A szervezet legfőbb feladata és hivatása, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozva érjen el eredményeket ezen a téren. Ennek több, körülhatárolható pillére van – mondta el lapunknak Bozán Csaba osztályvezető.
Az első pillér az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya, jóllehet az osztály munkája nem fedi le teljesen ezt a szerteágazó területet. A második pillért a szélesebb értelemben vett mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások képezik, amelyek közé be kell illeszteni az öntözés kérdését.
A nagyobb volumenű mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdéskörében az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály főként a hazánkra leginkább jellemző víztöbblettel foglalkozik. Ennek keretében a belvíz különösen fókuszban van.
– Belvíz-veszélyeztetettségi térképet készítünk, amely Magyarország mintegy 50 ezer négyzetkilométernyi sík területét elemzi a belvíz szempontjából. A térkép fő célja a racionális földhasználati döntések meghozatalának támogatása, vagyis annak feltérképezése, hogy hol mit érdemes termeszteni a belvízveszély számbavételével.
A témához tartozik még a belvíz hasznosításának, esetleges tárolásának kérdése, a későbbi felhasználás érdekében.
Kézenfekvő gondolat, hogy a tavasszal túl soknak bizonyult vizet valamilyen módon visszatartsuk, mert később még jól jönne – mondta el Bozán Csaba, aki elismeri, hogy ez bizony nem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert a magyar táj változatossága miatt erre nincs általános érvényű recept. A helyi sajátosságokat mindenhol figyelembe kell venni. Az egyik lehetséges megoldás a belvíz mederben, tárolókban, vízkormányzási eszközökkel való tárolása lehet.
ami így természetesen éppen jó helyen lenne a forró nyári napok beköszöntekor, amikor a növények gyökerei nedvességet keresnek. Ez utóbbi megoldás esetén a mélyszántás, a periodikus mélyművelés és a talajlazítás jöhet szóba, egyéb agrotechnikai megoldások mellett.
Világos, hogy gyakran ennél lényegesen több vizet jelent a belvíz, ám csak azt a részét kellene elvezetni, ami azt követően marad fenn, hogy mindent megtettünk a talajban való eltárolása elősegítéséért – vélekedik az osztályvezető.
Fontos pillére az osztály tevékenységének az öntözésfejlesztés, amelynek technikai részleteit természetesen meghagyják az irrigációval foglalkozó, ilyen termékeket fejlesztő és értékesítő cégeknek.
természetesen a környezetvédelem, a közegészségügy és a társadalmi érzékenység szempontjait messzemenően figyelembe véve. Emiatt ez inkább elsősorban takarmánynövények és energianövények termesztése esetében jöhet szóba. Mindenesetre a szennyvizek szakszerű és okszerű hasznosítása kitörési pont lehet Bozán Csaba szerint.
Az öntözésfejlesztésben egy kutatási lehetőség a legfontosabb eszköz az ÖVKI kezében, amit a lizimétertelep tesz lehetővé. Az 1 hektáros kísérleti telepen 320 liziméter, azaz 1 köbméteres, felülről nyitott, talajba süllyesztett tenyészedény található, amelyek kiemelkedő kutatóeszközöket biztosítanak a növények öntözésével, a tápanyagok és toxikus anyagok forgalmával kapcsolatban. A liziméterek alján egy kivezető nyíláson jut el a szivárgó víz egy csövön keresztül az egyes blokkokhoz tartozó pincékhez, ahol edényekben össze lehet gyűjteni. Ez a közel zárt szántóföldi rendszer kiváló az anyagforgalmi vizsgálatok elvégzésére.
A rendszer zárt, ezért anyagforgalmi vizsgálatok nagyobb pontossággal végezhetők benne, mint a nyílt parcellákon. Szabadföldön ugyanis nehezen követhető nyomon a víz és a benne oldott anyagok horizontális és vertikális irányú mozgása.
Ennek következtében a parcellát függőleges irányban elhagyó, illetve a talajvízből vagy szomszédos területekről oda kerülő víz mennyisége pontosan nem mérhető. Ezen kívül kis parcelláknál a szegélyhatásnak is jelentős kiegyenlítő szerepe van. A lizimétereknél viszont a víz- és a tápanyagforgalom minden eleme pontosabban mérhető. Hátrányuk, hogy sekélyek, hiszen mindössze 1 méter mélyek, ami korlátot szab a gyökerek mélységi terjeszkedésének. Ezáltal mérsékelik a talaj kiegyenlítőképességét a víz- és a tápanyagellátás tekintetében. Ennek előnye is van, mert ez a mélység fokozza a kezelések hatását, úgy, ahogyan a sekélyebb termőrétegű és a kisebb vízkapacitású természetes talajok is teszik.
A liziméterek felénél, vagyis 160 darabnál mikrolineár öntözőgép is működik, amelyhez egyedileg fejlesztett, professzionális öntözésvezérlő szoftver is tartozik. Ezzel a modern precíziós technológiák hatását is vizsgálni tudják kutatásaik során.
Az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály tevékenységének harmadik pillérét a rizstermesztéssel kapcsolatos kutatásaik képezik. Kicsivel több, mint 3 ezer hektáron foglalkoznak ma Magyarországon rizstermesztéssel, ami sok más növény termőterületével összehasonlítva nem túlságosan nagy, viszont a rizs vízigénye lényegesen nagyobb, mint azoké. Az ÖVKI ezen a téren szorosan együttműködik a Rizsszövetséggel. A kutatásaik során a legfontosabb kérdés a biotikus és az abiotikus stresszhatások toleranciája, valamint a rizs szárazon való termesztésének vizsgálata. Ez utóbbi esetében az erősen vízigényes árasztásos termesztési mód helyett öntözéses módot igyekeznek kidolgozni és kifejleszteni, hogy hozzávetőleg feleannyi vízzel is eredményesen lehessen termeszteni a növényt.
A NAIK ÖVKI-ről dióhéjban
Az öntözéssel kapcsolatos kutatásoknak nagy múltja van Magyarországon, még az ötvenes években kezdődött a komolyabb vizsgálata. Hosszú út vezetett odáig, amíg 2014. január 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amely tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésük összehangolásával jött létre. A jogelőd Halászati és Öntözési Kutatóintézet beolvadásával és szakmai feladatainak szétbontásával jött létre az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, a NAIK ÖVKI.
Az önálló osztály megalakulásának célja a mezőgazdasági vízgazdálkodással, öntözéssel és rizstermesztéssel kapcsolatos, nagy múltú kutatási programok sikeres végrehajtása. Ennek legfontosabb elemei a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése és javítása, a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtsági arányának javítása, a várhatóan egyre szélsőségesebbé váló vízháztartáshoz való alkalmazkodás, környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák, illetve megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazása, a termelés gazdaságosságának fokozása a helyi adottságok szerint.
Mindezek a mezőgazdasági vízgazdálkodási, az öntözéses gazdálkodási és a rizskutatási K-F-I feladatok ellátásának az alapját képezik. Kiemelt feladatuk az új tudományos eredmények gyakorlatban való hasznosulásának elősegítése, illetve szoros együttműködés kialakítása mind a döntéshozókkal, mind pedig a termelőkkel. Az önálló osztály két kutatási témacsoportban (mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözéses gazdálkodás és rizskutatás) végzi K+F+I-tevékenységét. Az önálló osztály irányítása alá tartozik a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium, a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep, a NAIK ÖVKI Liziméter Telep, a NAIK ÖVKI Műszaki Telep és a NAIK ÖVKI Radiológiai Tenyészkert.