Erdőszéli panziójuk kedvelt kiinduló helye a látnivalóban bővelkedő környéken tett családi kirándulásoknak. A természet közeliség gazdálkodásukra is jellemző, már második alkalommal részesei az agrár-környezetgazdálkodási programnak. Gazdaságuk egész területe nitrát érzékeny, van Natura 2000 besorolású legelőjük és kedvezőtlen adottságúnak minősített termőterületük is, emellett pedig gyepterületeiken bio-gazdálkodást folytatnak. Ebből adódóan nyilvántartási kötelezettségük többrétű.
– A gazdálkodási napló naprakész vezetése heti néhány órát biztosan igénybe vesz, de érthető, hogy a támogatásért cserébe pontosan szeretnénk tudni, hogy mindent az előírások szerint végzünk. Amit lehet, számítógépen intézünk. A nehézségek azonban ezen a téren is munka közben derülnek ki, így a kezdeti időszakban különösen sokat kerestem Horváth András kamarai tanácsadót, akitől annak idején először hallottunk az agrár-környezetgazdálkodási programról. Azóta minden kérelem, kötelező adatszolgáltatás előtt egyeztetünk vele, és a rendeletek, előírások értelmezésében is nagy segítség a naprakészsége. A web-GN-t az idén is az ügyfélszolgálati irodából nyújtottuk be, és már átbeszéltük a december 31-ig esedékes nitrát-jelentést is – mondta Németh Dénes.
A vállalkozás fő tevékenysége a húshasznú szarvasmarhák tenyésztése és hizlalása. A szántó felén ezért takarmányt termesztenek, 70 hektár gyepet kaszálóként hasznosítanak, a többé-kevésbé összefüggő 300 hektáron pedig a marhák legelnek. A néhai téesz felújított állattartó telepén jelenleg 94 tehenet és annak szaporulatát nevelik, a trágyatároló uniós támogatással épült. Az állomány fele-fele részben magyartarka és limousin fajtából áll. A tavaszi elletésből származó magyartarka borjúkat vágóállatként főként török piacra értékesítik. A minősített limousin tenyészállo¬mányból a borjúkat, vemhes üszőket, illetve tenyészbikákat egyaránt továbbtartásra adják el.
A szántó az AKG integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram része, a gyepterületekkel pedig beléptek az ökológiai gyepgazdálkodási célprogramba. A szántók viszonylag gyenge minőségűek, ezért a vetésszerkezetre eddig is nagyon figyeltek, így az AKG előírások betartása nem okozott különösebb nehézséget. Az engedélyezett permetező szerek kiválasztásában pedig a kamarai tanácsadó is besegít. A kötelező talajmintavétel kapcsán arra is fény derült, hogy a szántó foszforban ugyan jól ellátott, káliumban viszont szegény. – A talajszerkezet javítására szinte aranyat ér a szerves trágya, nitrát érzékeny területeken azonban nagyon kell ügyelni, nehogy a hektáronként engedélyezett 170 kg N-hatóanyagnál többet juttassanak ki. Az ökológiai gyepgazdálkodásban, kaszálásos hasznosításnál pedig egyenesen tilos a trágyázás, ami még a biogazdálkodás feltételeinél is szigorúbb előírás. A gyepek fele Natura 2000 besorolású, ezért ezeken október 31. és április 23. között csak engedéllyel lehet legeltetni, a kaszálást pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának is jelenteni kell. Egyik kötelezettséget sem érdemes figyelmen kívül hagyni, mert a kölcsönös megfeleltetés értelmében ellenőrzéskor talált hiányosság a Natura és az AKG, illetve a terület alapú támogatást is csökkenthetik – hangsúlyozta Horváth András. Szerencsére a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésénél Homokbödögén a közelmúltban mindent rendben találtak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és az MVH ellenőrei, köszönhetően annak is, hogy a tanácsadó előzetesen check lista alapján tájékoztatott az összes kötelezettségről, amit számon kérhetnek.
A gyep kaszálását, rendkezelését, a bálázást, szállítást saját gépekkel oldják meg, és a trágyakezelés, takarmányozás is gépesített. A szántóműveléshez csak az alapgépeket vásárolták meg, hiszen ekkora területre kombájnt venni botorság lenne. Márpedig a terület bővítésére nincs lehetőség, és nem is ez az elsődleges cél. A szántóművelés ugyanis mindenekelőtt a kiegészítő, téli takarmány megtermesztését szolgálja. A gyenge talajokon amúgy sem beszélhetünk versenyképes gabonatermesztésről, ellenben a 180 napos legelőn tartás olcsóbbá teszi a takarmányozást. A művelt gyepterületen a szarvasmarha-állomány 30–40 százalékkal még növelhető, így inkább a limousin állomány bővítésében látják az előrelépést.
Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat
Hasznos információkért látogassa meg
a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu
és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.
