fölkeltő és könnyen értelmezhető 30-40 másodperces animációk elkészítése. A növényben keringő szénhidrátra kockacukorral utaltak a kisfilmek visszatérő figurái, a fiatalok számára is megkedvelhető mosolygós levelek.
– Hogy képzeljük el az Élet Fáját?
– Az érdeklődők a fa törzsén tanulmányozhatták az edénynyalábokban végbemenő körforgást, áramlást, a növény napi működését, a fotoszintézist és a szénhidrát-anyagcserét. Napkorong jelképezte a nap pályáját. Az asszimiláták (tápanyagok) éjszakai áramlását, és a fák energiaellátását oda-vissza mozgó, lassan lüktető kék-piros fények szemléltették: a napfelkelte után beinduló fotoszintézist a lombtól lefelé irányuló piros, míg a vízben oldott anyagok és tápanyagok forgalmát a gyökerektől induló kék színű fénycsíkok gyorsabb áramlása mutatta. Az egész lombkorona betakarta a 400 m2-es standot. A pavilonba betérők évgyűrűket ábrázoló burkolaton lépkedve átmehettek a fa belsején. Örömmel mondhatom, a koncepció kiállta a próbát és sikeres volt. A kiállítók versenyében ezüstéremmel díjazták ötletünket.
– Kertészeti szempontból volt hozadéka a kiállításnak?
– A magyar kormány a kiállításon való megjelenés támogatásával a két ország közötti kapcsolatok erősítésére törekszik. Egyik, és a kertészetet érintő hozadékként tekinthetünk a magyar-kazah tudományos együttműködési megállapodás aláírására, amely a Pannon Breeding programot érinti. (A Pannon Breeding a kontinentális éghajlatra alkalmas szárazságtűrő és betegség-ellenálló Kárpát-medencei taxonok felkutatását, nemesítését és parametrizálását felkaroló, különféle projekteket, innovációkat támogató hazai program.) A Pannon Breeding és a megalakuló Kazah Breeding közös témák mentén tervez tudományos munkákat a jövőben.