Az idén a homoki termesztésről szóltak az előadások a gabona és a szőlő esetében. Bóna Lajos gabonanemesítő a homoki gabonákról szólva a Kecskeméten tevékenykedett Bauer Ferenc munkásságát méltatta. A 2003ban elhunyt nemesítő hozta létre a Kecskeméti H rozsfajtát és kecskeméti néven seprőcirok, édes szudáni cirokfű, fehér virágú somkóró is született a munkájából. A somkórót zöldtrágyanövénynek ajánlotta a homokra, mert nagyon fontosnak tartotta a takarékos műtrágyahasználatot és a talaj biológiai aktivitásának fönntartását.
Rozs és tritikálé
Homokon a legfontosabb gabonánk a rozs és a tritikálé. A rozs jellegzetesen a tanya körüli kistermelés növénye volt, mára a harmadára zsugorodott a termőterülete hazánkban. Termőképessége eleve kisebb, mint a búzáé, cserébe viszont sokkal jobban tűri a mostoha viszonyokat. A hazai termésátlaga 2 tonna körüli hektáronként, de a leggyengébb homoktalajokon termesztik.
A világon az első elismert tritikáléfajta magyar volt, 1968ban jegyezték be a Kiss Árpád nemesítette T. 57 és T. 64 fajtát. Bár több elődje volt, Kiss Árpád vezette be a világon a búza és a rozs keresztezéséből származó tritikálé termesztését. A nemesítést a KGST-n belül aztán a lengyelek vették át, itthon az 1990es évek elején kezdett újra tritikáléval foglalkozni a szegedi Gabonakutató Nkft. Hazánkban 130 ezer hektáron termesztjük, és kiemelkedő termőképességű fajtákkal rendelkezünk. A csúcstartó a GK Szemes, ami tavaly Szombathelyen 13 tonnás hektáronkénti termést adott. Egyébként a tritikáléfajták hozama jó évjáratban megegyezik a búzafajtákéval, száraz időben viszont kétszer annyit teremnek, mint a vízhiányra érzékeny búza, ami olyankor féltermést sem ad.
Ács Péterné a rozs és a tritikálé sütőipari felhasználását mutatta be. A rozsszem puha, könnyen fölveszi a vizet, ezért kevésbé jól tárolható, mint a búza és a felhasználása is szűkebb körű. Amíg a búzából 8, a rozsból csak 4 féle őrlemény készíthető. Nincsenek benne sikéralkotó fehérjék sem, a belőle sütött kenyér mindig nyirkosabb, más szerkezetű, mint a búzakenyér. Sokkal több rostot, B- és E-vitamint, valamint magnéziumot tartalmaz viszont, ezért egészségesebb a fogyasztása. A tritikálé bel tartalmi jellemzői a búza és a rozs értékei között találhatók.
Jó ár-érték arány
A homoki szőlő- és bortermelés jellemzőit és lehetőségeit Szabó Attila, a BCE SZBI munkatársa foglalta össze. A „homokiság” elsősorban azt jelenti, hogy homoktalajon termett a szőlő, de ezen kívül környezeti, gazdálkodási, piaci és kulturális egységet is takar. Mindez pedig a szabályozási és szervezeti egységgel együtt magát a borvidéket adja ki.
A homoki borvidékek (Csongrádi, HajósBajai és Kunsági) együtt alkotják a Duna Borrégiót, amelynek 137 ezer hektár szőlőterülete 70 százalékban homoktalajú. Ezen kívül a síkvidéki fekvés, a szárazföldi éghajlat és az ahhoz kapcsolódó fagyveszély, valamint a szélsőséges évjárathatás jellemző a borrégióra. Ezeken a borvidékeken mindenekelőtt a termésbiztonságra törekszenek a termőhely és a fajták megválasztásakor. Terjednek az új nemesítésű és a betegség ellen álló fajták és világfajták, a hagyományos szőlőfajták szerkezete átalakul. Gazdasági szempontok vezettek ahhoz, hogy a hagyományos takarásos szőlőművelés helyét átvette a magasművelés, ami teljesen gépesíthető és így koncentrált, egységes ültetvényfelület jöhet létre.
Csökken a szőlőterület a borrégióban, és főként a Kunsági Borvidéken nő az üzemek mérete, bár jelenleg a legnagyobb koncentráció a Hajós-Bajai borvidéken tapasztalható. Sajnos továbbra is elválik egymástól a szőlőtermesztés és a borkészítés, a felvásárlás tehát sok gond forrása, a családi üzemek pedig fölértékelődtek. Utóbbiakban a költségeket akarják a lehető legalacsonyabbra faragni, ebből kedvező ár-érték arányú piaci termék jelenik meg. Sok az egy hektárnál kisebb szőlőültetvény.
