0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

A Szent István Egyetemen, a Magyar Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete által jegyzett esemény megnyitóján Erdész Ferenc, a szervezet elnöke nyugtázta, ilyen létszám mellett minden esély megvan rá, hogy február közepén hagyományt teremtve, mindig a legaktuálisabb témák kerüljenek terítékre.

Az eseményen tizenegy, a tápanyag utánpótlásban meghatározó cég mutatkozott be. A szervezők kérésének megfelelően az előadók nem csak a termékeik ismertetésére helyeztek hangsúlyt, de fontos talaj- és növényélettani információkat is megosztottak a hallgatósággal.

A szintetikus nitrogén műtrágya gyártása 1908-ra tekint vissza, amikor Fritz Haber kidolgozta az eljárást, amit Carl Bosch 1913-ban üzemi szintre fejlesztett. Ezt nevezik ma is Haber-Bosch szintézisnek. A szakember kitért a szórhatóság kérdésére, amiben a granulátum – az egyenletes szemcsenagyság – mellett tette le a voksát. Mint elmondta, a nem megfelelő szóráskép nem csak a termés mennyiségében és minőségében jelenik meg, hanem a betakarítási munkát is befolyásolja.

Míg az ammónium nitrát – amely 32-43 százalék nitrogént tartalmaz – erősen higroszkópos és robbanásra érzékeny – bár ezt több gyakorlati szakember azzal cáfolta, hogy évtizedek óta probléma nélkül alkalmazzák -, az ammónium szulfát talajsavanyító hatására kell odafigyelni, az urea típusú anyagokat pedig legalább két héttel a vetés előtt kell kijuttatni, mert gázosodva mérgezheti a növényt.

„Ne feledkezzünk el arról, hogy a nitrogén zömét a gyökéren keresztül veszi fel a növény, a lombtrágyázás csak kiegészítő lehet”

– hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor jobb az osztott kijuttatás, a különböző  vegetációs fázisok igénye szerint. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy míg az ammónium nitrát esetében 3, a karbamidnál 20 százalékos veszteséggel kell számolnunk. A kijuttatás idejét nagyban befolyásolja, hogy hazánk 90 százaléka nitrogén érzékeny. A nitrát direktívának megfelelően október vége és február közepe között nem engedélyezett a műtrágyázás, kivéve a kalászosokat, ahol már február elejétől indulni lehet. A kijuttatott mennyiség növényi kultúrától és talajtípustól is függ.

A harmonikus, hatékony tápanyag gazdálkodás a cél, amihez ismerni kell a növények és a talaj tulajdonságait.

A nitrogén csökkenti a kálium felvételt, a réz mobilitását. Ezzel szemben a foszfor segíti a nitrogén felvételt. „Aki intenzív nitrogén trágyázást végez, annak gondoskodnia kell a kén utánpótlásról”- mutatott rá a szakember, hogy a tápanyag hiánynak oka lehet az alacsony talajhőmérséklet, a légköri aszály is. Lényeges az elemek növényen belüli mozgása. A nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium és a cink mobil, így a hiánytünetek az idősebb leveleken jelentkeznek. Ezzel szemben a kalcium, a bór, a réz, a mangán a kén vagy a molibdén nehezebben mozgatható, ezért a fiatal leveleken vehetjük észre hiányát. A rendezvényen az alma példáját hozták fel, amíg a növény a sejtosztódás stádiumában van, a kalcium a levélből visszaáramlik a termésbe, amikor viszont beindul a sejtmegnagyobbodás, ez a forrás már nem elegendő. Ezért fordulhat elő, hogy a levélanalízis alapján elegendőnek tűnhet a kalcium mennyisége, miközben a termésen megjelennek a hiányt jelző fekete foltok.

 

Az alaptrágyázás mellett a kezdeti időszakban a starter műtrágyák a vetéssel egy menetben történő kijuttatására is oda kell figyelni. Kelés után még nem eléggé fejlett a gyökérzet, azért fontos, hogy ne csak a növény gyökeréhez közel tegyük a tápanyagot, hanem az vízoldható is legyen. Elvárás a starter műtrágyákkal szemben, hogy kisebb dózis mellett is erőteljes hatást fejtsenek ki. A gyorsabb kezdeti fejlődésnek pedig egységes, egészséges állomány az eredménye.

Ezek a készítmények növény vagy talajspecifikusak. Bár minden tápelem fontos, de különösen oda kell figyelni a nitrogénre – amely könnyen kimosódik a gyökérzónából -, a foszforra – amely felvehetősége a gyér gyökérzet miatt gátolt -, a cinkre – mivel a talajok nagy részében kevés van belőle, ráadásul a gyökérnövekedéshez elengedhetetlen – valamint a kalciumra, amely szintén a gyökérnövekedés alapja.

Miközben a foszfort csak közvetlen közelről tudja felvenni a gyökérzet, lúgos talajon 8-10 nap alatt akár a fele is lekötődik, s elvész a növény számára.

A zöldtrágyák nem növelik jelentősen a talaj tápanyag tartalmát, inkább a szerkezetére vannak pozitív hatással. Hazánkban legnagyobb mennyiségben a mészammon-salétromot – MAS – alkalmazzák, mivel kisebb a talajsavanyító hatása, míg a karbamid nagy előnye a magas nitrogén tartalom.

A folyékony nitrogén kijuttatása elsősorban azért nem kapott nagyobb teret a termesztésben, mert tárolásához nyomásálló tartályra van szükség, ugyanakkor kicsi a tárolási vesztesége, s könnyen kijuttatható. A szilárd műtrágyák javára írható a könnyű anyagmozgatás, miközben jelentősebb a kipárolgási és kimosódási veszteségük.

A lombtrágyázás ugyan másodlagos tápanyag utánpótlási elem, de néha az egyetlen lehetőség. Bár optimális tápanyag szolgáltatás a cél, de ez is a növény vegetációs fázisától függő, változó állapot. Ráadásul az ültetvények alaptrágyázásánál hosszú évekre szóló koncepció kidolgozására van szükség, hiszen évtizedekig fenntartandó, hozamképes monokultúrákról van szó. A tápanyag utánpótlás legalább két évre – elsőben közvetlenül, másodikban a vesszőn és termőalapokon keresztül közvetve a termésre – is kihat.

Ha megnézzük a föld nitrogén mérlegét és a leggyakoribb nitrogén veszteségeket, elmondható, hogy a legnagyobb mennyiséget mikroorganizmusok biológiai megkötése jelenti, míg a veszteség legfőbb forrása a denitrifikáció. Ebből is kitűnik, a bioszféra nitrogén körforgásában kulcsfontosságúak a mikrobiális folyamatok. Így bármely környezeti változás, amely befolyásolja a mikrobák tevékenységét, hatással van a talajok nitrogén háztartására is.

Szinte az egész periódusos rendszert megtaláljuk a növényekben. Talajaink annyira kimerültek, hogy mindenki keresi a megoldást javításukra. Már nem elég a puszta tápanyag utánpótlás, szükség van a biológiai készítményekre is. Könnyű tápanyagról beszélni, de meg kell azt is nézni, mit szól hozzá a talaj, a talajélet és a növény.

 

Forrás: magyarmezogazdasag