Mi a genomika?
A genom működésének, szerkezetének és kölcsönhatásainak és az ezekhez tartozó módszerek tanulmányozása. A genom egy faj teljes genetikai információja. A genomika felhasználja a mendeli-, a molekuláris-, a kvantitatív-, az evolúció- és populációgenetika tudományterületeit is.
Egy francia kutatás a limousin marhák genomjáról
Franciaországban már 10 éve folyik kutatás a limousin húsmarhák genomikai szelekciójáról. Egy francia kutató csoport 22 ezer limousin marha genomját analizálta, ahol az állatok, illetve azok ivadékainak teljesítménye is ismert volt. A tanulmány során a DNS bázispárjait vizsgálták. Genetikai markerekkel (chipekkel) meghatározták a pontmutációk – vagy snp-k (standard nukleotid poliformizmusok) – megfelelő pontjait, ezáltal információt kaptak arról a hét legfontosabb tulajdonságról, amely az állat termelő kapacitását képes megbecsülni. A becslés a származási és egyéb tulajdonsági komponenseket nem veszi figyelembe, kizárólag az adott állatra vonatkozó DNS analízist és az 54 ezer bázispár elemzését foglalja magába.
A hét legfontosabb tulajdonság a könnyű ellést, növekedési erélyt, rámát, csontfinomságot, izmoltságot, duplaizmoltságot, szarvatlanságot, medence nyitottságot és tőgyalakulást foglalja magába.
A becslések pontossága különböző, minél több gén határoz meg egy tulajdonságot, annál nehezebb megállapítani az adott tulajdonságot, illetve minél több referencia adat áll rendelkezésre, annál megbízhatóbbak a számítások.
A becslések rendszere
A tulajdonságokat 1-10-ig pontozzák, ami azt jelenti, hogy a referencia populációt 10 részre osztották, minden tulajdonságnál, a legrosszabb 10 százaléktól a legjobb 10 százalékig skálázva. A kutatók azt vizsgálják, hogy melyik 10 százalékhoz áll legközelebb azoknak a pontmutációknak a sorozata, amit éppen vizsgálnak az adott tulajdonságon belül. A 10 pontos rendszeren felül létezik 10+ és 10++ kategória is, amelynél a 10+ a legjobb 5 százalékon belül, a 10++ pedig a legjobb 1 százalékon belül milyen eredményt mutat az adott tulajdonságra.
Magyar kutatások
Magyarországon a genomikai szelekció még gyerekcipőben jár, bár már vannak törekvések ilyen irányú tanulmányok készítésére. Szűcs Márton a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
A hazai adatok vegyesek, de tökéletesen igazolják az itthoni populációra jellemző genomokat, amelyek a tejtermelésben, a könnyű ellésben, és a csontfinomságban kiváló eredményeket mutatnak, ellenben a ráma és a növekedési erély tekintetében alacsonyabb pontokat kapnak.
Az adatok azt igazolják, hogy a 70-es években importált limousinok olyan fajtaátalakító keresztezésen mentek keresztül, amelyek a hústermelésre specializálták az állatokat. A tenyésztés kevésbé a tenyésztípusok, mint inkább a végtermék előállítására alkalmas egyedek előállítása felé tolódott el, így a szelekció is a hústermelés irányában zajlott.