Az eddigi legtartalmasabb hetén van túl a magyar agrárelnökség: múlt hétfőn a környezetvédelmi miniszterek találkoztak, szerdán és csütörtökre virradó éjjel a Tanács és az Európai Parlament közötti úgynevezett egyeztető bizottsági ülésre, majd csütörtökön az agrártanács soros ülésére került sor – amellett, hogy számos munkacsoport is folytatta a munkáját.
A Fazekas Sándor elnökletével zajló környezetvédelmi tanács ülésén két fontos, ráadásul egyhangú döntést sikerült meghozni. Az egyik az unió 2005-ben elfogadott higanystratégiájának felülvizsgálatáról, a higany fokozatos kivonásáról, a másik az elektromos és elektronikai hulladékok irányelvének módosításáról szól. Ezen a napon a környezetvédelmi tanács is foglalkozott a közös agrárpolitika jövőjéről szóló magyar elnökségi előterjesztéssel, és megerősítette, hogy a környezettudatos, fenntartható gazdálkodás érdekében a 2014–2020 közötti KAPnak feltétlenül tekintettel kell lennie a környezetvédelemre, így figyelembe kell vennie a klímaváltozás szempontjait, a biodiverzitás, talaj- és vízkészleteink, összefoglalóan a természeti erőforrások megőrzésének fontosságát.
A múlt szerdai egyeztető bizottsági ülés az új élelmiszerekkel foglalkozott, s dacára az éjszakába nyúló tárgyalásoknak, most sem sikerült megállapodásra jutniuk a résztvevőknek. Pedig az immár két és fél éves vita után már csak hetek vannak arra, hogy március 29-éig megállapodás szülessen a kérdésről a Tanács és az Európai Parlament között a közös jogszabály megalkotása érdekében. Mindez annak ellenére nem sikerült, hogy a magyar elnökség a Tanácsban közös nevezőre hozta a tagállamok elképzeléseit. A kérdésről március 28-án még egyszer tárgyalnak.
Napirendjén a KAP jövőjével kapcsolatos következtetések elfogadásával március 17- én ült össze az agrártanács. Az már a tárgyalások kezdete előtt nyilvánvaló volt, hogy néhány miniszter az utolsó pillanatig küzd majd saját, nemzeti elképzeléseiért, akár még annak árán is, hogy emiatt nem jön létre a megállapodás. Az azonban mégis megszületett, a szavazatarányt tekintve biztos, minősített többség alakult ki a kérdésben. Hét ország két csoportban fogalmazott meg különvéleményt: az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország – amelyek köztudottan erősen liberális kereskedelem- és agrárpolitikát folytatnak – célja a KAP-támogatások csökkentése, akár felszámolása. Nem meglepő módon ezek az országok nem szavazták meg a tanácsi következtetéseket. A Baltiországok pedig, amelyek szavazati arányukat tekintve ugyan szerény erőt képviselnek – szintén egységesen léptek fel, s a közvetlen támogatások olyan átalakításához ragaszkodtak, amit a többi tagország nem tudott elfogadni. Mint ismert, a Balti-országok az uniós tagállamok között a legalacsonyabb föld alapú támogatást kapják, így az egyenlő támogatási szint mellett törtek lándzsát. Ezzel szemben a többi tagország a fokozatos közelítés, a jelenleginél kiegyenlítettebb és igazságosabb elosztás híve. Ebben a kérdésben tehát kibékíthetetlen ellentét alakult ki, aminek végül az lett az ára, hogy a három Balti-ország is kimaradt a megállapodásból. Málta, a hetedik ország olyan záradékot látott volna szívesen, ami a különösen kis szigetországok különleges érdekeit vette volna figyelembe. Miután azonban ez nem jelent meg a 35 pont egyikében sem, Málta a megállapodás ellen szavazott.
Mellette szavazott viszont több különböző felfogással és mezőgazdasággal rendelkező tagállam, így Németország, Franciaország, Hollandia, Csehország, Olaszország, s a külön említést érdemlő, szintén jelentős mezőgazdasággal bíró Lengyelország. A lengyeleknek ráadásul szinte az utolsó pillanatig számos aggályuk volt, de amikor ezeket végül sikerült megoldani, ők is a támogató országok sorába léptek. Hosszú egyeztetés és munka után, a tagállamok minősített többségének támogatásával tehát megszületett a most már (magyar) elnökségi következtetésnek nevezett megállapodás, s ezért kijelenthető, hogy a megállapodás hatalmas siker a magyar elnökség számára –hangsúlyozta Vajda László.
