A vidékfejlesztés szereplőivel: kistérségekkel, mezőgazdasági termelőkkel, gépgyárakkal, az ágazat kutató-fejlesztő intézményeivel, egyetemekkel, és más szakintézménnyel való közös munka, együttműködés szempontjából tartjuk fontosnak célkitűzéseink bemutatását.
A vidékfejlesztés technológiái
A vidékfejlesztési és ezen belül a mezőgazdasági technológiák jellemzője, hogy a bevitt (input) erőforrások összetétele rendkívül sokféle lehet. Csupán a rendelkezésre álló géptípusok száma is több százezernél, hasonlóan nagy a választék a növényvédő szerek és a szaporítóanyagok esetében is. A termelés eredményei (outputok) is sokfélék lehetnek (1. ábra).
A vidékfejlesztési (mezőgazdasági) technológiák eredményeként általában a gazdasági hasznot elemzik. A termelés versenyképessége alatt is a hozammal és a ráfordítással kapcsolatos mutatókat értik. A termékek és szolgáltatások piacon mért árát tudjuk a legkönnyebben megadni, és az eredményeket ezzel jellemezni. Az eredmények ezen részei főleg a „magánjavakat” gazdagítják: a költségek fedezése mellett a profitot nyújtják. Az erre irányuló törekvés jellemző viselkedés a vidékfejlesztés területén működő vállalkozóknál is. Ez sokszor a környezet kihasználását jelenti, esetenként sajnos annyira, hogy aztán a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is korlátozza.
A környezetkímélő talajművelés, a meliorációs feladatok elvégzésének elhagyásával ugyan költséget tudunk „megtakarítani”, amely azonban csupán időszakos „eredményt” hoz. A normális gazdálkodást lehetetlenné tevő belvizek hatása jelentősen csökkenthető lenne a közfeladatok elvégzésével. A vidékfejlesztés szempontjából a közjavak növelése is egyre fontosabb szerepet játszik. A transzformáció elemzése lényeges a vidékfejlesztésben meghatározó szerepet játszó támogatások alakulása miatt is. A közpénzek felhasználásában ugyanis egyre inkább a közjavak növelése a cél.
A termelési eredmények között számos olyan van, amely a „közjót” növelve a környezeti értékek szempontjából fontos. A technológiák fejlesztéséhez ismerni kell, hogy az egyes inputok hogyan „befolyásolják” az outputokat. Ezeket a jellemzőket az adott input használati értékének nevezzük. Műszaki szempontból a mezőgazdasági gépek használati értékének meghatározása, valamint a környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás jelöli ki a főbb feladatokat.
Környezeti erőforrások
A környezetről túlnyomóan műszaki eszközökkel, mérésekkel szerzünk információkat, amelyeket térorientált információs rendszerben (GIS) tudunk tárolni és feldolgozni (2. ábra)
Megfelelő információt tudunk szerezni például a hozammérő rendszerekkel felszerelt betakarítógépekkel, talajban végzett ellenállásméréssel. A legjelentősebb információszerzési források közé tartoznak a távérzékelés különböző megoldásai. Ezek közül élenjáró módszer a hiperspektrális távérzékelés, amely akár nanométerenként, képi formában mutatja a reflektancia változását. A módszer, a tér egy adott pontjában, a spektrum függvényében is kínál vizsgálati lehetőséget. Ez a spektrum-analízis akár anyagi elemzéseket is lehetővé tesz.
A földi referenciamérésekkel a növényzet betegségei, a gyomok elhelyezkedése, a vizek, a talaj állapota, térorientált módon jellemezhetők. Az eszközrendszer fontosságának felismerésével a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet – a Debreceni Egyetemmel együttműködve – Európa legnagyobb hiperspektrális rendszerét építette ki.
A környezeti adatok térorientált ismeretében „precíziós” beavatkozásokra nyílik mód, jelentősen csökkentve a műveleti költségeket, a felhasznált anyagokat, a káros emissziókat. A rendszer alkalmazása új dimenziókat nyit meg az embert, és a környezetet kímélő technológiák fejlesztésében.
