Ha a páratartalom csökkentését az energiaernyők széthúzásával és a szellőztetőablakok nyitásával érik el a kertészek, akkor a növényházakban termelt hőmennyiség 10-35 százaléka veszendőbe megy. A speciális páramentesítő rendszerek ugyanakkor a svájci növényházak teljes hőigényének legalább 10 százalékos mérséklését tennék lehetővé, és alkalmazásukkal évi 10 ezer tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. Ez az érték mintegy 2 ezer olajfűtésű családi ház éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.
miután ilyenekkel nem rendelkeztek, és az energiafogyasztásra vonatkozó méréseik is hiányosak.
A rendszereket kizárólag nagyobb zöldséghajtató berendezésekbe kezdték beszerelni három évvel ezelőtt. Három rendszer áll rendelkezésre: a hőszivattyús, a higroszkópos páramentesítő, valamint aktív szellőztetőrendszer (AVS, Active Ventilation System). Az AVS rendszert alkalmazó, és a fölmérésben részt vevő nyolc üzem a magasabb terméshozamot, a kultúra jobb minőségét, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenését tartotta a módszer legfőbb előnyének. Bár az energiamegtakarítás fontos, ám csak a második a fontossági sorrendben, mondta Martin Steiger, a DM energetikai tanácsadó vállalat munkatársa. Beszámoltak arról is, hogy a gyakorlatban az energiamegtakarítás mértéke alacsonyabb az előre jelzettnél, habár még a tanulási szakaszban járnak, és a termesztéstechnológiák tökéletesítésén is dolgoznak.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a nyolc üzem közül csak az egyik telepítette hővisszanyerő rendszerrel együtt az AVS-t. A gyártó szerint hővisszanyeréssel 30-40 százaléknyi hőmennyiség takarítható meg, míg anélkül 20-30 százalék. A svájci üzemeltetők ugyanakkor a gyártók által jelzett megtakarításnak csak a felére számítanak. Jelenleg egyelőre becsléseik szerint – mérések erre vonatkozóan még nincsenek – hővisszanyerés nélkül 0 és 5 százalék közötti, hővisszanyeréssel mintegy 10 százalék energiamegtakarítás érhető el. A hővisszanyerő berendezés 25 százalékos többletköltsége tehát mintegy 10 százalékos energiamegtakarítást eredményez.
Viszonylag alacsony beszerzési költségük miatt a hőszivattyús páramentesítők használatát kisebb kertészeteknek, vagy gyógynövénytermesztőknek is javasolják.
A költségek és a megtakarítások összevetése kapcsán a tanulmány arra is rávilágított, hogy pusztán energiatakarékosság szempontjából
a páramentesítő rendszerek egyike sem gazdaságos. Ahhoz az energiaárak túl alacsonyak. A többletkiadásokat a nagyobb terméshozamok és a jobb termékminőség fedezhetik. A gazdasági haszon mértéke még nem számszerűsíthető.
A páramentesítő rendszerekkel elérhető hőenergia-megtakarításokról még nincsenek megbízható adatok, mint amilyenek például az energiaernyők esetében. A termesztésre gyakorolt kedvező hatásuk miatt – amelyet a megkérdezett termelők megerősítettek, de a tudományos szakirodalom nem bizonyított – azonban egyre több növényházba építenek be ilyen rendszereket Svájcban.
A növényházi hajtatási technológiákban az elmúlt tíz évben számottevő szén-dioxid-megtakarítást értek el, annak további növelését egyre nehezebbnek tartják a szakemberek. A cikk szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett jelenleg a páramentesítő rendszerek alkalmazása az egyetlen technológia, amellyel 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenthető a fosszilis energiaigény és a szén-dioxid-kibocsátás.
Mint minden új technológiánál, e téren is kevés még a tapasztalat. De tíz évvel ezelőtt például azt is ki gondolta volna, hogy a kettős energiaernyő használata általános lesz és nem ritka kivétel?
David Eppenberger cikkét Merényi Alexandra fordította