Szeszélyes időjárás
Kerényi Zoltán, a kecskeméti kutatóhely igazgatója tovább részletezte a homoki borvidékek jellemzőit. A homokhátságon nincs nagy kiterjedésű vízfelület, ami tompíthatná a szélsőséges éghajlati hatásokat, a talaj humusztartalma általában nem éri el az egy százalékot. Homok és homok közt is elég nagy különbség 
lehet az alapkőzet, a mész- és a sótartalom szerint. A csapadék általában 500 mm évenként, de szeszélyes eloszlásban hullik, és ugyanez az ingadozás jellemző a hőmérsékletre. Az utóbbi 30 évben 1 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet a homokhátságon, ami nagy változást jelent. Sokat számít a mikroklíma a borvidékeken. Mostanában az észak-déli sorok egyik oldalán gyakran előfordult a perzselés a nagy meleg és az erős napsugárzás miatt. Az idén hihetetlen seregély- és darázskár nehezíti a szőlőtermesztők életét.
A középkorban még víz helyett ittak bort az emberek, a török uralom alatt és utána viszont komoly kereskedelmi termék volt. A homoki szőlő a filoxéravész után értékelődött föl, amikor az immunis homoktalajokra menekítették a fajtagyűjteményeket, Kecskemét kísérleti központ lett.
A hazai bortermésnek közel fele, a tömegbor nagy része a homoki ültetvényekből származik. Örök vita tárgya a tömegbor és a minőségi bor megítélése, amire a nagy bortermelő országok már régen megadták a választ: náluk megbecsült kategória a napi fogyasztású asztali bor.
Jó a fajtaösszetétel a Duna borrégióban, sok a hungarikum fajta és az új telepítés, sok régi ültetvényt kivágtak. Előretört a csemegeszőlő-termesztés, ami nagyon kedvező fejlemény, mert a mi csemegeszőlőnk sokkal jobb ízű, mint a nagy termelő országoké, hangsúlyozta Kerényi Zoltán.
Könnyed és friss
Gyorsabban fejlődnek, érnek a homoki borok, mert általában szeptember végére leszedik a szőlőt, a melegben pedig hamarabb lezajlik az erjedés. Ennek következtében lágyabb karakterű, rövidebb élettartamú borok készülnek. A homoki borok ásványianyag- tartalma kisebb, de nem alakul ki bennük alkoholtúlsúly, könnyedek, zamatosak, frissek. Ez könnyíti a „megértésüket”, elősegíti a kulturált borfogyasztás térnyerését.
Sok fajtát termesztenek, sokat kipróbáltak a homoki szőlőkben. Terjednek az ellenálló fajták és a biotermesztés. A Cserszegi fűszeres ültetvények túlnyomó többsége a Duna Borrégióban található, csak ott termesztenek Generosát, népszerű a Viktória gyöngye, az Aletta (nagy hátránya, hogy pergésre hajlamos a bogyója) és a Villard blanc. Sok Néro kékszőlőt is ültettek, amiből kitűnő rozét lehet készíteni, más kék fajtát viszont nem nagyon telepítenek.
Rozéból egyébként a homokiak a legjobbak, ezt számos borverseny eredménye bizonyítja. Új termék a gyorsan népszerűvé vált habzóbor, az éretlenül leszedett szőlőből nyert, ecetet helyettesítő verjus, a szőlőmag-olaj és a szőlőmag-liszt. A gasztronómiában is teret nyernek a homoki borok, elismert párosítás a siller és a halászlé, az Ezerjó és a saláta, a Kövidinka és a leves, az Arany sárfehér és a házinyúl. A borrégióban hat borutat lehet bejárni, 23 pincészet fogadja a borturistákat és sokfelé rendeznek borfesztiválokat.
Jelöletlen folyóbor
A magyar bortermés 40- 42 százaléka homoki bor, ebből 2 millió hektoliter a Kunsági Borvidékről származik. A borvidéken 1850 szőlőfeldolgozó és 413 palackozó működik, a borok 61 százaléka földrajzi jelzés nélküli, 33 százaléka oltalom alatt álló földrajzi jelzésű. A bortermésnek közel a felét folyóborként értékesítik.
Az éghajlatváltozás szélsőségeit már megtapasztalták a homoki termelők is, ezzel továbbra is számolniuk kell. Csökken a szőlők területe, de azzal párhuzamosan folytatódik a szerkezetátalakítás, ami kedvezőbb lehetőségeket teremt. Korszerűsíteni kellene a borászatokat és jövedelmezővé tenni a szőlőtermesztést, amihez Szabó Attila szerint az integrációs viszonyok átalakításán keresztül vezet az út. Beindult a közös marketing, partiborként népszerűsítik a homoki borokat.
Cikkünk címét az ő előadása zárszavából merítettük. Hamvas Bélát idézte: „amikor az ember homoki bort iszik, egészen apró csillag szemecskékkel telik meg…”
Horváth Csilla
