Szöllősy János polgármester és Szentgyörgyi Elek főjegyző adománylevele alapján 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, Magyarország első magyar nyelvű agrár-felsőoktatási intézménye. A tanulók az egész Kárpát-medencéből érkeztek, a Tiszántúl mellett Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről, a beiskolázási körzet szinte megegyezett a Tiszántúli Református Egyházkerület működési területével.
Az 1900-as évek elejétől Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként, majd később a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztályaként, Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként, Agrártudományi Főiskolaként működött intézmény 1970-ben vált egyetemmé, akkor vette fel a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet.
A nagyüzemi gazdálkodás megjelenésével a 70-es években jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az itt végzettek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaságban: szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, minisztériumi tisztviselők kerültek ki közülük. A tanulók száma az egységes Debreceni Egyetem létrejötte, 2000 után ugrásszerűen tovább nőtt, megháromszorozódott a korábbihoz képest. A 150 év alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget Debrecenben.
A Quacquarelli Symonds World University Rankings évek óta a világ kétszáz legjobb képzőhelye között tartja nyilván a debreceni agrárkart. Az alap- és mesterképzésektől a szakirányú továbbképzésen és felsőoktatási szakképzésen át a doktorképzésig teljeskörű oktatási rendszerben fogadja hallgatóit az intézmény.
– Igazodva a 20. század kihívásaihoz mind oktatási, mind kutatási tevékenységünket az élelmiszerlánc mentén folytatjuk, így fókuszterületünk az élelmiszertudomány és a környezetgazdálkodás. Infrastruktúránkat is ezekre építve fejlesztjük folyamatosan. Idén hidrológiai mérőház, szaporító üvegház és állatbiológiai ház építése kezdődik campusunkon, és a régióban egyedülálló kisüzemi akvakultúránkat is tovább fejlesztjük – sorolja Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Ágazati partnereinek száma ma már mintegy nyolcszáz, H2020-as pályázatok révén pedig a közép-európai kapcsolatok is egyre erősödnek, leginkább romániai, norvég és francia egyetemekkel.
– Növénytermesztés és állattenyésztés terén is a precíziós gazdálkodásé a jövő, erre próbáljuk felkészíteni hallgatóinkat , illetve – élve a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritásának lehetőségével – a funkcionális élelmiszerek kutatására összpontosítunk. Munkánkat egykori tanintézetünk első igazgatójának, Papi Balogh Péternek 1868. évi tanévnyitó beszéde ma is meghatározza: „a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket, jövő hivatásukra tudományos szakképzéssel a gazdaság minden ágában alaposan előkészíteni….” – hangsúlyozza Komlósi István.
A 150 éves jubileumot egész éves programsorozattal ünnepli a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Májusban a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozójára várják az egykori diákokat, akik újra átélhetik a sárgulás élményét az idei végzősökkel. Még ugyanebben a hónapban megrendezik az Agrár Sportnapokat, majd ősszel nemzetközi konferenciával, ünnepi tanévnyitó rendezvénnyel, Tiszántúli Agrártudományi Napokkal és szüreti bállal köszöntik a debreceni agrár felsőoktatás alapításának másfél évszázados évfordulóját.
Az eredeti cikk és további archív fotók a Debreceni Egyetem oldalán találhatók.