Hogy ez jelenleg jó-e, azt a gépforgalmazók nem tudják megválaszolni, hiszen a saját eladási érdekeik mellett az ország nehéz anyagi lehetőségeit is szem előtt kell tartani. Hosszú távra azonban a mezőgazdasági gépforgalmazók 99 százaléka a kiszámítható támogatási rendszert tartja kívánatosnak, amelybe belefér akár a közvetlen gépvásárlási támogatások megszüntetése is. Ennek persze csak akkor van értelme, ha az agrártárca vezetősége tisztán kinyilatkozza, hogy ez a formájú támogatás többé nem valósítható meg. Így véleményünk szerint hosszút távon az agrárium minden szereplője megtalálja a számítását, tervezetten tudja a döntéseit meghozni és nem egy bizonytalan gépvásárlási támogatás miatt kényszerül átgondolatlan beruházásra.
A múlt évben a kiszámíthatatlan időjárás is rendkívüli gondokkal állította szembe a gazdákat. Sajnos már a tavasz is csapadékosan „indult”, de mindenki bízott benne, hogy ez csak átmeneti állapot és a sok eső nem nyomja rá bélyegét az egész évi termelésre. Az év folyamán aztán sorra dőltek meg a csapadék- és a pozitív/negatív hőmérsékleti rekordok, amelyek a növényállomány fejlődése mellett a talajmunkák elvégzését is több helyen kedvezőtlenül befolyásolták. Karácsony előtt néhány nappal az átfagyott talajokon sok helyen még dolgoztak a betakarító gépek, de sajnos még azóta is több száz hektár kukorica várja „lábon” a betakarítást. A szántás is sok helyen elcsúszott, és ahol el lehetett végezni ott nem mindig a minőségi munka volt a legfontosabb szempont. Sajnos a jelenleg víz alatt lévő, több mint 350 ezer hektár nem sok jót ígér az idei tavaszra sem, amikor a téli csapadék elolvadása után nehéz lesz a teljesen átázott földeken megkezdeni a munkát.
A gépberuházási kedvet az idén csak az elfogadható szintre kúszott terményárak mozgathatták volna meg, de sajnos a kedvezőtlen időjárás miatt a termésátlagok az ország nagy részén elmaradtak a megszokottól. A világon egyre csökkenő gabonakészletek, valamint az orosz és ukrán exportkorlátozások azonban valószínűsítik, hogy a termésárak – legalábbis jelentősen – negatív irányba nem mozdulnak el, így van remény, hogy lassan ismét beindul a gépberuházás.
Az említett tények ismeretében nem csoda, hogy a gépkereskedők 50-80 százalékos forgalomcsökkenést voltak kénytelenek elviselni, amely nem egy esetben kényszerű cégbezárásokhoz, felszámolásokhoz vezetett. A jelentősebb önerőt kívánó traktorok esetében az eladott mennyiség alig több mint 550 volt – a 2009-ben értékesített 2200 darabbal szemben – míg a kombájértékesítés adatai még ennél is szerényebbek. Tavaly mintegy 65 talált gazdára a 2009-es 509 darabos mennyiséggel szemben. A munkagépek eladása terén a visszaesés valamivel enyhébb volt, de csak a legszerencsésebbek érték el a 2009-es évi forgalmi adatok felét. Természetesen a teljes kép tisztánlátásához be kell vallanunk, hogy a 2008/2009-ben elért forgalmi adatok nem felelnek meg a valós piaci helyzetnek. A 2006/2007-es idény inkább közelít a piaci valósághoz, amely eléréséhez azonban még optimális esetben is 2-3 év szükséges. Sok gazdálkodó ebben a helyzetben arra vár, hogy folyamatosan csökkennek majd a gépárak és ezért a beruházásokat a legutolsó pillanatra halogatja. Ez azonban nem biztos, hogy megfelelő lépés. A nehéz gazdasági helyzet a gépkereskedőket is arra kényszerítette, hogy alapjaiban átgondolják beszerzési politikájukat. A raktáron tartott gépek száma jelentősen csökkent, az átlagtól eltérő gépfelszereltségi igényeket sajnos ebben a helyzetben raktárról nem lehet kielégíteni. A lánc persze folytatódik a gépgyártókkal, akik a csökkenő kereskedői rendelések miatt kapacitást csökkentenek és ez negatívan hat a szállítási határidőkre. Tehát fontos, hogy lehetőségünkhöz mérten tervezzük meg hosszú távra beruházási igényünket – készíthetünk rossz/átlagos/jó évre számított különböző mértékű tervet is – és ennek megfelelően rendeljünk gépeket. Ezzel elkerülhető, hogy az utolsó pillanatig halasztott gépberuházás végén egy kényszerdöntés szülessen, és azt vegyük, ami a kereskedőknél kapható.
A gépkereskedők körében azonban a sok negatív hatás mellett is él a gondolat, hogy a 2010-es esztendő volt a sajnos már megszokott 4-5 évenkénti mélyhullám alja és a jövőben lassan, de biztosan feléled a beruházási kedv. Addig is mindenki igyekszik túlélni ezt a nehéz időszakot és felkészülni a még élesebb versenyre, amely reményeink szerint mind a gazdáknak mind a piac egyéb szereplőinek az előnyére válik.
Gazsi Zsolt
MEGFOSZ titkár
A cikket a mmgpiac 2011/1. számában olvashatja.