A tartalmát tekintve a következtetés megtartotta azt a kijelentést, hogy Európának a következő időszakban is erős közös mezőgazdasági politikára van szüksége, és ehhez a célokkal arányban lévő költségvetési eszközöket kell biztosítani. A tanácsi következtetés azt is leszögezi, hogy a jövő agrárpolitikájának fenntarthatónak, versenyképesnek, innovatívnak kell lennie, s ezzel összefüggésben a lisszaboni szerződésben meglévő öt mellett három fő célkitűzést határoz meg: az élet- és versenyképes élelmiszertermelést, a természeti erőforrásokkal történő ésszerű gazdálkodást és a kiegyenlített területi fejlődést. Szerepel benne, hogy a támogatások tagállamokon belüli elosztása nagyfokú rugalmassággal és a tagállami sajátosságok figyelembe vételével kell történjen a jövőben. Az elnökségi következtetés külön pontot szentel a fiatal gazdáknak; kiemeli annak fontosságát, hogy a fiatal gazdák az indulásukhoz és a működésükhöz megfelelő támogatást kapjanak, hogy a közös agrárpolitika számukra és általában is vonzóvá tegye a vidéki életfeltételeket.
A KAP további zöldítésére a közlemény szerint csak nagyon óvatosan, a versenyképesség követelményének egyidejű figyelembe vételével kerülhet sor, és úgy, hogy a gazdák adminisztrációs terhei ne növekedjenek. Külön pont foglalkozik a KAP egyszerűsítésével – s ez nem csak szlogen-szerűen jelenik meg, hangsúlyozta Vajda László, hiszen, mint mondta, a következtetések hivatkoznak egy szintén a március 17-ei agrártanácsi ülésen tárgyalt dokumentumra, amit a hollandok és dánok vezetésével dolgozott ki néhány tagállam, s amiben konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a KAP egyszerusítésére.
(Ehhez a javaslathoz eddig 26 tagállam, köztük hazánk is csatlakozott, ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tanács felszólítja a Bizottságot: a javaslatokat egyen ként vegye sorra, és tegyen meg mindent a megvalósításukért.)
Mint ismert, a most elfogadott elnökségi következtetés (a Tanács állásfoglalása) válasz a Bizottság 2010 novemberében kiadott közleményére. A továbbiakban, várhatóan májusban vagy június elején, az Európai Parlament állásfoglalása is megszületik, s a Bizottság – ígérete szerint – osszel benyújtja jogszabályi javaslatait a 2014-tol érvényes agrárpolitika új elemeivel kapcsolatban. Most tehát politikai állásfoglalás született egy szintén politikai (bizottsági) közleményrol, aminek az a jelentosége, hogy a Tanács ezzel az anyaggal politikai irányt mutat a Bizottságnak, miként dolgozza ki konkrét oszi javaslatait. E közlemény kapcsán nem szükségszeru, hogy a Tanács és majd az Európai Parlament állásfoglalása egybe essen, de a Tanács állásfoglalása hatással lehet az Európai Parlamentre. Utóbbinak is érdeke, hogy a tanácsival közel azonos állásfoglalást hozzon, mert ebben az esetben a két állásfoglalás erosíti egymást.
A közös agrárpolitika jövojével a magyar elnökségnek várhatóan már nem kell foglalkoznia, hiszen a jogszabály-javaslatok osszel jelennek meg, így ezek vitája a lengyel elnökség feladata lesz. Ettol azonban nincs kevesebb munkája a magyar elnökségnek, mert a hátralévo három és fél hónapban szeretnénk teto alá hozni a tejcsomagról szóló megállapodást, aminek hamarosan befejezodik a munkacsoporti vizsgálata, és áprilisban a mezogazdasági különbizottság (SCA) elé kerül. Megkezdodik az egyeztetés a minoségi csomagról, s ahogy az illetékes munkacsoportok a lisszaboni adaptációs témákkal elore haladnak, áprilisban vagy májusban azok is az SCA elé kerülnek. – Ezekrol megkezdodnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel, s reményeink szerint a tejcsomagot, illetve a lisszabonni adaptációs jogszabályokból egyet vagy kettot még a magyar elnökség alatt sikerül véglegesen rendeznünk, a többit pedig elorehaladott állapotban adhatjuk át a lengyel elnökségnek – mondta végül Vajda László.
