A lótenyésztés és a lovassport költséges tevékenység, jelentős beruházást igényel. Ahol nincs komoly szakmai, szellemi, pénzügyi és kutatási háttér, remény sincs a fenntarthatóságra. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint ezért fontos, hogy
Közép-Európa legnagyobb agrárkutató intézethálózatával a mezőgazdaság teljes szegmensét képes támogatni, az alkalmazott kutatástól a technológiai fejlesztésen át a gyakorlati tanácsadásig, s ebben a munkában a lovas ágazatnak, a lovas tudománynak központi szerep jut.
Ez utóbbira szükség is van – tette hozzá a főigazgató, mert a rendszerváltás előtti lovakkal kapcsolatos, magas színvonalú tudományos munka a 90-es évek elejétől gyakorlatilag teljesen megszűnt. Ezért is döntöttek úgy az elmúlt időszakban, hogy a lovas ágazatot segítő gyakorlati agrárkutatást Herceghalomban újraélesztik. A cél az ágazat közvetlen igényeinek kiszolgálása. Olyan problémákra keresik a megoldásokat, amiket a lovas élet szereplői fogalmaznak meg. Ez persze csak az egyik lába a sikeres lótenyésztésnek, a fenntarthatóság messze nem csak a kutatókon múlik. Volt idő, amikor egymillió ló is volt Magyarországon. Mára odajutottunk, hogy az állomány jó, ha a 60 ezret eléri – mondta Gyuricza Csaba, aki szerint ezen a helyzeten csak ágazati szintű összefogással lehet változtatni. Ezért is nagy öröm, hogy a kormány úgy döntött, külön miniszteri biztos felügyeli az ágazatot. Dallos Gyula személyében olyan vezető került erre a területre, akinek a tekintélye, a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen, éppen ezért kovásza tud lenni az összefogásnak.