A tanácskozáson állatorvosok, méhészek és méhegészségügyi felelősök egyaránt megjelentek. Sótonyi Péter a nagy múltú, az idén 231. tanévét kezdő intézmény rektora elmondta: az egyetemen 1959 óta oktatják a méhegészségügyet. Két olyan kezdeményezést is említett, amelyekkel a jövőben erősítik a méhegészségügyi oktatást és kutatást.
Egy éves időtartamban lehetővé teszik már végzett hallgatóiknak a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést, valamint 2017-től egyik tanszékükön létrehozták a Méhészeti és méhegészségügyi osztályt.
Nagy István, az FM parlamenti államtitkára előadásában kijelentette: végre méltó helyszínen beszélhetnek méhegészségügyről, ami a szándékok szerint méltó helyére is kerül. Noha a méhészeti ágazat a mezőgazdasági termelés értékének mindössze egy százalékát adja, de vajon mit ér a drága aranyóra, ha egy piciny alkatrésze hibás. A párhuzamot folytatva: ha elmarad a növények megporzása, rövid időn belül megszűnik az élet a Földön.
A méhész szakma jelenleg hiányzik az országos képzési jegyzékből, ezért is bizakodnak, hogy a jövőben az OKJ-s tanfolyamok mellett megindulhat az ország tanintézményeiben a szervezett méhészeti oktatás. Európában egyedülálló a hazánkban 1953-tól működő méhegészségügyi felelősi hálózat. Mindenképpen meg kelleni őrizni, sőt,
a V4 országok javasolják a hálózatnak az EU tagállamaiban való bevezetését, uniós pénzügyi forrásokkal is segítve.
A méhészkedésben a kiutat az értékesítési viszonyok megváltoztatása jelenti, hiszen jelenleg a magyar méznek csaknem háromnegyedét nagy tételben, alapanyagként viszik ki az országból. Fel kellene hagyni az egyoldalú méztermelési gyakorlattal, mert egyre jelentősebb lesz az apiterápia, valamint az olyan gyógyhatású és roboráló méhtermékek hasznosítása, mint a propolisz, a méhpempő, a méhméreg. Ha méhcsaládok összeomlása ilyen ütemben folytatódik Európa-, sőt világszerte, akkor a méhcsaládok keresletével is érdemes számolni – fejtegette az államtitkár.
A méhészeti tudomány szakértői a konferencián részletesen elemezték a régi és az új méhbetegségek elleni küzdelmet. Jelenleg ugyanis a hazai méhészkedés legnagyobb gondja méhegészségügyi természetű, azon belül is az idén 40. éve nálunk „vendégeskedő” varroa atka kártétele, s az ellene való védekezés okozza a legtöbb fejtörést. Sótonyi Péter az eseményen bejelentette: terveik szerint a kezdet után a magyar állatorvoslás fellegvárában a következő években is folytatódik a méhegészségügyi rendezvénysorozat.