A használati értékek vizsgálata
A mezőgazdasági gép műszaki, minőségi jellemzői és a használati értéke között különbség van. A prospektus adatai alapvetően műszaki minőségi tulajdonságokat tartalmaznak, amelytől a tényleges, az adott környezeti körülmények között tapasztalható jellemzők jelentősen eltérhetnek, még műszaki vonatkozásban is! A gépek által produkált, és a használati érték szempontjából lényeges hatás azonban túlnyomórészt nem tisztán műszaki jellegű (pl. termék minőség, talajszerkezet és erózió, káros emissziók). A növényvédő gépeknél a szél hatására történő elsodródásnak az ismerete azonban használati érték jellemző, amelynek meghatározására mérőrendszert fejlesztettünk ki (főkép).
Érdekes hatás még, hogy a gépek, berendezések a többi input transzformációjára is kihatnak, a használati érték vizsgálatuk tehát kiemelt jelentőségű. Például a vetőmagvak kelési biztonsága, a kijuttatott kemikáliák környezeti hatása meghatározóan függ a munkagép jellemzőitől. A mezőgazdasági gépek használati értéke tehát nem csupán „gépi (műszaki) jellemzőket” jelent.
A vetőmagvaknál például ismeretes a hozamkísérletekkel történő használati érték meghatározás, vagy a kemikáliáknál a hatásvizsgálat. Hasonló jelentőségű a gépek, berendezések használati értékének ismerete a technológiafejlesztés szempontjából. Ezért volt érthetetlen a mezőgazdasági kormányzat döntése, amikor a mezőgazdasági gépek használati értékvizsgálatának támogatását 2005-ben eltörölte. Erre a tevékenységre a gépesítés területén megvalósult beruházások hatékonyságának növelése, a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése miatt újra nagy szükség lenne!
Kutatásra épülő technológiafejlesztés
A vidékfejlesztés technológiáinak jellemzője, hogy a folyamatokban számos, és egyes termékek előállításánál különböző szakterületek játszanak fontos szerepet. Ebben a rendszerben a gazdasági szakterület kiemelt szerepet játszik, mert például a munkahelyteremtés érdekében végzett, szociális elemeket tartalmazó cél teljesítése is csak gazdaságosan lehetséges.
Ezekben a folyamatokban egyaránt részt vesznek a kutatás-fejlesztés és a termék-előállítás szereplői is. Így a vidékfejlesztésben a K+F folyamata a termelésben, mintegy „élő laboratóriumban” (Living Lab) zajlik. Az állítás megfordítva is igaz, a javasolt megoldással egy innovatív, „öntanuló termelési rendszer” valósul meg. Ebben a termelésfejlesztésben minden kutató közösség részt tud venni a („horizontálisan” végzett) kutatásaival, és a termelés végeredményében lehet „lemérni” a kutatás szereplőinek sikerességét!
A rendszer alkalmazásával a vidékfejlesztéssel kapcsolatos mikro és makro célok érdekében lehet a kutatási, fejlesztési aktivitást kihasználni. Mivel eredményekben mérhető kutatási részvétel alakul ki, amelynek hatékonysága is mérhető, lehetséges lehetne a folyamatos- a termeléshez hasonló- támogatás, pályáztatás nélkül is.
Az MGI, az elmúlt tíz évben, az ismertetetett rendszerben több programot végzett, például a szabadföldi zöldségtermesztés, a második generációs biogázolaj előállítás, a biomassza felhasználással történő szárítás, a víztakarékos sertéstelep rekonstrukciók vagy az energetikai ültetvényre alapozott energiatermelés területén.
A műszaki innovációk lehetőségei
A technológiafejlesztés, gyakorlatilag minden termékpályán nagy lehetőségeket jelent a műszaki kutatások számára, mivel a folyamatokban általában a gépesítési megoldások is fontos szerepet játszanak. Az utóbbi időben erősödő, nem élelmiszercélú termelés érdekes lehetőségeket nyújt a gazdasági méretben megvalósuló alapanyag- élelmiszer- és bioenergia előállítás és hasznosítás kombinációk vonatkozásában, amelyekben az energiahasznosítás és az anyagfelhasználás hatásfoka javítható a káros környezeti hatások minimalizálásával.
