A mezőgépgyártásban működő vállalkozások száma a KSH nyilvántartása szerint ma meghaladja a 160-at. Ezek közül azonban csak mintegy 60 cég árbevétele magasabb 50 millió forintnál. A legnagyobb vállalkozások nagyrészt külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek részben privatizációval, részben zöldmezős beruházások keretében jöttek létre. Így Magyarországon számos nagy hírű, az innovációban élenjáró, saját szegmensében jelentős külföldi gyártó van jelen. Emellett a menedzsment által megvásárolt állami vállalatokból, gépipari szakemberek munkahelyteremtő próbálkozásaiból alakultak ki a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek sikeresen alkalmazkodtak az új körülményekhez. Az ágazat vállalkozásaiban ma 47 százalék a belföldi tulajdon aránya, a külföldié 51, és mindössze 2 százalékot tesznek ki az egyéb tulajdonformák (önkormányzati, állami stb.).
Új struktúra, megváltozott tevékenység
A mezőgazdasági gépgyártás rendszerváltás utáni reorganizációja nagymértékben a fejlett nyugat-európai országokba irányuló exportra épült. Ezzel együtt nagymértékben átalakult az ágazatban folyó tevékenység jellege is. A szocialista gépipari vállalatok jellemzően önálló késztermékeket állítottak elő, és tevékenységük a termékfejlesztés, a konstrukció fázisát is magában foglalta. Az új környezetben a hazai vállalatok zömmel egy soklépcsős, nemzetközi keretekben szervezett termelési vertikumba beépülve működnek, bedolgozóként, kooperációs partnerként. Exporttermékeik jellemzően magas élőmunka-tartalmú, a vállalkozások felkészültségétől, profiljától függően változó komplexitású részegységek. Ezekhez számos vállalat esetében saját K+F teljesítmény is kötődik. A versenyképesség alapja a jól képzett, megbízható és olcsó munkaerő – a szakmunkástól kezdve a mérnökig –, az egyenletesen jó minőség, és az évek során megvalósult technológiafejlesztés.
A mezőgazdasági gépgyártás árbevételéből 2008-2009-ben mintegy 75 százalékot tett ki az export. A vállalkozások közül emellett többen – és nem csak a legnagyobbak – önálló késztermékgyártással is foglalkoznak. Ez a legkülönfélébb munkagépek előállítását jelenti (talajművelők, vetőgépek, permetezők, adapterek, pótkocsik, szárítók, bálázók, erdőművelésben használt gépek és kerti kisgépek), ami megfelel a hazai mezőgazdaság hagyományainak, másrészt pedig a rendelkezésre álló tőkeerőnek és így a technológiának. A magyar gyártású mezőgazdasági gépek minőségüket tekintve nagyrészt az európai középmezőnybe tartoznak. Nem olyan színvonalúak, mint a csúcstechnikával felszerelt nyugat-európai gyártmányok, így jóval olcsóbbak is ezeknél, ugyanakkor jó minőségűek és megbízhatóak.
A hazai mezőgépgyártás összességében sikeresen alkalmazkodott a gyökeresen megváltozott környezethez, elveszített piacai helyett újakat talált, és az elmúlt években kiegyensúlyozott, nyereséges gazdálkodást folytatott.
Felívelés, válság, kilábalás
A mezőgazdasági gépgyártás a válságot megelőző évtizedben impozáns fejlődést mutatott. A termelés évi átlagos növekedése 2000 és 2008 között 10 százalék körül alakult. Az időszakon belül is kiemelkedő volt az utolsó négy év dinamizmusa. A mezőgazdasági gépgyártás termelésének volumene 2005 és 2008 között, átlagosan 16 százalékkal bővült évente. Ennek a robbanásszerű növekedésnek a motorja főként az exportértékesítés volt. A kivitel évi átlagos emelkedése ebben az időszakban elérte a 19 százalékot. A válság a többi gépipari szakmához képest késve érte el a mezőgazdasági gépgyártást, de sajnos annál nagyobbat ütött. Két esztendeje az ágazat termelése majdnem 30 százalékkal, majd egy évvel később további 10 százalékkal csökkent. A tavalyi nyár végén végre megkezdődhetett a válságból való kilábalás. Az ágazat kibocsátása 2010 augusztusától kezdve már hónapról hónapra meghaladta az előző évi – tegyük hozzá, rendkívül alacsony – szintet. Ez azonban teljes egészében az export eredménye. A mezőgépgyártó cégek belföldi eladásai egyelőre változatlanul zsugorodnak.
Senki sem lehet próféta a saját hazájában?
A belföldi értékesítés alakulására is érdemes kitérni. A mezőgazdaságban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatainak beindulásával 2008-ban a beruházások volumenének csaknem 25 százalékos növekedésére került sor. A mezőgazdasági beruházások ehhez a viszonylag magas szinthez képest is további 7 százalékkal növekedtek 2009- ben. Ez a keresleti robbanás azonban semmilyen nyomot nem hagyott a hazai mezőgépgyártók belföldi értékesítésén (grafikon). A mezőgazdaság technikai korszerűsítését szolgáló pályázatok kizárólag az importgépek keresletét növelték. Ez a következő években számottevő növekedési lehetőséget jelent az ágazat számára – amennyiben a vállalkozások megtalálják az utat a hazai gazdálkodókhoz.
Bellon Erika
ügyvezető igazgató
7 Sigma Kft.
A cikket a mmgpiac 2011/1. számában olvashatja.
