0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Batátatermesztés: az első fecskék

A megújulási képesség és annak megőrzése: mezőgazdászaink számára ez a piacon maradás egyik fontos feltétele. Mindez korszerű technológiák bevezetésével vagy új termékek piacra juttatásával egyaránt lehetséges. Ez utóbbival próbálkozik egy tucat fiatal kárpátaljai gazda, akik a batátatermesztés meghonosításában látnak fantáziát.

– Az úttörők szerepe sohasem volt könnyű, ám nélkülük lassabban jutott volna előrébb a világ – vallja Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) elnöke, a kezdeményezés egyik fő támogatója.

– Az ügy előzménye, hogy a múlt évi téli tanfolyamaink egyikét az édesburgonya termesztésének szenteltük,

majd hogy lássuk, mindez miképpen zajlik a valóságban, magyarországi tanulmányutat szerveztünk azok számára, akiknek az érdeklődését sikerült igazán felkelteni. Az Ásotthalom környékén gazdálkodó Váraljai családnál – akik immár több mint másfél évtizede foglalkoznak édesburgonya termesztésével – aztán a teljes termesztési technológiát megismerhettük.

A 2018-as esztendő számunkra mindenképpen tanulóév, ám azt is elmondhatom, hogy a mieink közül a legtöbben sikeresen próbálkoztak, és jövőre is folytatni akarják ezt a munkát, – hangsúlyozza az elnök.

Jellemző módon a legtöbb érdeklődő számára akkor vált igazán szimpatikussá termékünk, amikor megtudták, hogy az édesburgonya nem igényel növényvédelmet. Legalábbis egyelőre.

Mint előbb jeleztük, Kárpátalján ők az elsők, akik ezzel a növénnyel foglalkoznak. Így aztán a termesztés mellett a piaci elhelyezés gondját is nekik, illetve nekünk kell felvállalni. Vidékünkön szép számban megtalálhatók a reformkonyha és az egészséges táplálkozás hívei, és sajnos elég sok nálunk a cukorbeteg is, tehát a potenciális vevőkör adott. Mindennek legfeljebb a fizetőképes kereslet szabhat gátat.

Természetesen nem könnyű megtalálni és rávenni a fogyasztókat, hogy ezt a valóban kiváló, vitaminokban és nyomelemekben egyaránt gazdag élelmiszer-alapanyagot beillesszék a heti étrendjükbe.

De ez nem tűnik lehetetlen feladatnak, hisz a batáta íze valóban hasonlít a burgonyáéhoz, mi több, a krumplis ételek jelentős része ugyanúgy elkészíthető belőle, mint a hagyományos gumókból. Kísérletképpen néhány helyen ma­gunk is elkezdtük a batáta árusítását. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyáruházainkban egy idő óta már kapható a batáta. Azt jó messziről, Odessza környékéről szállítják ide, így már ezért sem olcsó. Szövetségünk vezetősége tisztában van azzal, hogy egy új termék meghonosítása és piacra juttatása mennyi kockázattal jár, így a Magyarországról beszerzett, csaknem 2 hektárra elegendő szaporítóanyag árát megfinanszírozta.

Ottjártunkkor a beregsomi határban gazdálkodó Nagy Csaba és édesapja gombos villával forgatta ki a gumókat. Végezhetnék a betakarítást géppel is, tudtuk meg, ám a többiek már jelezték nekik, hogy úgy sokkal több lesz a sérült termék. Ezért inkább úgy döntöttek, hogy ezen a negyed hektáron a kihantolást és a felszedést kézi erővel oldják meg.

– A batátának sokkal vékonyabb a héja, mint a burgonyának, meg aztán a gumó formája miatt könnyebben is törik – magyarázza a fiatal farmer.

– Ahhoz, hogy hónapokon át tárolni tudjuk, mosás után négy-öt napon át hőkezelésnek vetjük alá a terményt. Erre a célra a kis palántanevelő fóliasátrunk tökéletesen megfelel.

– Mielőtt belevágtunk volna az édesburgonya termesztésébe, mi magunk is kíváncsiak voltunk, hogy mit lehet ebből a növényből készíteni – veszi át a szót felesége, Éva. – Az egyik ungvári nagyáruházban vettünk tehát néhány kilogrammot, és készítettünk belőle néhány hagyományos krumplis ételt. Nemcsak sült burgonyát és burgonyapürét, hanem franciasalátát, krumplis fánkot, krémlevest és lángost, meg nudlit is.

Állítom, mindegyik fogás számára kiváló alapanyagul szolgál, bár bevallom, nálunk sülve a legkedveltebb.

Hasonló hangnemben nyilatkoztak barátaink is. A lényeg: ma már a batáta felhasználásával készült ételek a családi menü részét képezik. Mindez hosszú távra szól, azt tervezzük, hogy jövőre tovább folytatjuk az édesburgonya termesztését. Mivel mi magunk régóta foglalkozunk fóliás zöldségtermesztéssel, úgy döntöttünk, költségkímélés céljából kora tavasszal egyedül állítjuk elő a szaporítóanyagot. Egyébként úgy gondolom, hogy itt, a Kárpát-medencében nagyon leragadtunk a batáta mint édesburgonya és a valódi burgonya párhuzamánál. Szerintem számos teljesen új, a mi burgonyánkétól eltérő ízvilágú étel készíthető belőle. Ezek kitalálása a kísérletező hajlamú háziasszonyokra vár.

A fiatal haranglábi farmer, Baranyi Gyula tövenként nagyjából feleannyi termést ért el, mint az ásotthalmi példakép, Váraljai László.

– A bokronkénti 0,6–0,8 kg ugyan nem sok, ám jövőre biztosan lesz több is – mondja határozottan vendéglátóm.

– Amitől leginkább tartottam, az szerencsére alaptalannak bizonyult: kiderült, hogy a mi agyagos földünket szintén kedveli ez a trópusi-szubtrópusi nö­­vény.

A nagyobb dózisú káliumot ugyancsak meghálálja, és a társaim parcelláit vizsgálva az is bebizonyosodott, hogy a magasabb bakháton érzi magát jobban. A növény gyomelnyomó képessége a vegetáció kezdeti időszakában még csekély, így aztán indokolt a sorok feketefóliás takarása. Nálam még a csepegtetőcsöves öntözésen is van mit korrigálni. Meggyőződésem, hogy a batáta nálunk, Kárpátalján is sikerre van ítélve. Utánaolvastam, hódító útja töretlen Európában. Az édesburgonya esetében maximálisan érvényesül a népszerű szlogenben megfogalmazott elvárás: „legyen egészséges, ami finom”.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság