Az agráriumhoz kötődő három budai kar, a Kertészettudományi Kar, az Élelmiszer-tudományi Kar és a Tájépítészeti Kar egy nagy, csak mezőgazdaságra szakosodott egyetem részét képezné a tervek szerint. Ez pedig már túlhaladott elképzelés, hangoztatta Hrotkó Károly, a Kertészettudományi Kar dékánja, nem felel meg az univerzitasz elvének. Az intézmény 150 éves történetében már többször fölmerült, hogy miért Budapest ad neki helyet, pedig a főváros vonzáskörzetében több ezer hektáron termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és dísznövényeket. A budapesti zöldfelületek és magánkertek kiszolgálása is sok vállalkozásnak ad munkát.
Nemcsak a Kiváló Egyetem cím elnyerése jelzi az oktatás-kutatás színvonalát, hanem a sikerrel befejezett, illetve folyamatban lévő pályázatok, hazai és külföldi intézményekkel ápolt kapcsolatok, együttműködések is. A legnagyobb fejlesztés még nem zárult le, TÁMOP pályázaton 2,5 milliárd forintot nyert az egyetem, aminek közel a felét a Budai Campuson 27 tanszék használhatja föl. Eddig 1700 négyzetméter laboratóriumot újítottak és műszereztek föl, 660 millió forint értékben.
A Budai Campus épületeit 6,5 hektáros arborétum öleli körül a Gellért-hegy oldalában. A több ezer növényt bemutató park 1975 óta természetvédelmi terület, a hallgatók növényismeretét megalapozó, páratlan oktató terep. Soroksáron 550 hektáron működik a kísérleti üzem és értékes génbankokat telepítettek.
Horváth Csilla
