0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Reinhoffer István: Bőrig ázva

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.

„A képet 2017 tavaszán készítettem Gemencen. Két fotós barátommal – Fülöp Bálinttal és Horesnyik Ervinnel – mentünk el négy napra fotózni. Első nap még csodálatosan sütött a nap, mindenki másfelé kezdte felfedezni az új terepet. Én a Forgó-tóhoz mentem, ahol már kora délután sikerült jó képeket készítenem két vaddisznóról. Másnaptól esősre fordult az idő, de mi hajnalban akkor is elindultunk, hiszen a fotózás az életünk. Az eső megállás nélkül szakadt, szerencsére a vad ilyen időben is jól mozog.

Az utolsó előtti napon Ervin barátommal ketten mentünk el cserkelni a zuhogó esőben, amikor egy réten megláttuk, hogy három vaddisznó épp felénk tart. Nem törődve a vizes fűvel már hasaltunk is benne, hogy a vaddisznók ne vegyenek észre. Megérte, jól sikerült fotóinkon még a vízcseppek is látszódnak.

Bőrig ázva, de elégedetten mentünk vissza a szállásra. Így lett a kép címe is Bőrig ázva. Akkor még nem is gondoltam, hogy Az Év Természetfotósa versenyen kiállítják. Később Keszthelyen, a Vadászati Kulturális Egyesület pályázatán megkapta a Vadászati Kulturális Érték címet.”

Reinhoffer István a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium idén érettségiző erdész diákja. 2010-től fotózik, kezdetektől az állatok vonzották, és ez az érdeklődés mindinkább erősödött benne. Ha lehetne, mindig a természetben barangolna és fényképezne.

Fő szenvedélye a nagyvad-fotózás. Visszajáró vendége volt a Gemenc Zrt. vadásztáborainak, ott ejtette rabul már általános iskolás korában a Gemenci erdő különleges világa.

Azóta is gyakran szenvedélyesen barangol Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének mesés részeiben, ahol tavaly Az Év Természetfotósa elismerést meghozó nyertes fotó is készült.

Forrás: A Mi Erdőnk