A gemenci erdőgazdaság felvilágosítása és személetformálása révén több millióan egyre többet tudnak meg ennek a csodálatos és fokozottan védett gázlómadárnak a viselkedéséről.
A 2013 óta tartó megfigyelés nemcsak az érdeklődő nagyközönségnek, hanem a szakembereknek is sok adattal és információval szolgál a fekete gólya viselkedéséről, életmódjáról. Most néhány különleges történetet osztunk meg a Gemenc Zrt. finanszírozásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött kutatás érdekességeiből.
A nézőktől kapták nevüket
Tóbiás és Sára 2011-ben költöttek először a keselyűsi fészekben, nevüket 2013-ban, az internetes élő közvetítés megindulása után kapták a nézőktől. Tóbiásról, a hím madárról többet tudunk, hiszen fiókaként 1999-ben Bogyiszlón gyűrűzték meg, és az évek során többször is azonosították a szakemberek. Ezen megfigyelések szerint a telet általában a Jordán folyó mentén tölti a madár. Afrikai útjáról rendszeresen elsőként tér haza, általában 2-3 héttel előzi meg március 15-e körül érkező fajtársait.
A jelenlegi rekordert, egy 1998-ban megjelölt cseh madarat utoljára 2017. augusztus közepén figyelték meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon. Az állatkertben természetesen idősebb, 25-30 éves példányok is élnek.
Sárának, a tojónak nincs azonosító gyűrűje, így más megfigyelések alapján következtetünk arra, hogy minden évben ugyanaz a példány tér vissza a fészekre.
Tragédia a fészekben
Sára és Tóbiás általában 4 tojást rak, de csak a kamerák beüzemelése előtti évben, 2012-ben repült ki 4 fióka a fészekből. Ebből a szempontból a legszomorúbb év 2013 volt. A fiókák kikelése után esős, hűvös időszak köszöntött be. Sára eltűnt, Tóbiás 2 nap után táplálékért ment, de a néhány órára magukra hagyott kicsik eláztak, legyengültek és pár nap alatt elpusztultak.
Idén az egyik fióka az erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz és nem élte túl az első néhány napot. 2012 óta 17 fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején.
A fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre. Általában csatlakoznak egy csoporthoz és az éjszakákat egy kiválasztott fán töltik.
A kis bicebóca
Tavaly azonban az egyiküknek megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a család bekamerázott fészkében éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott.
Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai.
A fekete gólyák a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik fészküket, azok közel vízszintes úgynevezett ágvilláira. Leggyakrabban a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyekre fészkelnek.
Amennyiben nagyon leromlik egy fészek állapota, akkor elképzelhető, hogy új fát keresnek a madarak. Úgy látszik azonban, hogy a gemenci Keselyűsön álló idős fa igazi és hosszú távú biztonságot nyújt a gólyapárnak, hiszen inkább toldozzák-foldozzák, újjáépítik a fészket, de nem keresnek másik fát az erdőben.
Ezeket a történeteket mind-mind a korszerű technológia jóvoltából ismerhették meg a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség is. A Gemenc Zrt. fontosnak tartja, hogy mindennapi munkája során hasznosítsa ezeknek a rejtett életmódú madaraknak a szokásait részletesen bemutató információkat, hiszen ezáltal jobban segítheti a faj fennmaradását és az állomány gyarapodását. A webkamerás megfigyelés eredményeit az erdőgazdaság a természetvédelmi szemléletformálásában is hasznosítja. Így ismeretterjesztő munkája során könnyen meg tudja szólítani a témára fogékony gyermekeket is, hiszen országszerte és a határon túl is vannak olyan iskolai osztályok, amelyek rendszeresen figyelik a gólyapár életét és a fiókák fejlődését.
Fotók: A szerző és a webkamera felvételei
Csontos Péter
Gemenc Zrt.
