A mostani tanulmány új látószögbe helyezi azt a folyamatos vitát, mely a háziasítás és az evolúció eredményeképpen fellépő fiziológiai változásokról szól, mondja Marcelo Sánchez-Villagra, paleobiológiai professzor a Zürichi Egyetemről, Svájcból.
A tanulmány vezetője, az állatgenetikával foglalkozó Leif Andersson a svéd Uppsala Egyetemről és a College Stationbeli Texas A&M Egyetemről.
Így a nyulak nem olyan idegesek az emberek jelenlétében. Ahhoz, hogy ezt megerősítsék, MRI felvételeket készítettek nyolc vad- és nyolc házinyúl agyáról, majd összevetették azokat.
Eközben az agresszióra és félelemre adott válaszokat kontroll alatt tartó mediális prefrontális kéreg (a homloklebeny egyik része) 11 százalékkal nagyobb a házinyulaknál.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a házinyulak agya kevésbé tud olyan információkat feldolgozni, ami az „üss vagy fuss” reakciókhoz köthető. Ennek oka, hogy kevesebb a fehérállományuk, mint a vad rokonaiknak. A fehérállomány segíti az idegsejteket összekötni a jeltovábbító rostokon, az axonokon keresztül, ami befolyásolja az agy információ-feldolgozó képességét.
A házinyulak agyában bekövetkezett változások csökkentik az agyban a félelemmel és agresszióval kapcsolatos érzelmeket, így alakul ki egy szelídebb személyiség – írják a tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban.
Andersson szerint ezek a változások azért mennek végbe az agyban, mert a háziállatok nincsenek kitéve azoknak a hatásoknak, mint vad rokonaik.
Sánchez-Villagra azonban rámutatott, hogy a vadállatokat a háziasított rokonaikkal összehasonlító tanulmányok mindig sántítanak, mivel az első vad és háziasított állományok már nem állnak rendelkezésre. Azonban hozzáteszi, hogy Andersson csapata jó közelítéssel mutatta be, hogy milyen lehetett a háziasítás első lépése, és fontos mérföldkő az evolúciós tanulmányok között.