Kettős érzéssel fogadtam a felkérést az Emlékeztető írására. Egyrészt öröm és megtiszteltetés, hogy rám gondolt a szerkesztőség. Ugyanakkor felelősség, óriási felelősség, mert tartani kell a lapzártával kapcsolatos időpontokat, valamint felelősség, mert a szaklapban leírtak sokaknak útmutatásul szolgálnak, szolgálhatnak.
Nehéz egy országos lapban az aktuális teendőkről írni, főleg kis hazánkban, ahol számtalan kaptártípusban méhészkednek tapasztalt és kezdő kollégáink, ahol a földrajzi elhelyezkedés jelentős különbséget okoz mind a méhcsaládok fejlettségében, mind pedig a növényzet fenoló-giai állapotában. Tovább nehezíti a feladatot az a tény is, hogy a méhészetben nem lehet konkrét, pontos technológiai leírást készíteni, meghatározni a kitűzött termelési cél eléréséhez. Csak elvek vannak, melyek figyelembe vétele mellett, az adott környezeti feltételekhez igazodva, ki kell választani az adott pillanatban legmegfelelőbbnek látszó szakmai fogást.
Hosszabbodnak a nappalok
Túl vagyunk a téli napfordulón, családjaink apró „katonái” érzékelik a nappalok hosszabbodását, a külső hőmérsékletet. Ezeket a tényezőket, valamint a család erősségét figyelembe véve készülnek a fiasításnevelés megkezdésére. A fészekben, a nyugalmi időszakban a hőmérsékletet 12 és 24 Celsius-fok között hintáztatják, a fürt szorosan zárt, kicsi a hőveszteség, ezért ebben az időszakban nem igényelnek fokozott takarást családjaink. Január végén az erősebb családok a hideg idő ellenére is beindítják a fiasítás nevelését. Akik eddig nem takartak, azoknak ajánlatos a hiányosságot pótolni, így a fellazult fészek hőveszteségét minimalizálhatjuk. Figyelembe a decemberi fagyos időszakot, azoknak a méhészeknek, akik a varroa elleni záró kezelést túlságosan elodázták, és nem tudták elvégezni, még lehetőségük van – egy esetleges felmelegedést kihasználva – január elején pótolni a hiányosságot. Január második felében ezt már ne tegyük, mert a fiasítás beindulásával az áttelelő atkák mind védett helyre, a fiasításba húzódnak. Akik nem tudják pótolni az elmaradt kezelést, azoknak már csak a hosszú hatástartamú eszközök nyújthatnak megoldást, a tisztuló kirepülést követően.
Amennyiben a takarást még a tél előtt felhelyeztük, úgy a méhesben a nyugalom biztosításán kívül nincs más teendőnk. A nyugalmat ebben az időszakban az itthon telelő madarak zavarhatják meg. Ellenük madárhálóval védekezhetünk, még most sem késő felhelyezni azokat. A másik védekezési módszer a madarak etetése. Legyünk következetesek, és még véletlenül se hagyjuk üresen, még rövid időre sem az etetőket, mert az eddig oda csalogatott madárkák a kaptárokat kezdik piszkálni.
Tervezés az íróasztalnál
Annál több munkánk van a műhelyben, valamint az íróasztal mögött, főleg akkor, ha a decembert pihenéssel, feltöltődéssel töltöttük.
Nagyon fontos, hogy méhészetünk üzemeltetéséhez, a tervezéshez, eddigi munkánk értékeléséhez adatokat gyűjtsünk. Ezeket az adatokat ki kell értékelnünk, szükség esetén döntéseket kell hoznunk az eredményesség növelése érdekében. A pénzügyi adatokon kívül érdemes mennyiségi mutatókat is gyűjteni, alkalmazni.
Az év értékelésénél fontos meghatározni a megtermelt termékek önköltségét, összehasonlítani az előző évi adatokkal, a hasonló adottságú méhészetek adataival. Az önköltség pontos meghatározása lehetőséget ad a munkánk reális értékeléséhez, a termelés szerkezetének további alakításához.
Naturális adatok közül az egyik legjelentősebb a betelelt családok száma, kiegészítve a családok beteleléskor felmért átlagos léputca-számával. Ezek az adatok lehetőséget adnak az elkövetkező termelési időszak tervezésére. Ismerve eddigi saját termelési eredményeinket, meg tudjuk tervezni a várható éves termést, több variációban. A tervezés kiterjed az elérni kívánt eredmény megvalósításához szükséges kiadásokra is.
A tervezés segít elkerülni a váratlan pénzügyi helyzeteket, melyek akkor jelentenek nagy problémát, ha egybeesnek a termelési időszak aktív szakaszával.
Természetesen más teendőink is vannak. Most van ideje a szakmai továbbképzéseknek, információszerzésnek, önképzésnek.
A szakmai rendezvények, vásárok lehetőséget adnak az eszközbeszerzések optimalizálására. Méhészetünk működtetéséhez „elengedhetetlen” hivatali nyilvántartásokat ellenőrizzük, a hiányosságokat pótoljuk (TIR-ENAR…). Keressük fel könyvelőnket, érdeklődjünk az év eleji változásokról, egyeztessük az aktuális évvel kapcsolatos céljainkat, kötelező teendőinket..
Műhelymunkák és a család
Amennyiben eddig nem terveztünk, és nem készültünk új eszköz gyártására, úgy már ne kapkodjunk, inkább gondolkodjunk és számoljunk. A rossz minőségű (nem száraz) anyagból nem tudunk jó minőséget produkálni, ráadásul balesetveszélyes is az ilyen anyaggal végzett munka. Senkinek sem hiányzik, hogy a termelési időszak kezdetén tétlenségre legyen ítélve egy esetleges baleset miatt. Nem csak a testi épségét veszélyezteti a barkácsoló ember, hanem a méztermését is.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a téli időszakban tudunk gyermekeinkkel, családunkkal többet foglalkozni. A méhészeti munkáknál nem hiányozhatunk a kaptár mögül, szükség van a szakmai hozzáértésünkre, nélkülözhetetlenek vagyunk. Ha ott, akkor jól dolgozunk, úgy megkeressük az asztalos szakember bérét, szolgáltatási díját, mi pedig kárpótolhatjuk családunkat a nyári távolmaradásokért.
A javítási munkákat feltétlen kezdjük meg, hogy a termelési idő kezdetére minden eszköz készen álljon. A renoválás megkezdése előtt is érdemes gondolkodni, számolgatni. Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb újat venni, készíteni, mint sok munkaórát rááldozni a sérült, öreg eszközökre.
Dohos László
Tisszavasvári
