0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Megmenthető a fuzáriummal fertőzött gabona

A Saskatchewan Egyetemen felfedezése segíthet abban, hogy a gazdák mégis profitálhassanak az eladhatatlan, fuzáriummal fertőzött gabonából is. A toxinnal szennyezett gabonát lisztkukacokkal etetnék fel, amit állati takarmányozáshoz használnának fel.

A fuzáriumgomba fertőzés csak Kanadában 1 milliárd dollárnyi kárt okozott 2016-ban, és közel 80 százalékát érintette a saskatchewani és manitobai gabonatermésnek. Az értéktelen, fertőzött búza nemcsak bevételkiesést, de megsemmisítése komoly fejtörést is okozott a gazdáknak.

A kutatók egy lehetséges megoldást fedeztek fel a Saskatchewan Egyetemen azoknak a termelőknek, akiknek a nyakukon marad az eladhatatlan, fuzárium fertőzött búza, és még bevételük is származhat belőle. Az technológia alapja a lisztkukacokra alapozott piaci rés a takarmánygyártásban.

„Szeretnénk segíteni a termelőknek, hogy hasznuk lehessen a terményből, ami semmit sem ér, és senki sem tudja, hogy lehet tőle biztonságosan megszabadulni” nyilatkozta az állati és baromfi tudományok professzora, Fiona Buchanan. Buchanan akkor kapta az ötletet, hogy lisztkukacok segítségével lehetne megszabadulni az eladhatatlan gabonától, amikor egy gazdálkodó barátjával kávéztak. Az illető említett egy kis tanulmányt, amelyben néhány lisztkukaccal etették fel a szennyezett gabonát.

Buchanan és a mesterkurzusban tanuló hallgatója, Carlos Ochoa felfedezték, hogy a lisztkukacok képesek elfogyasztani a gombával fertőzött búzát, melynek mikotoxin-tartalma veszélyes lehet. A kukacoknál nem tapasztaltak semmilyen negatív hatást azután, hogy elfogyasztották a terményt, függetlenül a mikotoxin fertőzöttség szintjétől. Ez a toxin az embereknél általában alhasi fájdalmakat és hányást, a haszonállatoknál pedig növekedési problémákat okoz.

Az ilyen módon hizlalt lisztkukacok – a lisztbogár lárvái – új, tápláló fehérjeforrások lehetnek a tyúkok vagy a halak számára.

A lisztkukac biztonságos, fenntartható és olcsó takarmány, és egyben segít eltüntetni a szennyezett terméket is. A korábban használt módszerek közül a fertőzött gabona elásása nem pusztítja el a gombát, sőt, továbbterjedhet a következő évi termésre is. Ha pedig elégetik, azzal a környezetet szennyezik.

Buchanan és Ochoa 10 ezer lisztkukacot használt a kísérletében, és bebizonyította, hogy az elfogyasztott gabona szennyezőanyag-tartalmától függetlenül a csúszómászók testében a mikotoxin tartalom csupán 0,13 ppm-nyi (mg/kg) – ez pedig bőven az állati takarmányoknál meghatározott egészségügyi határérték alatt van. (Összehasonlításként, az emberi fogyasztásra szánt termékek közül a legszigorúbb EU határértéke a csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételeknek van: 200 μg/kg, ami 0,2 mg/kg /a szerk.)

A két kutató tavaly egy tonna szennyezett búzát vásárolt egy gazdától, majd a gabonában egy gép segítségével koncentrálták a mikotoxin tartalmat, és az így kapott terményt etették meg a lisztkukacokkal.

Ha további források is elérhetővé válnak a kutatáshoz, Buchanan még magasabb toxicitást is szeretne tesztelni.

Így kiderülhet, hogy milyen határértékig képesek a lisztkukacok elfogyasztani a fertőzött búzát. Emellett egy kísérletsorozatot is elindítana, amelyben csirkékkel etetné fel a szennyezett gabonán hizlalt csúszómászókat.

A programot a Saskatchewani Mezőgazdasági Fejlesztési Alap támogatta. Ha minden rendben folyik, és a kutatás zöld utat kap a Kanadai Élelmiszerbiztonsági Hivataltól, akkor olyan cég létrehozása lesz a cél 4-5 éven belül, amely értékesíti a lisztkukacokat a baromfitartóknak.

Forrás: thestarphoenix.com