0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A faápolás a fa szeretetének a művészete

Favizsgálat és faápolás a kertészeti tervezésben címmel a Magyar Faápolók Egyesülete április 12-én első ízben szervezte meg szakmai továbbképzését kerttervezőknek, kivitelezőknek, művezetőknek, út- és közműtervezőknek.

A faápolás híd a kertészet és az erdészet között, hallottuk Lukács Zoltántól, az egyesület elnökétől, aki megismertette a hallgatóságot a favédelem, faápolás történeti fejlődésével. A szakember kiemelte, ismerni kell ezt a szakmát, akkor nincs félelem, de van felelősség. A fák életét már meg tudjuk hosszabbítani, hallottuk, de mindig mérlegelendő, hogy milyen áron. Erről a döntéseket mindig a szakemberek kell, hogy meghozzák.

A fakataszterezés módszereiről szólt Farkas Ágnes okleveles táj-és kertépítész, minősített favizsgáló. Véleménye szerint a fa sorsáról való döntés a tervező feladata munkafolyamata során. Ha úgy dönt, hogy meg kell tartani egy fát, akkor annak hosszú távú gondozásáról, ápolási feladatairól is kell rendelkeznie a tervezési folyamat során.

A fakataszterezés a tulajdonos felelőssége, a faállomány felmérése pedig a favizsgálóé.

Az Urban Forestry (városi erdősítés), mint új szakterület volt Puskás Lajos adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem előadásának egyik témája. Az erdők és a városok közötti átmeneti zónákban mindig kérdés, hol van a határ a kertészet és az erdészet között. Nincs is szükség a pontos határ meghúzására, hallottuk, hiszen tájépítészek is dolgoznak erdészetekben és erdész végzettségű szakember is betölt főkertészi feladatokat. Fontos annak kidolgozása, hogyan lehet a meglevő erdészeti technológiákat a lakosság felé szolgáltatni a városi erdőgazdálkodás és városi természetvédelem terén.

Ócsvári Gábor erdőmérnök a fák vizuális és műszeres vizsgálati módszereiről szólt részletesen. A fák hasznossága lombfelületük méretével arányos, emelte ki az előadó. Nem a fát védjük, hanem a fa lombfelületét.

Minden olyan beavatkozást kerülni kell, ami drasztikusan csökkenti a fa lombfelületet.

A gyökérzet csökkentésének következtében általában koronaszáradás jelentkezik. A korona méretének csökkentése pedig gyökérelhalást eredményez, aminek következménye a fa stabilitásának csökkenése és a lebontó szervezetek működésének megkezdődése. Ezt kerülni kell.

Legfontosabb szempont, a fa biztonságossága, hangsúlyozta Szaller Vilmos kertészmérnök, minősített favizsgáló. Új telepítésnél először a fa számára a megfelelő életteret kell megteremteni, hallottuk. Budapesten egy fasor átlagosan 26 évig él, utána pótlásokra van szükség. Négyévente egy évvel csökken a fák élettartama a környezeti ártalmak és az emberi tevékenység eredményeként.

Amikor a környezet és az ember személyes érdeke ütközik, akkor a fákat kivágják. Pedig a fa az ingatlanok 150 százalékos értéknövekedését eredményezi.

Fehérvári Eszter, kertészmérnök, minősített favizsgáló a favédelmi terv fontosságát emelte ki. A tervezési dokumentáció elengedhetetlen része kell, hogy legyen a favédelem. Ha ez nem jelenik meg a tervezési munkamenetben, akkor a kivitelezés feladatainak sem lesz része.

A fáknak értéke van, növekedésük évtizedei nem pótolhatóak. Védeni kell őket.

A képzésre legközelebb októberben kerül majd sor. Részletes beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet szaklapban olvashatják.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu