0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Gyorsabban nőnek a pontyok

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja. A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.

– Magyarországon általában hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot a tógazdaságok.

Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítő takarmányként különböző gabona magvakat etetnek, alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki.

Mi azt a célt tűztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre – magyarázza Fehér Milán, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa.

A tenyészidő lerövidítését több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel,

a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat.

Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

– Komplett, teljesértékű takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetően a téli időszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges.

A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret

– tette hozzá Fehér Milán.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhőmérsékletet és a megfelelő vízminőséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgező a halra nézve, emellett folyamatos a levegőbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékű takarmány garantálják a gyors növekedést.

Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékű tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendő.

A laboratóriumban különböző korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehető legrövidebb tenyészidőt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása.

A vizsgálatok igazolták, hogy a nőivarú, tehát az ikrás egyedek, főleg a kezdeti időszakban gyorsabb növekedést és kedvezőbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidőszak jelentős mérséklésére.

– Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentősebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelői szféra érdeklődésére is számot tarthat. Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelőjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különböző elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember.

A ponty mellett másik két őshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következő 2 évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésű és kistestű ragadozó hal húsa kiemelkedően jó minőségű, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett.

Forrás: unideb.hu