0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.

A legújabb génszerkesztési technológiáknak köszönhetően lehetőség van arra, hogy létrehozzák a kapszaicinoidokat (ebbe a vegyületcsoportba tartozik a kapszaicin is) termelő paradicsomot – ami persze nem könnyű feladat. Az erről szóló, a Trends in Plant Science tudományos magazinban megjelent cikk írói ugyan

nem egy új kulináris forradalmat kívánnak ezzel elindítani – bár ez sem épp a földtől elrugaszkodott ötlet – hanem könnyebbé tennék a kapszaicinoidok kereskedelmi célú előállítását nagy mennyiségben.

Ezek a molekulák ugyanis tápanyagként és antibiotikus hatású szerekként is értékesek, illetve fájdalomcsillapítók és a paprika spray összetevőiként is ismertek.

„Ha sikerülne a kapszaicinoidok előállításához szükséges géneket beültetni a paradicsomba, akkor sokkal könnyebb és olcsóbb lenne előállítani ezeket a vegyületeket.” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Agustin Zsögön, a brazíliai Viçosa Szövetségi Egyetem biológusa. „Megvannak az eszközeink, hogy a fajok génkészletét átalakítsuk. A kihívás abban rejlik, hogy tudjuk, melyik gént hová kell tenni.”

A kapszaicinoidok csípős íze nem valódi íz, hanem a fájdalomra adott reakció. A nyelvben olyan idegsejteket aktivál, melyek a hőmérséklet okozta fájdalomra reagálnak, így azt az agy égető érzésnek fogja fel.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kapszaicinoidok evolúciójának segítségével a növény elriasztotta a kisebb emlősöket a termése elfogyasztásától. A madaraknál ezzel szemben – melyek kiváló magterjesztők – nem mutatható ki fájdalom a molekulák hatására.

Legalább 23 típusú kapszaicinoid létezik, mind a csilipaprikából származik. A paprikák csípősségét a kapszaicinoidok termelését szabályozó gén határozza meg, a kevésbé csípősek olyan mutációval rendelkeznek, mely befolyásolja ezt a folyamatot.

A korábbi génszekvenálási munkák bebizonyították, hogy a paradicsom is rendelkezik a kapszaicinoidok termeléséhez szükséges génekkel, csak hiányzik a gépezet, amely aktiválja ezeket.

„Elméletben felhasználhatjuk ezeket a géneket kapszaicinoidok termeltetésére a paradicsomnál” mondta Zsögön. Azonban nincs megfelelő adat arról, hogy a paradicsomban milyen úton indul meg a kapszaicinoidok termelődése, így alternatív megoldásokra van szükség. Az egyik ilyen lehetőség, hogy egyesével aktiválják a kijelölt géneket, és megnézik, mi történik, mely anyagok termelődése indul be. Többek között ez az egyik módszer, amit a kutatók ki fognak próbálni.

A csilipaprika genomjának feltárása, illetve a felfedezés, hogy a paradicsom is rendelkezik a csípősséghez szükséges génekkel már megalapozzák a lehetőségét a csípős paradicsom megalkotásának.

A kutatók szerint ez nem csak segít jobban megérteni az egyedi botanikai tulajdonságok evolúcióját, de lehetővé teszi a kapszaicinoid termelő ipari paradicsom-ültetvények létrehozását, és talán arra is lehetőséget ad, hogy az élelmiszerüzletekben is megjelenjen néhány új fajta.

Forrás: phys.org