0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 15.

Az állami erdőgazdaságok példát mutatnak

Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel – összegezte a hétköznapokat új lapunknak, A Mi Erdőnknek adott köszöntő interjújában Baranyay László, a Magyar ...

Baranyai László elmondta, hogy az erdőgazdaságok szerepe pótolhatatlan a vidékfejlesztésben. Reméli, hogy a környezettudatosság erősödésével csökken az emberi felelőtlenség, amelynek sokszor látják az erdők a kárát.
– A tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény vezetőjeként ön a magyar állami erdők első embere. Milyennek látja a hazai erdők jelenét?
– Nagy feladatot bízott a Magyar Fejlesztési Bankra a kormányzat, amikor az állami erdőterületek 92 százalékát, a közel 1065 ezer hektárnyi területen gazdálkodó erdőgazdaságokat a tulajdonosi joggyakorlásunk alá helyezte. Ezt a feladatot is szolgálatnak tekintem, akár az összes többit, és olyan munkatársakat vett em magam mellé, akikről tudom, hogy ugyanígy gondolkodnak. A 22 erdőgazdaság hagyományai jók, több évtizede magas színvonalon kezelik a rájuk bízott erdőket. Munkájukat a szakhatóság évről évre kiválónak, illetve jónak minősíti, első helyen említve őket a többi állami szerv, valamint a közösségi és a magán-erdőgazdálkodók között. Csupán néhány személyi változtatásra kényszerültünk, az alapok tehát rendben vannak.
– Milyen elképzelései vannak az erdők jövőjével kapcsolatban?
– A cél világos: ezt az erdővagyont megőrizni, illetve gyarapítani kell. Az erdőgazdaságok kemény piaci versenyben működnek, az állami tulajdonlás nem jogosítja fel őket semmilyen kedvezményre. A kormányzat is elvárja, hogy nyereségesen, sőt a múlt évit felülmúló eredménnyel zárjanak. Ez közös érdeke mindenkinek, a cégvezetésnek és a tulajdonosi jogok gyakorlójának is, meg természetesen a tulajdonos magyar nemzetnek is. Az erdők fejlesztésének irányai ismertek. Nem felejtjük el, hogy a növekedést az Isten adja, a természet erőivel nem dacolhatunk, de sok múlik az emberen is. Gondosan elvégezzük a közcélú és a közérdekű feladatokat. Az erdőgazdaságok gondoskodnak az erdők felújításáról, a sokfajta karbantartási munka elvégzéséről, ahol indokolt, az erdőszerkezet átalakításáról és még számos egyébről. El kell végezni jó néhány feladatot akkor is, ha azt nem a gazdasági, hanem a társadalmi érdek diktálja – ezeknek a munkáknak a költségeit pedig ki kell gazdálkodni a bevételekből. Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel.
– Milyennek látja az erdők szerepét a társadalomban?
– Egy közismert kis versre utalva mondhatnám: a fa velünk van a bölcsőtől a koporsóig. A Magyar Fejlesztési Bank agrárportfóliójába tartozó cégek több mint harmincezer embernek adnak munkát, biztosítanak megélhetést. A legtöbb magyar kistelepülésen vannak családok, amelyek közvetve vagy közvetlenül az erdőből élnek. Ahol állami erdőgazdaság van, ott az egyik legnagyobb és legbiztosabb munkáltató az erdészet. Sok alvállalkozót is foglalkoztatnak, és alaposan kiveszik a részüket a szociális közfoglalkoztatási programokból is, idén tavasszal például 2700-nál is több közmunkást foglalkoztatnak, amihez 414 millió forintot saját forrásból biztosítanak. Ugyancsak fontos szerep jut az állami erdőgazdaságoknak a szociális faellátásban is. Természetesen nem adhatják ingyen a fát, de nem kis áldozatot hoznak azért, hogy legszegényebb honfi társaink is hozzájuthassanak a tüzelőhöz. Az erdőgazdaságok szerepe tehát pótolhatatlan a vidékfejlesztésben.
– Mit nyújtanak az erdők az embereknek?
