0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Királyházi fogások

Izzasztó kaptatók, szűk völgyek, zöld növényalagút, öles tölgyekkel és bükkökkel borított hegyoldalak, bámulatos kilátás az ormokról, vulkáni kúpok szegte láthatár. Kincses történelem, vadregényes jelen, azaz sokunk kedvenc hegysége a Börzsöny. A Kemence-patak völgyében húzódik Mátyás király oly sokat látogatott vadászterülete, mely a keresztségben a Királyháza nevet kapta, s ahol számos főúri méltóság megfordult.

Magyar Barbara, a vadászház vezetője mutatja a szoba falán a megkopott márványtáblát, mely büszkén hirdeti: Libits Adolf udvari tanácsos meghívására József főherceg 1909. szeptember 24-én a közelben ejtette el ezredik szarvasbikáját. Az örömteli eseménynek a vadászterület akkori bérlője, a bernecebaráti birtokos, Szokolyi Alajos állított emléket, aki atlétaként – Hajós Alfréd mellett – szintén bronzérmet nyert az első újkori, athéni olimpián.

A vadászbérlők 1905-ben építették a házat, és több legenda is fennmaradt, miként viccelték meg egymást az úriva­dászok. Az utolsó nógrádi betyár, Sisa Pista is ezt a vidéket járta. Az illavai börtönben töltött húsz évet követően a legjobb pandúrrá vált. Ő számolta fel a rabsickodást, mindenki tudta, nem jó Sisa Pistával az erdőn találkozni.

Királyi vadászterület volt a környék, erre utalnak a Királyháza, a Királyné pallagja és a Királyrét elnevezések. Mátyás királyig visszavezethető a helyi vadászati kultúra. Királyházán csak a vadászházakat különböztetik meg alsó és felső jelzővel. Alsó-Királyházán a cselédszállások álltak, amelyek a lakásokon kívül a lovaknak és a szerszámoknak is helyet adott.

„Mindenkit szeretettel várunk” – mosolyog Magyar Barbara, s meséli, hogy régebben főként vadászvendégek látogatták a házat, de napjainkban a vadászszezonon kívül a turisták is birtokba veszik. Rendszeres a visszajáró vendég. Távol a civilizációtól, ahol a legnagyobb „zaj” a madárcsicsergés, őzek, nyulak legelnek a ház mögötti réten, s rókával, mókusokkal is találkozhatunk. Az Ipoly Erdő Zrt. beruházása kapcsán a közeljövőben nóniuszpár érkezik Királyháza-felsőre. Sokakat elvarázsol a táj, kifejezetten kirándulni jönnek, jól kiépített túraútvonalak állnak a rendelkezésükre. Remek panorámával szolgál a közelmúltban felújított Csóványosi-kilátó. A kerékpárosoknak külön pályát építettek, de itt van a drégelypalánki, a nógrádi vár és a közelben a Kemencei Erdei Múzeumvasút.

A vendégeknek a helyi gasztronómia remekeit kínálják, ebbe engedtek bepillantást házigazdáink. A tyúkhúsleves elmaradhatatlan fogása a nagy családösszetartó erejű vasárnapi ebédeknek. Van azonban egy hasonló alapanyagokat tartalmazó, viszont más fűszervilágot magába foglaló leves, mely felveheti vele a versenyt, s ez nem más, mint a legényfogó leves. Úgy mondják, hogy hajdanán – de talán manapság is így van ez –, ha egy lányos anya szerette volna elkápráztatni a vőjelöltet, akkor igazi, férfinak való, kiadós, finoman pikáns húsos levessel kínálta. Hogy ne legyen kétséges a funkciója, a finomság a legényfogó leves nevet kapta. Ezzel a fogással azonban nem csak a legények feje csavarható el, érett férfiak szíve is meglágyul egy tányér illatos étel kóstolásakor.

Pontos recept nincs, a hozzávalók tájegységenként, de még családonként is változnak. Ami biztos: van benne hús, sokféle zöldség – sárgarépa, fehérrépa, zöldborsó, karalábé, zeller, krumpli –, máj vagy gomba, esetleg mindkettő, sok zöldfűszer, elsősorban petrezselyem, de néhol kaporral vagy tárkonnyal teszik izgalmasabbá. Esetlegesen kis mustár, citrom vagy néhány csepp ecet is kerül bele, hogy kellemesen pikáns legyen, valamint tejszín, amitől krémes, selymes, még tartalmasabb és gazdagabb lesz a leves. A lényeg, hogy igazán laktató és ellenállhatatlanul harmonikus legyen: ha megfogni nem is, de megtartani sikerülhet vele a férfiembert, az ilyen laktató leves után meglehet, hogy elszalad jegygyűrűt vásárolni. Nem kell szerelmi oldással és kötéssel foglalkozni! Szingli hölgyek mihamarabb biflázzák be a receptet, és a következő randin már meg is főzhetik e férfiszíveket ostromló „varázslevest”.

A felvidéki konyha gyakori alapja a krumpli, az ebből készült ganca hazánk egyik tájjellegű étele. Az egész országban ismeretes, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. Ganca a palócság körében, gánica Baranya és Somogy megyében, dödölle Zalában, cinke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Elkészítése nagyon egyszerű, az eredmény pedig finom és nem utolsósorban laktató. Régen a szegények eledeleként tartották számon, pénzbe nem került, a hozzávalót megtermelték a kertben. Egy ismerősöm szerint csak „öregkrumpliból” készíthető, a keményítőben szegény újkrumpli nem alkalmas erre a célra. Manapság már köretként is fogyasztják, de a szegény időkben főétel gyanánt ették. A tányérunkra szarvaspörkölttel került, a mellé kínált házi savanyúság Gyenes Zoltánné Alíz keze munkáját dicséri.

A pogácsa nélkülözhetetlen alaptétele a magyar asztalkultúrának, nem véletlenül vált ennek egyik változata – a tepertős – hungarikummá. Remek kísérője beszélgetésnek, borozgatásnak, de könnyen elcsapja vele éhét, akinek nincsen másra ideje. Sokféle változatban készítik, s – valljuk be – népes rajongó tábora van. Ehhez tegyük még hozzá az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tavaszi gyógyírunkat, a medvehagymát. A hatás nem marad el.

 

Királyháza Vadász- és Vendégház elérhetősége

Cím: 2638-Kemence külterület

GPS: 47.990456° / 18.966714°

Telefon: +36 (27) 365-130 (H-P 8h-16h); +36 (20) 771–6775

E-mail: magyarb.ipoly@gmail.com

Forrás: A Mi Erdőnk