0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 2.

Emlékeztető – november

A novemberi hónapban túl sok teendőnk nincs a méhek körül. Méheinknek, méhesünknek a nyugalom a legfontosabb és ezt mindenképpen teremtsük meg. Fontos, hogy a teleltetés olyan helyen történjen, ahol szorgos méheinket biztonságban tudhatjuk mind a tol...

Sok helyen a méhegészségügyi zárlatok is problémát jelenthetnek, ugyanis a zárlat alatt önhibájukon kívül rekedt vándorméhészek nem tudják méheiket biztonságos helyen teleltetni. Ilyen például, amikor valamelyik szomszédos államban betegséget regisztrálnak, a zárlatot pedig Magyarország határ menti településeire is kiterjesztik. A betegség megszűnéséről azonban a magyar településeket nem tájékoztatják, így a zárlat feloldása nem lehetséges, csak ha a hatósági állatorvos külön engedélyt ad ki. Ezért lehet, hogy a határszélen több méhész is vesztegel. Novemberben még lehet látni napos déli időben virágporral hazaérkező méheket. Ebből ugyan nem sok haszna van a családnak, mert a későn behordott virágpor, ha nem képes átesni az erjedési folyamaton, akkor nem lesz megfelelő táplálék és akár hasmenést is okozhat.
A gyenge, illetve tartalék családjainkat a tartós hideg beálltával be lehet hordani a zárthelyű teleltetőbe, amit előzőleg erre a célra alkalmassá tettünk.
Amikor ezt az emlékeztetőt írom, október közepe van. A méhek propolisszal erősen ragasztanak, a fiasítás már a nyár végi anyáknál is kb. két hete abbamaradt. Korai, erős telet jelez a természet. Várhatóan a hónap vége előtt kikel az utolsó fiasítás – már ami kikel belőle, mert az erősen atkaszívott méhek nagy valószínűséggel nem élik túl. November első napjaiban már el lehet végezni a zárókezeléseket, amivel az atkák túlnyomó részét el tudjuk távolítani. Többféle készítmény közül választhatunk: vannak gyári, illetve házi készítésű oxálsavas készítmények vagy ilyenkor használható a cseh VAT-1 ködporlasztó, de akár perizin hatóanyaggal is lehet csurgatni a méheket. A készítményeket a használati utasításban leírtak szerint érdemes használni. A ködölővel elég egyszer kezelni a családokat, az atkaszámot gyakorlatilag nullára csökkenti, ha a méhek nem rezisztensek a bevitt méregre. A Perizint langyos, 1:1-es szirupba kell keverni. A készítmények megfelelő adagolását szolgálja a Perizinadagoló applikátor
A csurgatásokat addig kell ismételni, amíg a lehullott atkaszám 10 alá csökken. Mielőtt az utolsó atkairtás idejét megválasztanánk, mindenképpen tartsuk szem előtt az utolsó fias kikelésének idejét. Az utolsó atkairtásunk hatékonysága akkor a legjobb, ha teljesen megszűnt a fiasítás, ezt érdemes megvárni és amikor alkalmas a külső hőmérséklet, akkor ne késlekedjünk. Az atka elleni kezelés után a családokat letakarjuk. A fekvőkaptároknál nem lehet légmentesen elzárni a fészket a menekülőtértől, ezért a pára felszökik a takaróhoz, amitől az átnedvesedik, megfagy és hőszigetelő helyett jégakku lesz belőle. Tehát lehetőleg olyan takarót használjunk, amin keresztül kiszellőzik a pára. A menekülőteret mindenképpen szellőztetni kellene a vízpára kiengedése céljából.
Nagyon jó, ha a kaptáron alul és felül is van kijárónyílás. A felsőkijárósoknál egy kis nyílás alul ajánlott, az alsókijárósoknál pedig felül, minél közelebb a felső keretléchez. Így egy enyhe légkörzés keletkezik, és a méz emésztéséből keletkező vízpára szépen eltávozik.