A másik nagy terület a térségi gazdálkodás, az erőforrások feltárása, bővítése, a minimális káros hatásokat hordozó precíziós alkalmazások. Itt az aktív térorientált információs rendszerek fejlesztése fontos feladat.
A mezőgazdasági termelők megfelelő információkkal való ellátását az MGI 140 éves célkitűzései között találjuk, az Alapító okirat szerint: „Az érdeklődők nyugodtan fordulhatnak az állomáshoz, amelytől pártatlan szakvéleményt kaphatnak”.
Jelenleg a gazdák a gépforgalmazóktól kapják a legtöbb információt, amelyek alapvetően műszakiak és nem a használati értékre vonatkoznak. A technológiafejlesztés szempontjából fontos használati érték vizsgálatokból lehetne a szükséges információkat megszerezni. A Mezőgazdasági Technika című szaklapunk folyamatosan közli a 2005-ig végzett gépvizsgálatok és technológia-fejlesztések eredményeit. Ilyen jellegű új információ gyakorlatilag nincs az ismert okok miatt.
Az MGI az állami szaktanácsadási rendszer szerint „Országos Szaktanácsadási Központ”. Ez a „státusz” azonban nem tud érvényesülni a rendszerben: a regionális szaktanácsadók képzése nem folyik, és sajnos térségi munka sincs. A szaktanácsadási rendszerben ezeknek a központoknak sem folyamatos tevékenység nincs kijelölve, sem forrás nincs biztosítva a feladatok végzésére! Az MGI, a szűkös erőforrások ellenére azonban nagy hangsúlyt fektet erre a területre: a 60 éve működő bázisgazdaságaink adatainak feldolgozásával minden évben kiadjuk a „Mezőgazdasági gépi munkák költsége” című kiadványt. A termelők körében népszerű az 50 éve, havonta megjelenő „Mezőgazdasági Technika” című szaklapunk. Évente három-négy konferenciát szervezünk, és számos szántóföldi bemutatón, kiállításon aktívan részt veszünk. Munkatársaink évente legalább egy szakkönyvet írnak. A gazdák megfelelő információkkal való ellátása napjainkban a legfontosabb cél. Az EU agrárirányításának egyik legfontosabb irányelve az innováció növelése, a kutatási felhívásokban ez a törekvés jól látható, a fejlesztési támogatásban pedig egyre jobban érzékelhető. Nagy lehetőség van az innovációban, a gazdák hatékony informálásában.
A magyar mezőgazdasági termelés eredményességének alacsony értékét nem a rossz környezeti jellemzők, termelési adottságok adják, kiváló inputok is beszerezhetők, hanem a kellően hatékony technológiák ismeretének hiánya a fő okok egyike.
A megfelelő technológiafejlesztés „járulékos” eredménye lehetne az élelmiszer- és a mezőgépipar fejlesztése. Az igényeknek megfelelő, hiányzó, vagy magasabb termelési értéket nyújtó, a kutatási eredmények felhasználásával kifejlesztett gép nagy hasznot hozhat a vidék iparának. Az MGI az elmúlt évtizedben három alkalommal kapott innovációs díjat a piacon sikeresen szereplő gépek, géprendszerek kifejlesztésében való részvételéért.
Nem csupán hazánk, hanem az EU törekvése is a környezeti értékek növelése, az „élhető vidék” kialakítása. Mivel a használati érték mutatók között a közjót meghatározó jellemzők is szerepelnek, kiemelten fontos ezek meghatározása a gépeknél is! A támogatási rendszerben is egyre növekvő szerepet játszik a környezetre gyakorolt hatás értékelése!
Az MGI néhány 140 éves stratégiai célkitűzése mellett több új szakmai feladat bontakozott ki az elmúlt évtizedben, bizonyítva az intézmény hasznosságát a jövőre nézve is. Az új célok színvonalas teljesítése feltételezi a növekvő együttműködést a kül- és belföldi kutatóintézetekkel, egyetemekkel, a termelőkkel, gyárakkal, forgalmazókkal, a vidékfejlesztés minden szereplőjével.
Dr. Fenyvesi László
főigazgató, VMMGI
A cikket a mmgpiac 2011/1. számában olvashatja.