– Nagyon sokrétű az erdők szerepe. Az állami erdőgazdaságok különösen fontos részt vállalnak a teljes lakosság életminőségének a javításából. Erdőgazdaságaink összességében milliárdos értékű olyan eszközt kezelnek, tartanak karban és fejlesztenek, aminek a célja az emberek életminőségének jobbítása. Kezdve a kirándulóerdőktől, az erdei sétautakon, a különböző játszótereken, parkokon át egészen az extrém sportok kereteinek a megteremtéséig. Ne felejtkezzünk el például a Budakeszi Vadasparkról, amelyik országosan, sőt határainkon túl is ismert; de méltánytalan volna azt sugallni, hogy csak Budapest környékén van ilyen nagy értékű, a közönséget szolgáló létesítmény. Szerte az országban erdei vasutakat üzemeltetnek az erdőgazdaságok, arborétumokat, botanikus kerteket. Városi kirándulóközpontokat, zöldfolyosókat tartanak fenn, és különösen örvendetes a szép számú erdei iskola létezése, a bennük folyó oktató-nevelő tevékenység.
– Kapnak erre állami támogatást?
– Nem, ezeket a költségeket ki kell gazdálkodniuk az erdőgazdaságoknak. Szívesen teszik, mert tisztában vannak a dolog fontosságával. Viszont bosszantó az a sok tízmillió forint kiadás, amire egyes állampolgárok felelőtlensége miatt kényszerülünk. Némelyek nem átallják illegális hulladéklerakónak használni az erdőt, és akár veszélyes anyagokat is „ott – felejtenek”. Sajnos az emberi felelőt lenségnek sokszor látják az erdők a kárát. A társadalmi gondok hamar elérik a természetet, Budapest környékén például súlyos és az erdőgazdaság eszközeivel megoldhatatlan probléma, ami kor hajléktalanok költöznek az erdőbe. Ezekről eddig keveset beszéltünk, de a jövőben tudatosítani szeretnénk a társadalomban, hogy az erdőt ugyanúgy meg kell becsülni, mint minden más közteret. Aki ott kárt okoz, lop vagy más hasonló rosszat művel, azzal szemben föl kell lépni, éppen a közvagyon védelmében.
– Hogyan képzeli el a fiatalok, a jövő ifjúsága környezettudatos életmódra, természetszeretetre nevelését?
– Erről sokan és sokat beszélnek. Az állami erdőgazdaságok működtetnek erdei iskolákat, pár hónapja újult meg például a Tolna megyei Lengyel-Annafürdő, a napokban adták át a korszerűsített Vackor Vár Erdei Iskolát a Kecskemét- Hetényegyháza mellett i Nyíri-erdőben. Kívánom, hogy jusson el ezekbe az intézményekbe minden gyermek. A fejlett világban általános, hogy az ipari, művi világ túlterjeszkedik a természet rovására. Remélhetőleg az új nemzedék visszahelyezi jogaiba a növény- és állatvilágot, ami alatt nem öncélú mozgalmárkodást értek, hanem azt, ami évszázadokon keresztül megvalósult: az ember és az őt körülvevő természet harmóniáját. Az például nem baj, ha kivágjuk a vágásérett fát, persze ültessünk is helyett e. Az viszont baj, ha pusztítjuk az erdőt, a mezőt, az élővilágot. Az állami erdőgazdaságok kiválóan művelik a kezükre bízott erdőket, amivel szívesen mutatnak példát minden érdeklődőnek. Nagyon remélem, hogy a fel növekvő új nemzedék jobban fog vigyázni a természetre, mint amennyire az elődei tett ék.
– Mit tesz ön a környezetéért?
– Foglalkozásom Budapesthez köt, városlakó család a miénk. Ennek megfelelően korlátozottak a lehetőségeink a környezetvédelem terén. A hulladékot szelektíven gyűjtjük már több mint tíz éve, és engem szemetelni még senki sem látott . Sosem hajszoltuk a különleges életviteli extrákat, szoktam járni BKV-val. Nagyon szeretünk kirándulni, szabadságomat is általában a magyar vidéken töltöm. Évtizedeken keresztül a Borsod megyei Edelényben töltött ük a hétvégéket, felépítve, megújítva feleségem felmenőinek régi házát és annak környezetét. Sajnos a 2010. évi kettős árvíz helyrehozhatatlan károkat okozott az eredetileg 1798-ban készült épületben. A néhány éve ültetett diófát is tönkretette, amelyet éppen utódainknak szántunk.
 

Forrás: