Bármerre is fordul a hazai közösségi bormarketing iránya, a soproni konferencia immár 12. éve biztos pont a szakmának, mondta Rigler Zsolt a szervező Bormarketing Műhely Kht. ügyvezetője a kétnapos rendezvény nyitónapján. Dobos József, Sopron jegyzője köszöntőjében a szőlészet és a borászat helyi gazdasági lehetőségeit, kultúrtörténeti értékét és hagyományteremtő erejét hangsúlyozta.
Hogyan tovább?
Simon Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója a magyar közösségi bormarketing idei változásairól szólt. Elmondta, hogy a magyar borokat népszerűsítő rendezvényekre, pályázatokra az idén 600 millió forint áll rendelkezésre a tavaly befizetett hozzájárulásokból. A második félévtől megszűnik a bor forgalomba hozatali járulék, ami eddig a közösségi bormarketing forrása volt, ez könnyebbséget jelent a termesztőknek. A bormarketing-feladatokat az idei évtől a Magyar Turizmus Zrt. látja el az általános adóbevételekből. Az erről szóló előterjesztést a két érintett minisztériumnak 2012. március 31-ig kell elkészítenie. Simon Péter szerint az átállás zökkenőmentes lesz, amit sem a pályázók, sem a fogyasztók „nem vesznek észre”.
Az igazgató beszámolt a 2011. évi bormarketing-akciókról. A legnagyobb támogatást, 99 és fél millió forintot a 2010-es „Magyar Bor Mindenkor” kampány folytatásaként három vörösborra, a Kadarkára, a Kékfrankosra és a Bikavérre összpontosított kampány kapta. 82,4 millió forintra lehetett pályázni a fehérborok népszerűsítésére, ezen belül négyféle bor, a Hárslevelű, az Irsai Olivér, a Cserszegi Fűszeres és a Furmint fogyasztásösztönzése szerepelt. 48,5 millió forint támogatás jutott a Duna Borrégió, azon belül az alföldi borok népszerűsítésére. 48,7 millió forint jutott a Fröccskampányra (lásd keretes írásunkat) és 32,4 millió a Borszerdára. Támogatták még a soproni borok arculati kézikönyvének elkészítését, három külföldi kiállításon való részvételt, nagyobb fesztiválokat és kisebb rendezvényeket is, illetve a hegyközségek, az adott borvidéken tevékenykedő szakmai szervezetek pályázhattak a területarányos támogatási összegekre.
Az idei úgynevezett „helyi kisprojektekre” az AMC már kiírta az új pályázatot, amire folyamatosan, de legkésőbb 2012. március 31-ig lehet pályázni, a nagyobb fesztiválokra a miniszteri ellenjegyzés után. Külföldi bormarketing-tevékenységre is elkülönítenek támogatási forrást. Idén biztosan lesz magyar nemzeti stand a londoni Wine Fair szakkiállításon, és támogatják a magyar borok megjelentetését a düsseldorfi ProWein szakkiállításon is.
Simon Péter szerint sikeres közösségi bormarketing csak megfelelő bormarketing stratégia birtokában végezhető, és az jelenleg hiányzik. A jövő bizonytalan, az AMC mint költségvetési szerv, megszűnik, ám ennek időpontját még nem lehet tudni.
Sikeres fröccskampány
Az elmúlt három év talán legsikeresebb bormarketing-akciója a „Fröccs-kampány” volt, amit az AMC és a Bormarketing Bizottság megrendelésére az Issues Management PR-ügynökség bonyolított le. Reibach János ügyvezető előadásából megtudtuk, hogy 2009-ben azzal a szándékkal indult az akció, hogy a bort a fröccsön, mint frissítő nyári italon keresztül szerettessék meg a fiatalokkal, illetve kimozdítsák a fröccsöt a kocsmaital kategóriából. Hangsúlyozzák, hogy jó fröccsöt csak minőségi borból lehet készíteni, és a sör alternatívájaként népszerűsítsék. A budapesti Vörösmarty téren 500 literes üvegtartályban elkészítették a világ legnagyobb kisfröccsét, ami Guinnes-rekordnak számított, és pillanatok alatt elfogyott. Az eseménynek komoly nemzetközi sajtóvisszhangja volt.
2010 nyarán indult útjára az 1977. gyártású „retro” Volkswagen Fröccsbusz az ország borvidékeire és fesztiválhelyszíneire. A busz komoly reklámhordozó eszköz lett (le is másolták az ötletet), a kampány útvonalát plakátokon, önálló honlapjukon (www.froccsvilag. hu), valamint a legnagyobb közösségi portálon is nyomon lehetett követni. A rajongói klubhoz több mint hatezren csatlakoztak. A kocsmákban fröccsgépet állítottak föl, a vendéglátóhelyeken fröccslapot helyeztek ki, ami nemcsak a bor és a szódavíz különféle változatait ismertette, hanem további tájékoztatást is nyújtott a fröccskultúráról. A kampány arca, Hajós András 12 napon át nyolc helyszínen népszerűsítette a fröccsöt, főként a 18 és 49 éves korosztály körében. Az ügyvezető elmondta, hogy a médiaüzeneteken keresztül 2-3 millió emberhez jutott el a híre, ami 2011-ben kicsit más kampányelemekkel, és Hajós Andrással mint „fröccsmesterrel” folytatódott.
Reibach János elmondta, hogy alacsony, 48-50 millió forintos támogatása, 88 milliós összköltségvetése ellenére a fröccskampány sikeres volt, elérte célját: sok embert megmozgatott, jó elérési mutatókat eredményezett. Jó volna folytatni.
Saját kezükbe vennék
A bormarketing további sorsa egyelőre nyitott, hiszen a borászok a zsebükben maradó forgalomba hozatali járulékból akár önmaguk is finanszírozhatnák azt. Ez véget vetne a sokéves vitának, ami a bormarketing- alap felhasználása körül zajlott. Tornai Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők szövetségének (MSzBSz) elnöke előadásában elmondta: négy szakmai szervezet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az MSzBSz, a Vinde pen dent és a Pannon Bormíves Céh tavaly augusztusban Tolcs ván szándéknyilatkozatot írt alá egy szakmaközi szervezet megalakításáról, egyesületi for má ban. (Ezek közül a Vin de pen denten kívül három alapító tagja volt 2005-ben a Magyar Bormarketing Kht.-nak, amely 2009 végén megszűnt. A szerk.) A négy szakbizottsággal – szőlő és bor, gazdasági, kereskedelmi és marketing, valamint az oktatási és kutatási szakbizottság – a szakmaközi szervezet megalakításának előkészítése lényegében megtörtént. A szak bizottságok küldötteket delegálnak a küldöttgyűlésbe, amelyik meg vá laszt ja majd az egyesület elnökségét.
A tervezett szakmaközi szervezet működésének finanszírozásáról is folynak az egyeztetések. Az MSzBSz azt javasolja, hogy a megszűnő forgalomba hozatali járulék helyett az egyesület tagsága úgynevezett piacszervezési vagy kereskedelemfejlesztési hozzájárulást fizessen, ami az értékesített bor után literenként 4 forint lenne. Ennyiből jó színvonalon lehet működtetni a szervezetet és a marketingtevékenység egy részét is. Erről azonban a négy érintett szakmai szervezet még nem egyeztetett. Ha megalakul az egyesület, akkor a saját források mellé jó esélylyel pályázhat az Európai Unió által támogatott, az EU-n kívüli országokra irányuló marketing- promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásra is.
Fenntartható borászat
A gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Marketing Intézete, valamint a német geisenheimi borászati kutatóintézet által készített nemzetközi felmérésből kiderült: a fogyasztók szívesen vásárolnának a fenntarthatóság alapelveit figyelembe véve készült bort. Ha jelzik a palackon, hogy a bor fenntartható gazdaságban készült, akár 20 százalékkal is többet fizetnének érte.
Tari Katalin, a SzIE hallgatója elmondta, hogy a hazai felmérésben megkérdezett 22 borász közül nagyon kevesen értelmezik helyesen a fenntartható fejlődés fogalmát, nincsenek tisztában a gyakorlati megjelenéssel, az alkalmazásával, nem ismerik fel, hogy hogyan jelenik meg a mindennapjaikban a fenntarthatóság. A környezetvédelmi szempontokat mindannyian fontosnak tartották, míg a társadalmi erőforrások egyensúlyát 11-en, a gazdasági erőforrásokét 5-en vélik ebbe a fogalomkörbe tartozónak. Nemzetközi szinten a legtájékozottabbak az amerikai bortermelők. Kaliforniában dolgozta ki 1992-ben a Lodi Winegrape Bizottság az első fenntartható borászati programot. Európában az olaszok és a franciák a legtájékozottabbak ezen a területen.
A magyar borászok időigényesnek és drágának ítélik meg a fenntartható termelést és úgy látják, hogy kevés az információjuk. A környezet és az egészség védelmében nagy szerepe lehet, de nem tartják valószínűnek, hogy ezt a fogyasztók is értékelnék. A fogyasztói fölmérés azt mutatta, hogy fontos számukra a fenntartható fejlődés, és a közel száz megkérdezett fele helyesen is értelmezte a fogalmat. Felük fontosnak tartaná a borok megkülönböztetésére a fenntarthatóságot jelző védjegyet, és a vásárlás során előnyben részesítenék azt.
A kutatás végkövetkeztetései alapján szükség volna a borászok ez irányú képzésére a környezetkímélő szőlőtermesztésen túl.
Negyven éve kezdődött
1972-ben D. H. Meadows „A növekedés határai” címmel megjelent tanulmányában figyelmeztet a gazdasági növekedés, a túlnépesedés következményeire. Az ENSZ „Közös jövőnk” jelentésében 1987- ben jelent meg a fenntartható fejlődés első hivatalos megfogalmazása, amely szerint „a fenntartható fejlődés kielégíti a jelent anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.
1999-ben tette közzé a Dow Jones az úgynevezett Globális Fenntarthatósági Indexet, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményét méri.
A fenntarthatóság tehát nemcsak a környezetvédelemről szól, hanem a környezet, a gazdaság és a társadalom egymásra gyakorolt hatásáról.
Magyarországon 2005- ben alakult meg a Fenntartható Fejlődés Non profit Közhasznú Kft., amely interaktív honlapján, illetve különböző kiadványokon keresztül igyekszik megértetni, hogy hogyan fejlődhet a gazdaság és a társadalom harmóniában a környezettel, és bemutatja az ezt szolgáló korszerű technikai, technológiai eszközöket, újításokat is. A hivatalos hazai szerv a 2007-ben alakult Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, ami az idén tavasszal kerül az országgyűlés elé.
Pap Edina
