0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Már szabadföldi kísérletben vizsgálják a génmódosított gesztenyéket

Szigorú követelmények között vizsgálják a génmódosított gesztenyefákat New York államban. A két vadkerítéssel körülvett területen a kutatók minden nyáron duplán zsákolják be a fák virágait, és folyamatosan jelentéseket küldenek az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak.

– Mindenről beszámolunk a minisztériumnak: mikor, hová, és mennyit ültetünk – mondta el Andrew Newhouse, a New York Állami Egyetem Környezettudományi és Erdészeti Főiskolájának (State University of New York College of Environmental Science and Forestry, SUNY ESF). biológusa.

A szóban forgó amerikai gesztenyefákra (Castanea dentata) komoly biztonsági intézkedések érvényesek, mivel génmódosított élőlényekről van szó. A tudósok minden nyáron duplán zsákolják be a fákat: először a virágaikra kerül egy légáteresztő műanyagzsák, hogy a virágpor ne szökhessen meg. Néhány héttel később pedig egy alumíniumból készült háló kerül a termésekre, hogy a mókusok ne lophassák el a gesztenyéket.

Korábban már írtunk róla, hogy a gesztenyepenész elleni harcban a kutatók a génmódosítás eszközéhez folyamodtak: olyan fákat hoztak létre, melyek immunisak erre a betegségre. Az amerikai gesztenye a kontinens egészén gyakori és elterjedt faj volt, azonban az Ázsiából behurcolt penész szinte az összes fát elpusztította.

William Powell és Charles Maynard (utóbbi időközben nyugdíjba ment) még 1990-ben kezdték el a kísérleteiket, hogy megalkossák a betegségnek ellenálló gesztenyefát. Egy búzagént próbáltak beültetni, mely az oxalátoxidáz nevű enzimet hozza létre, röviden OxO. Ez az enzim lebontja az a kórokozó által termelt oxálsavat, ami a fák haláláért felelős.

Tulajdonképpen elvesszük a gombától a fegyverét

– mondta Powell.

Eleinte nem működött, azonban sikerült a búza génjeiben a promotert (a promoter közvetlenül a gének előtt elhelyezkedő DNS-szakasz, és a lánc átírásában fontos szerepet játszik) átalakítani, így az OxO nagyobb mennyiségben jelenik meg.

2014-ben a Darling 58 névre keresztelt GMO gesztenye példány volt az első, mely ellenállt a gombabetegségnek, és ezt az ellenállóságot az utódjaira is átörökítette.

További tesztek kimutatták, hogy a termését nem lehet megkülönböztetni az őshonos fák termésétől. A pollenje, virágja, de még a lebomló levelei sem ártanak a méheknek, a hasznos talajban lakó élőlényeknek vagy az ebihalaknak, melyek az erdei pocsolyákban fejlődnek.

Newhouse reményei szerint a GMO fákkal újra benépesíthetik az amerikai erdőket.

Ha megkapják az engedélyeket, akkor ez lenne az első példaértékű eset, hogy egy génmódosított fa segítségével támasztanának fel egy őshonos élőlényt Észak-Amerikában

– mondta Doria Gordon, a Környezetvédelmi Alapítvány (Environmental Defense Fund, EDF) vezető tudósa. Azonban a döntés, hogy egy GMO fát ki lehet engedni a szabad természetbe, éveket vesz igénybe.

Az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Brazília engedélyezi egyes transzgénikus (GMO) fák ültetését gyümölcs-, és energiaültetvényeken, illetve egyes fásításokban.

Mivel a GM gesztenyefát a vadonba szeretnék „elengedni”, ezért sokkal komolyabban vizsgálják a hatását: etikai és ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni.

Három hatóság emberei is illetékesek az ügyben. A mezőgazdasági minisztérium emberei azt vizsgálják, hogy gyomfává válhat-e a GMO gesztenye, vagy bármilyen módon veszélyeztetheti-e a meglévő növényállomány létét. A Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal tanulmányozza, hogy biztonságos-e a fa terméseit fogyasztani, míg a Környezetvédelmi Ügynökség a gombabetegséget gátló enzimet vizsgálja abból a szempontból, hogy az gombaölőszernek minősíthető-e.

A döntéshozóknak ráadásul nyíltan be kell vonniuk és a döntési folyamatokba bele kell foglalniuk a kulturális és spirituális értékeket is.

Az amerikai gesztenyefa kulturális szempontból is értékes növény volt, és fontos élelemforrást biztosított az amerikai őslakosoknak. Néhányan pedig nem örülnek annak, hogy megváltoztatták a genetikáját egy olyan fajnak, melyhez régóta kötődnek

– mutatott rá Neil Patterson, a Tuscarora Nemzet tagja, aki Környezet és Őslakosok Központ igazgatóhelyettese a SUNY ESF-en.

A kutatásban nem érintett tudósok szerint, ha a fa túléli az engedélyeztetési folyamatot, akkor némi óvatos optimizmussal valóban segíthet az újraerdősítésben. A korábban létrehozott hibrideknél erősebb a védelme a gombabetegséggel szemben – mondta Jared Westbrook, az észak-karolinai központú Amerikai Gesztenyefa Alapítvány vezető tudósa, aki szintén segített a GMO fa létrehozásában.  Azonban a mesterségesen előállított fák túléléséhez – melyek mind egy „alapító fa” klónjai – keresztezni kell őket más fákkal, melyek alkalmazkodtak a helyi klímához és betegségekhez, mondta Westbrook.

„Nem tudjuk feltámasztani a fajt egy klónnal.”

Ráadásul az egész munka kútba eshet, ha a gomba mutálódik, és módot talál a GMO fa védelmi vonalának megkerülésére – mondta Richard Sniezko, az oregoni Egyesült Államok Erdészeti szolgálatának fa-genetikusa. Powell és Newhouse azonban kétli, hogy ilyen típusú természetes szelekció létrejöhet, mivel maga a fa nem öli meg a gombát. Azonban mégsem akarja senki, hogy kirakjunk valamit a természetbe, ami 10 év múlva megbukik – mondta Sneizko.

A külföldről érkező folyamatos rovar és patogén áradat azonban magával hozhat egy újabb gesztenye-gyilkost Gary Lovett ökológus szerint. A Cary Ökológiai Tudományok Intézetének tagja szerint

egy ellenálló változat létrehozása jó dolog, azonban nem segít, ha folyamatosan újabb kártevőket hozunk be.
Forrás: www.sciencemag.org