Tavasszal a felső kijárót be kell majd zárni. Rakodó kaptáraknál erősen javasolható az 1 coll átmérőjű furat minden fiók homlokfalának felső részén. Az alsó kijáróval együtt megvalósul az előbb említett légkörzés, és a pára eltávozik. Fenékrácsos kaptároknál ilyen probléma nincs, a lépek mindenkor szárazak maradnak.
Ha a takarással végeztünk, fel lehet rakni a kaptárokra a védő külső takarót: bőrlemez, fólia, gumilap, de úgy, hogy a kaptárak körül a levegő mozogni tudjon. Hátra van a szélvédő palánk, ha a méhek a szabadban, szélnek kitett helyen vannak. A hézagos palánk jobb, mint a tömör: erős szélben a tömör palánk mögött hatalmas vízszintes légörvény keletkezik, ami a kaptárokat pont szembe fújja, a külső takarást alákapva, azt szét is szedheti. A hézagos palánk a szelet lelassítja, légörvény nem, vagy csak igen gyenge képződik. Javasolt a lécekből hézagosan épített vagy gallyakból font (vadászkerítés) szélvédő. A kukoricaszár is jó, de vonzza az egereket. Ahol sok az egér, sajnos szükséges csapdázni vagy méreggel irtani. A mérleges kaptárnak célszerű kis védőházat készíteni, hogy ne a csapadék súlyát mérjük.
Rendezzük a kereteinket, kaparjuk le a propoliszt, selejtezzünk és vegyük számításba, hogy mennyi lépkészlettel állhatunk elébe a következő évnek. A propoliszt lekaparva értékesíthetjük is, de érdemesebb tinktúrát készíteni belőle és a téli időszakban fogyasztanunk, hiszen kiváló gyulladás csökkentő. Mossuk és szárítsuk ki az etetőinket, virágporszedőinket takarítsuk ki és fedett, száraz helyen tároljuk. Szerszámainkat vegyük számba, nézzük meg állapotukat, hiszen csak megfelelő szerszámmal lehet igazán jól dolgozni! A rossz szerszám balesetveszélyes is! Atkairtó készülékeinket megfelelő karbantartás után tegyük el, hogy jövőre is megfelelően működjenek. Használat után egy dl petróleumot ne sajnáljunk elfüstölni, ez átmossa a rendszert.
A mézpiaci helyzetek elég érdekesen alakulnak. A tapasztalatom az, hogy a külső tényezők erősen befolyásolnak bennünket, mind gondolkodásmódban, mind pedig árképzés tekintetében. Ebben az évben sajnos nem volt rekordtermés mézből, a termelési költségeink viszont fajlagosan megnőttek, az euró árfolyamváltozása miatt csomagoló anyagaink árai szintén emelkedtek, vagy emelkedni fognak, az anyagmozgatási költségeink szintén az egekben járnak. Még sorolhatnám. Vajon mivel magyarázzák egyes méhészek mézeik fogyasztói árának csökkentését? Sok vásáron megfordulok termékeimet kínálva és azt veszem észre, hogy néhány méhész csökkenti az árait. Ez tulajdonképpen magánügy is lehetne, de azért érdemes elgondolkozni azon is, hogy a fogyasztó olyan áron fogja megvásárolni a terméket, amilyen árhoz szoktatjuk. Ha mindenki közel egy áron adná mézeit, akkor mindenki elégedettebb lenne. Ma sajnos óriási különbségek vannak, az akácméz az egyik helyen 1200 Ft/kg, a másik helyen 2200 Ft/kg, ez 1000 Ft különbség. Ha ez a fogyasztók számára is ennyire nyilvánvalóvá válik, ne gondoljuk, hogy nem fogják felállítani az ár–minőség összefüggést. Akkor viszont már késő lesz azok számára, akik most drasztikusan árat csökkentettek: mézüket rosszabb minőségűnek fogják elkönyvelni. Ezt pedig később kemény erőfeszítések árán sem biztos, hogy meg lehet változtatni. Felteszem tehát a kérdést, hogy miért is dolgozunk a méhesben, ha nem tudunk tisztességes megélhetést biztosítani a családunk számára. Kedves méhésztársaim, az árképzés területén nem lenne kívánatos és hasznos összefogni?

Molnár Gergely

Forrás: