0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Lovasok a városban

Urbanizált világunkban a lakott települések határa egyre jobban kitolódik a szabad természeti környezetbe. A gyorsforgalmi utakon való átkelés sokszor nem lehetséges, vagy veszélyes. A lovasok ilyen körülmények között gyakran kényszerülnek a városi aszfaltra.

Előfordulhat például, hogy egy lovas túrát kell városi útvonalon átvezetni. Az utóbbi években egyre növekszik a háztáji, családi lótartók száma, akik akár a városok szélén is lovakról gondoskodnak a kertjükben. Az ilyen környékeken a patkócsattogás az utcán mindennapos. Az, hogy milyen okkal és céllal kerülnek a lovasok a városba, változatos lehet – az azonban, hogy hogyan fogadják őket az ott élők, csakis a lovasok felelőssége.

Bizonyára sokan találkoztunk már időről időre elterjedő fotókkal, hírekkel, ahol a lovak lovasaikkal szokatlan helyeken, például fővárosi lakótelepeken, egy HÉV-állomáson, metróaluljáróban vagy a forgalmas Árpád-hídon bukkannak fel. Hogy mindez polgárpukkasztás vagy afféle ártalmatlan, egyedi életforma, nehéz eldönteni. Attól függetlenül, hogy ezek a városi lovasok mindezt hogyan élik meg, a közönség annak alapján fogja megítélni „szereplésüket”, hogy mennyire érzik magukat zavartalanul.

A városi ember ugyanis legtöbbször idegenkedik a lótól, ami jó nagy és büdös, kiváltképpen, ha még le is tiszteli a járdaszegélyt! Erre a tényre nem jó válasz a virtuskodás, polgárpukkasztás – a ló egyébként sem erre való eszköz. Sokkal jobb és békésebb, ha a városban felbukkanó lovak láttán a közönség morgolódás helyett inkább alkalmat kap rá, hogy gyönyörködjön a ló szépségében, miközben egymást nem zavarva mindenki eléri úti célját.

A KRESZ több vonatkozásban is szabályozza a lóval való közlekedést. Az úttesten lovat hajtó, vagy vezető személyről ír – ide tartozik a lovas is. A lóval az úttest jobb oldalán kell haladni, annak szélére, lehetőség szerint a padkára húzódva. Korlátozott látási viszonyok esetén mindenképpen gondoskodni kell a láthatóságról (fényvisszaverő mellény és kiegészítők, illetve lámpa)!

Főútvonalon lóval közlekedni általában véve tilos, amennyiben más alternatív útvonal rendelkezésre áll. Közút mellett lovat tartani, de akár csak néhány percre őrizetlenül hagyni is csak úgy szabad, hogy biztosítottuk, hogy az állat az útra ki ne juthasson.

Egy lakóövezetben azonban ennél változatosabb szituációkkal találkozhatunk, amikre a szabályozás nem tér ki – nem magyarázza, és nem is tiltja. Ezen esetekben a józan észre és udvariasságra kell alapoznunk.

Az úton való átkelés általában, például tereplovaglás során egyértelmű: belátható, arra alkalmas helyen, az út szélén várakozunk, míg elhaladnak az autók, majd újból körülnézünk és átkelünk – csoportos haladás esetén mindig egyszerre, lehetőség szerint „forgalomirányító” csapattársak segítségével. Merőben más a helyzet azonban egy fővárosi lakótelepi övezetben, ahol a forgalmas, négysávos út egyik oldaláról szeretnénk átjutni a másikra. Logikus, hogy az erre kijelölt gyalogátkelőn tegyük ezt, a lámpa zöld jelzésekor.

A járdán, illetve kerékpárúton történő lovaglást nem tiltja meg a jogszabály a lovasnak.  Azonban se a járdán, se a zebrán ne haladjunk lépésnél magasabb jármódban az emberek közelében, és lehetőleg ne ijesztgessünk senkit azzal, hogy „rálovagolunk”, vagy „parádézunk” a zöld jelzésre várakozók között. Közterületekre, parkokra hasonlóan ügyeljünk, mások nyugalmát itt se zavarjuk. Gyalogosforgalmi aluljárókban való haladásra sincsen tiltó szabály, azonban itt még fokozottabb figyelemmel kell haladnunk a viszonylag szűk hely balesetveszélyessége miatt. A mi feladatunk és felelősségünk felmérni, hogy milyen helyzetbe visszük bele négylábú társunkat – tegyük ezt mindig úgy, hogy védjük az ő, és a járókelők biztonságát is.

A lovakkal lakott területen történő közlekedés írott és íratlan szabályairól részletesebben Mráz Edina cikkében olvashatunk a Kistermelők Lapja januári számában.

Forrás: Kistermelők Lapja