0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A jövő a vízgazdálkodástól függ

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg - Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az Akadémián. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály. A vízgazdálkodásban együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Ugyanannyi vizünk van, mint a holocénban, de több a szélsőség, több az aszály. A gyakoribb árvizek mellett pedig sokszor elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály – mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete professzora a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Nagy kérdés, hogy gyorsul-e a hidrológiai körfolyamat, és ha igen, mi a fő meghajtója. Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz, és nem a sokszor hangoztatott éghajlatváltozás az, hanem a népességnövekedés.

Az összes valaha élt ember fele a kortársunk – érzékeltette a professzor a probléma nagyságát.

Az embereknek pedig vízre van szükségük, ma ötmilliárdan nem jutnak tiszta ivóvízhez a világon.  Mind többen költöznek városokba, három éve már 80 nagyvárosban volt ötmilliónál több lakos, ami a szennyezés és a szegénység növekedésével is jár a városszéli övezetekben.

A víz körforgását számos tényező befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől az esőerdők területének csökkenéséig és az emberi nitrogénmegkötés exponenciális emelkedéséig. Ma ott tartunk, hogy a mérnökök által irányadónak tekintett „százéves árvíz” húsz évenként következik be, ugyanakkor az Afrika déli felén bekövetkező betegségek 90 százaléka az egészséges ivóvíz és a csatornázás hiányával kapcsolatos.

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg, és a víz világjelentés szerint természetközeli megoldásokat kell keresni a mérnökiek mellett a hatások csökkentésére. Olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek önmaguktól képesek visszaállni az eredeti állapotukba.

Az adaptív vízgazdálkodás során több tározót, több vízerőművet, felszín alatti vízgazdálkodást, a belvízi hajózás fejlesztését kell célul tűzni.

Nem politikai kérdés, hogy kell-e több víztározó – hangsúlyozta Szöllősi-Nagy András.

Kínában és több nagyvárosban már épül a „sponge city”, vagyis a lehulló csapadékot összegyűjtő és hasznosító városrész, az épületek tetején kialakított kertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, természetes vízgyűjtőkkel.

A vízmegosztás miatt újabb és újabb konfliktusok alakulnak ki a folyók hasznosítása miatt, de hosszú távon inkább a békés megoldások, az együttműködés felé mozdul a világ – derült ki a rendezvény végén rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Rendkívül fontosak a problémák megoldásában az integrált intézmények, a vízgazdálkodásban ugyanis együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu