0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

A mostani tanulmány új látószögbe helyezi azt a folyamatos vitát, mely a háziasítás és az evolúció eredményeképpen fellépő fiziológiai változásokról szól, mondja Marcelo Sánchez-Villagra, paleobiológiai professzor a Zürichi Egyetemről, Svájcból.

A tanulmány vezetője, az állatgenetikával foglalkozó Leif Andersson a svéd Uppsala Egyetemről és a College Stationbeli Texas A&M Egyetemről.

Véleménye szerint a háziasítás eredményezte az agyban bekövetkezett változásokat.

Így a nyulak nem olyan idegesek az emberek jelenlétében. Ahhoz, hogy ezt megerősítsék, MRI felvételeket készítettek nyolc vad- és nyolc házinyúl agyáról, majd összevetették azokat.

Azt találták, hogy az amigdala (az agy mandula formájú neuroncsoportokból álló része), ami a félelem és az aggodalom feldolgozásáért felelős, a házinyulaknál 10 százalékkal kisebb, mint vad társaiknál.

Eközben az agresszióra és félelemre adott válaszokat kontroll alatt tartó mediális prefrontális kéreg (a homloklebeny egyik része) 11 százalékkal nagyobb a házinyulaknál.

A kutatók arra is rájöttek, hogy a házinyulak agya kevésbé tud olyan információkat feldolgozni, ami az „üss vagy fuss” reakciókhoz köthető. Ennek oka, hogy kevesebb a fehérállományuk, mint a vad rokonaiknak. A fehérállomány segíti az idegsejteket összekötni a jeltovábbító rostokon, az axonokon keresztül, ami befolyásolja az agy információ-feldolgozó képességét.

Amikor egy vadnyúl veszélyben van, a nagyobb mennyiségű fehérállomány segítségével gyorsabban hoz döntést, jobbak a reflexei, és gyorsan megtanulja, mitől kell félnie.

A házinyulak agyában bekövetkezett változások csökkentik az agyban a félelemmel és agresszióval kapcsolatos érzelmeket, így alakul ki egy szelídebb személyiség – írják a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban.

Andersson szerint ezek a változások azért mennek végbe az agyban, mert a háziállatok nincsenek kitéve azoknak a hatásoknak, mint vad rokonaik.

Amikor a házinyulakat tenyésztjük, akkor a szelídségre szelektálunk, az ennek eredményeképpen előtérbe kerülő gének pedig befolyásolják az agy felépítését.

Sánchez-Villagra azonban rámutatott, hogy a vadállatokat a háziasított rokonaikkal összehasonlító tanulmányok mindig sántítanak, mivel az első vad és háziasított állományok már nem állnak rendelkezésre. Azonban hozzáteszi, hogy Andersson csapata jó közelítéssel mutatta be, hogy milyen lehetett a háziasítás első lépése, és fontos mérföldkő az evolúciós tanulmányok között.

Forrás: http://www.sciencemag.org